Kiemelt kép forrása: A nyár beköszöntével egyre inkább kezd besűrűsödni a naptárad a családi, és baráti rendezvényekkel. Ha egy kis szabadságra vágysz, és magadban lennél egy kicsit, vagy valami kevésbé húzós programot képzelnél el magadnak, itt az idő, hogy a tűző napsugarak elől a fák közé menekülj. Cikksorozatunk mostani része kifejezetten ilyen alkalmakra íródott. A Szalajka-völgyben egy kisebb séta során is rengeteg meglepetésben lehet részed A Bükk-hegység lábánál, a heves megyei Szilvásvárad határában, Egertől 25, Budapesttől 160 kilométerre található Magyarország egyik legszebb természeti kincse, a Szalajka-völgy. Lillafüred és a Szalajka-völgy vonatozással és libegőzéssel | Lealkudtuk. A völgy a Bükki Nemzeti Parkhoz tartozik, és olyan látványosságok otthonául szolgál, mint a Fátyol-vízesés, a Szalajka-forrás, az Istállós-kői-barlang, az Erdei Múzeum, valamint a Szilvásváradi Erdei Vasút (kisvasút). A völgy számtalan túraútvonalat rejt, így az aktív és a kevésbé gyakorlott természetjáróknak egyaránt tökéletes kirándulóhely. Sőt, mi több, a biciklidet is magaddal viheted, hiszen a Bükk-hegységben közel 200 km hosszú vadregényes kerékpárúton teheted meg az általad választott távot.
A kisvasút a Szalajka-völgy bejáratánál lévő Fatelep állomásról indul, a végállomása pedig az álomszép Gloriette-tisztás. A tisztásról kis pihenés vagy piknik után a bátrabbak elindulhatnak egy meredek ösvényen az Istállós-kői-barlanghoz, vagy akár a Bükk-hegység két legmagasabb csúcsára is, a Szilvási-kőre (961 m) vagy Istállós-kőre (958 m). Tudtad, hogy az Istállós-kői-barlang ban találták meg a Bükk hegység leggazdagabb őskori leletanyagát? Tundraszarvas-, barlangi medve csontokra, az ősember kő- és csonteszközeire, és egyéb használati tárgyaira bukkantak a régészek. Lillafüred szalajka völgy étterem. Ugyan a barlang ma már üres, a Szalajka-forrás mellől, szerpentin jellegű turistaúton akkor is érdemes felmenned. Hidd el, különleges élményt jelent az ősember nyomán járni! Ha pedig a gasztronómiát fedeznéd fel, keress egy pisztrángos éttermet! A sebes pisztráng őshonos fajta Szilvásvárad környékén, amelyet ma már a Szalajka-patak kibővített medrében szaporítanak. Nem véletlenül lett pont ez a halfajta a Szalajka-völgyben és Szilvásváradon főzött ételek egyik jellegzetes alapanyaga.
A Szabadtéri Erdei Múzeum a régi mesterségeket eleveníti fel. A kirándulni vágyók elsétálhatnak a Sipovics Tengerszemig és a Szalajka forrásig. Természetesen az ékkő a Fátyol vízesés. A 17 méter magas vízesés hazánk egyik legszebb természeti látnivalója. A friss levegőn töltött séta után pedig pisztrángot ehetünk a helyi büfében. A busz 19 órakor indul vissza, érkezés Budapestre az esti órákban. Ez a weboldal sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott és interaktív módon tudjuk megjeleníteni Önnek a tartalmakat. Lillafüred és a Szalajka-völgy, vonatozással és libegőzéssel | Lealkudtuk. A jelen Weboldal használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ. Kérjük, olvassa el Süti Szabályzatunkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja blokkolni vagy törölni őket.
A Szabadtéri Erdei Múzeum a régi mesterségeket eleveníti fel. A kirándulni vágyók elsétálhatnak a Sipovics Tengerszemig és a Szalajka forrásig. Természetesen az ékkő a Fátyol vízesés. A 17 méter magas vízesés hazánk egyik legszebb természeti látnivalója. A friss levegőn töltött séta után pedig pisztrángot ehetünk a helyi büfében. A busz 19 órakor indul vissza, érkezés Budapestre az esti órákban.
Megérkezésünk után pedig szebbnél szebb látnivalók várnak ránk: Megtekinthetjük a Szikla-forrást, amely a Bükk legnagyobb vízhozamú karsztforrása. A barlangjáraton keresztül felszínre törő kristálytiszta vizű forrás felejthetetlen látvány. A Szabadtéri Erdei Múzeum a régi mesterségeket eleveníti fel. Lillafüred szalajka völgy eger. A kirándulni vágyók elsétálhatnak a Sipovics Tengerszemig és a Szalajka forrásig. Természetesen az ékkő a Fátyol vízesés. A 17 méter magas vízesés hazánk egyik legszebb természeti látnivalója. A friss levegőn töltött séta után pedig pisztrángot ehetünk a helyi büfében. A busz 19 órakor indul vissza, érkezés Budapestre az esti órákban.
Innen a tó nevének eredete. A híres Palotaszállót 1929-ben adták át. A neoreneszánsz stílusú palota és kertje csodálatos látványt nyújt. A szálloda építésekor a Szinva-patakot el kellett terelni, így jött létre a Lillafüredi-vízesés, amely hazánk legmagasabb vízesése. Csónakázhatunk a Hámori-tavon vagy tehetünk egy sétát a tó melletti sétányon. Miután kigyönyörködtük magunkat, néhány kilométerrel arrébb állunk és a Lillafüred libegőparkhoz hajtunk. A libegővel Jávorhegyre érkezünk, miközben elénk tárulnak a környék Natura 2000 védelem alatt álló természeti szépségei. A 606 méteren fekvő felső állomás eléréséhez a libegő 1080 méter szintkülönbséget küzd le, összesen 16 perc alatt. A 2015-ben átadott felvonó igazi szórakozást jelent mindenkinek, különösen azoknak, akik fogékonyak a természet szépségeire. Miután mindent megcsodáltunk buszra szállunk és Szilvásváradra hajtunk. Szilvásváradon az erdei kisvasútra ülünk és 5 km hosszan robogunk, így a Gloriette-tisztásra érünk. Szalajka-völgy környéke exkluzív, családoknak. Az eredetileg faanyag és mészkő szállítására létrehozott keskeny nyomtávú vasúton utazni igazi élmény.
A ceglédi, Helen Doron gyermekangol tábor, egyik legizgalmasabb rejtélye volt, milyen élményekben lesz részünk, a tápiószelei, Növényi Diverzitás Központban. A gyerekek, rájuk jellemző lelkesedéssel és nyitottsággal érkeztek a "zöld túrára", melyet a tábor korábbi programjain már, sokoldalúságról is, megismert Rédei-Pomázi Péter vezetett, tökéletesen idomulva a gyermeki gondolkodásmódhoz. A NÖDIK látogatóközpontjához vezető, gyönyörű fasorral szegélyezett út már előrevetítette, hogy egy másik világba érkezünk, ahol a főszerep a növényeké. A látványt, az illatokkal telített levegő tette még drámaibbá, még ezen a fülledt, nyári napon is. Péter elsőként az intézet nevében szereplő diverzitás szót tette, gyermekek számára is érthetővé, rávilágítva azzal, hogy a különbözőség az ő is csoportjukban is jelen van, éppen ettől jó, hiszen mennyire unalmas lenne, ha mindannyian egyformák lennénk. Elgondolkodtató, hogy mennyire nem tartjuk szem előtt ezt a mélyre ható igazságot mindennapjainkban és fontos, hogy ez a téma minél többször szóba kerüljön, akár a bennünket körülvevő növényvilág érdekességein keresztül is.
A faluba vezető úton Rövid al-dunai kirándulásunk zárásaként egy különleges településre látogatunk, az Almás-hegységben fekvő Ógerlistyére. A község tradicionális elnevezése Rudária volt, mai neve pedig a település szülötte után Eftimie Murgu. Itt a szó szoros értelmében él a múlt, mintha néhányszáz évet utaznánk visszafelé az időben. A templom a hátsó udvarok felől Festményre illő, fasorral szegélyezett úton haladunk a falu felé, előttünk jellegzetes román szekér araszol. A főteret a település főutcáján át közelítjük meg, majd innen egy hátsó kis utcán keresztül érkezünk meg a fő látványosságokhoz, a ma is működő vízimalmokhoz, melyek a főutcával párhuzamosan elhelyezkedő, mesterségesen kialakított csatornák mentén állnak. A házak hátsó udvara idáig húzódik le, a telkek között helyenként átjárók vezetnek az aszfaltos vagy poros utcák felé. A két mesterséges meder hosszában gyalogutat alakítottak ki, a malmok mellett gazdasági épületek vannak. A meder és a patak között legelők terülnek el, jellegzetes szénaboglyákkal.
A szűkös "vallató szoba" után pedig beléphettünk a tágas és igazán dermesztő hűtőkamrákba, ahol a magok, akár 30-40 évet is eltölthetnek, életképességüket megőrizve. A laboratoriumi kitérő után, eljutottunk a magbank interaktív játszóházába, mely egészen egyedülálló élményt nyújtott a gyerekeknek, akik ugyan meglepődtek, hogy ebben a játszóházban nem csúszdák és ugrálóvárak várják őket, de hamar belejöttek a tudomány, játékos felfedezésébe. Az itt található, természetesen a magok életét bemutató, interaktív játékok, nem csak gondokodásra, megfigyelésre adtak lehetőséget, hanem mozgásos tevékenységekre is, melyek közül a babzsákokat, vagy épp az egészen egyedi, különböző növényeket bemutató, egyensúlyozó sámlisort emelnénk ki. A NÖDIK területén tett séta során pedig számos érdekességet tudhattunk meg, mint például, hogyan csillapítja a nagylevelű útilapu a szúnyogcsípés okozta viszketést, vagy arról, hogy a toboz, a közhiedelemmel ellentétben nem termés, hanem virág. De láthattunk olyan fákat is, melyek Magyarországon csak itt találhatók meg.
A térkép százalékos arányban mutatja a településekhez tartozó külterületi utak kétoldali fásítottságának arányát. Természetesen az erdőterületekkel borított részek fásítottsági aránya magasabb, és a fátlan alföldi területek fásítottsági aránya alacsonyabb. Összességében elmondható tehát, hogy a közlekedési ágazat is fontos szereplője lehet a kibocsátáscsökkentés mellett az elnyelő kapacitás növelésének, hiszen még sok olyan út van, melynek oldalát nem szegélyezik fák, ezeken a területeken tehát fennáll a lehetőség a levegő széndioxid tartalmának csökkentésére a telepített növényzet által, a klímacél elérése érdekében. Emellett nem elhanyagolható a tájképi szempont sem, üdítő az elsuhanó fák, az út fölé boruló ágak látványa akár autóból, akár vonat ablakából pillant ki az utazó. Fotó: Juhász Réka / Lechner Tudásközpont 2021. május 6. Iratkozzon fel hírlevelünkre További híreink Kiemelt információk
Romantikus napokat töltene el partnerével gyönyörű környezetben? Szeretne tenni valamit szépségéért, egészségéért?
Teljes kibocsátásunk 20%-a származik a közlekedésből, ám a motorok a tudomány mai állása szerint nem lesznek olyan hatékonyak, a fogyasztás nem fog olyan alacsony szintre csökkenni, hogy a klímacélt pusztán a kibocsátás csökkentésével elérhessük, ezért szemléletváltásra van szükség. A kibocsátás csökkentése mellett az elnyelő kapacitás növelése is fontossá vált. Ez javarészt erdők telepítését jelenti az ország erre alkalmas területein, de emellett más lehetőségeket is meg kell vizsgálni. A mezőgazdasági művelés alatt álló területek, melyek az ország élelmiszer-ellátásához szükségesek, nem használhatók fel, az utak melletti területekre telepíthető erdősávok, fasorok azonban nem csak a közlekedésből adódó kibocsátást csökkentik, de a szomszédos mezőgazdasági területek számára is hasznos szolgáltatásokat nyújtanak. Ilyen haszon például a vízháztartás vagy a mikroklimatikus viszonyok javítása. A Lechner Tudásközpont közreműködésével készült elemzés térképei és adatai alapján a külterületi fásított útszakaszok jelenlegi arányának növelése még magas százalékban biztosít lehetőséget új elnyelők telepítésére – fejtette ki Áder János.