Kiderült, egy év alatt mekkora pénz áramlott az azonnali fizetési rendszeren A világon egyedülálló módon, minden bank számára kötelezően, és egyidőben indult el 2020. március 2-án az Azonnali Fizetési Rendszer (AFR). Egy év alatt közel 150 millió tranzakció teljesült azonnal, összesen 30. 000 milliárd forint értékben. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a GIRO Zrt. által létrehozott, központi infrastruktúrára alapozott azonnali fizetési szolgáltatás új dimenzióba helyezte a magyar pénzforgalmat és az elmúlt harminc év legnagyobb magyar pénzügyi innovációjaként a bankszektor sikeres digitális átállását eredményezte, írja közleményében az MNB. Egy éve indult el egy, az egész világon egyedülálló fizetési rendszer Magyarországon Kedden egy éve, hogy Magyarországon elindult az azonnali fizetési rendszer (afr). A Magyar Nemzeti Bank (MNB) által kezdeményezett fizetési rendszer unikálisnak számít a világban, ugyanis más országokkal szemben Magyarországon a teljes bankrendszer átállt a hét minden napján, 24 órában, maximum 5 másodperc alatt lebonyolódó átutalásokra – a legtöbb helyen a világban ez a szolgáltatás önkéntes alapon zajlik, a csatlakozók az ügyfeleik jobb kiszolgálása érdekében döntenek az azonnali átutalás bevezetéséről - olvasható a Világgazdaság cikkében.
2021. december 20. Az Azonnali Fizetési Rendszer (AFR) bevezetése új dimenziókat nyitott a bankolásban, és a mai napig rejt magában kiaknázatlan lehetőségeket. Mely trendek formálják a magyarok fizetési szokásait a következő években, és hogyan segítik elő az AFR-re épülő fizetési megoldások a készpénzmentes társadalom kiépülését? Ezekről beszélgettünk Kada Zsolttal, a GIRO Zrt. vezérigazgató-helyettesével, illetve stratégiai és fejlesztési igazgatójával. A világ élmezőnyében az azonnali utalással Több mint másfél éve indult el az Azonnali Fizetési Rendszer (AFR), amely lehetővé tette többek között az 5 másodpercen belüli átutalást magyarországi bankszámlák között. A jelentős pénzügyi innovációhoz a GIRO Zrt. hozta létre és biztosítja a központi infrastruktúrát, hazánk pedig a világ élmezőnyébe került azzal, hogy minden banki ügyfélnek automatikusan, többletdíj felszámítása nélkül elérhetővé vált a szolgáltatás. A széleskörű hozzáférésnek is köszönhető, hogy a tavaly márciusi bevezetés óta 223 millió darab azonnali tranzakció került elszámolásra, több mint 35 ezer milliárd forint értékben.
Ennek első eleme volt az iskolai ebédbefizetést és -megrendelést lehetővé tevő Etelka-rendszer elindítása, azt már a szülők 70 százaléka használja, majd az... Már az idén elterjedhet a QR-kódos fizetés itthon " Néhány kivételtől eltekintve döntően az év második felére ígérik a hazai bankok az azonnali fizetési rendszerre épülő új szolgáltatások, fizetési megoldások elindítását - derül ki a Portfolio körképéből. Jön a fizetési kérelem és a QR-kódos fizetési megoldás is a másodlagos azonosítók, így a telefonszámra utalás használata pedig már most is elérhető. A héten elindított azonnali fizetési rendszerre épülő megoldások várható bevezetéséről készített körképet a Portfolio. E szerint a legtöbb hazai pénzintézet tervez a másodlagos azonosítókra épülő pénzküldési lehetőségek mellett még az... Tájékoztató a Magyar Államkincstár Azonnali Fizetési Rendszerhez 2020. március 2. napjától történő csatlakozásáról TÁJÉKOZTATÓ a Magyar Államkincstár Azonnali Fizetési Rendszerhez 2020. napjától történő csatlakozásáról; Magyar Államkincstár; 2020. január 14 (PDF) TÁJÉKOZTATÓ - Azonnali Fizetési Rendszer és Integrált Lekérdező Felület bevezetéséről; Magyar Államkincstár; 2020. február 28.
Csak a pályázati alprogramokat és a falusi civil alap pályázatait figyelembe véve több mint 1 milliárd 580 millió forint értékű fejlesztés történt a megye 1-es számú választókerületében. A miniszteri biztos kiemelte: gyarapodik a magyar vidék és javul az ott élő emberek életminősége. Kállai Mária, Jász-Nagykun-Szolnok megye 1-es számú választókerületének fideszes képviselője és Fidesz-KDNP-s képviselőjelöltje az eseményen a Magyar falu program egyik fontos eredményének nevezte a települések jövőképének nagymértékű fejlődését. Beszámolt arról, hogy a programnak köszönhetően a választókerületben eddig 117 projektben mintegy kétmilliárd forintos fejlesztés valósult meg. Kállai Mária elmondta: a magyar vidék megtartó ereje erősödött a programnak köszönhetően. Humánmeteorológia - IDŐJÁRÁS - met.hu. Hozzátette: a Magyar falu programmal szoros kapcsolatban van a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) és egyéb pályázati lehetőségek is. Példaként említette, hogy a Magyar falu programban lehetőség volt a többi között orvosi eszközök beszerzésére, közösségi terek megújítására és intézményi infrastruktúrafejlesztésre.
Magyarország területén több mint húsz olyan településről van tudomásunk, amely az idők során, különböző okokból elnéptelenedett. Dél-Dunántúl [ szerkesztés] Baranya megyében a legtöbb település 1974 és 1990 között szűnt meg, amikor is egy nagyobb, környező településhez csatolták a kisebbet. A hatóságok főleg a falvak várható elnéptelenedésével próbálták igazolni döntéseiket. Somogy megye kísértetvárosai viszont leginkább elöregedés miatt haltak ki, de vannak kivételek. Igaz, a Göcsejben számos, alig néhány fővel rendelkező település található, azonban jelenleg ezek még mindig lakottak, és nincs tudomás egy kísértetvárosról sem.
Herczeg Zsolt (Fidesz-KDNP), Jász-Nagykun-Szolnok megye 4-es számú választókerületének kormánypárti országgyűlési képviselőjelöltje, Mezőtúr polgármestere azt mondta: számos fejlesztés valósult meg az elmúlt időszakban a térségben európai uniós, illetve hazai forrásból, és több pályázati lehetőségük lesz az önkormányzatoknak, a térségnek a jövőben is. Szólt arról, hogy az M4-es és M44-es út is elérte a térséget – tette hozzá. Hubai Imre (Fidesz-KDNP), a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés elnöke elmondta: a megyei önkormányzat a top és top plusz programban is prioritáskén tekintett az útfejlesztésekre. Az Európai Unió top plusz programra vonatkozó döntéséig nemzeti finanszírozással Magyarország elindította a program útfejlesztési fejezetét is. A Magyar Közút megyei igazgatósága mintegy 13, 6 milliárd forintból fejlesztheti a külterületi utakat, az önkormányzatok pedig több mint 6 milliárd forintból a belterületi utakat – közölte, hozzátéve: további forrásnövekmény várható, ebben az évben mintegy 2, 4 milliárd forint.