Szereplők: Kassai Lajos, Obrusánszky Borbála, Kassai Iskola növendékei A film Kassai Lajos tevékenységével, az általa újrateremtett, csak az elődeinkre jellemző ősi harci képességgel, a lovasíjászattal, annak szellemi hátterével és az abból létrejött, a világban futótűzként terjedő sporttal, Kassai Lajos kulturális életünkben betöltött szerepével foglakozik. Mindezekről számtalan anyag található az írott és elektronikus médiában. Hasonló témával foglakozó könyve már több kiadást megért, több nyelvre lefordították. Kínában sztárként ünneplik mind a bemutatókon, mind a televízióban. Ha Hollywood olyan szuperprodukciót forgat, amelyben lovasíjászok szerepelnek, akkor őt kérik fel szakértőnek, és ő tanítja be a sztárokat, mint legutóbb egy Kínában forgatott filmben Matt Damont. Lovasíjász módszere 2013 novembere óta hungarikum. A film középpontjában az ember áll, akit az íj vitt a lovakhoz, és akit azok repítettek a lábbal és a gondolattal bejárható világba.
(1960. 09. 16. -) Lovasíjász mester Kassai Lajos a nyolcvanas évek közepétől íjkészítőként tevékenykedett, és eredményes versenyző volt a terepíjász szakágban, majd modern anyagok és technológiák felhasználásával elsőként a világon rekonstruálja a honfoglalás kori magyar íjat, és elkezdi sorozatgyártását. Alapmottója: "nem az ősöket kell követni, hanem azt, amit az ősök követtek. " A nyolcvanas évek végén kidolgozta a lovasíjászat versenyszabály-rendszerét, és a kilencvenes évek elejétől elkezdte az új sportágat terjeszteni először Magyarországon, majd Európában, az USA-ban és Kanadában. Megismerkedett a Zen íjászattal Japánban, majd Kínába, Shaolinba utazott. Minden eddigi versenyt megnyert, és öt Guinness világrekordot sikerült felállítania. Ő az egyetlen ember a világon, aki képes volt váltott lovakon megállás nélkül 24 órán keresztül lovasíjászni. A 4. világrekordját tanítványaival együtt, 2009. december 5-én állította fel a Budapest Sportarénában. Vágtató ló hátáról 12 db 30 cm átmérőjű feldobott korongot lőtt le 17, 8 másodperc alatt, majd megdöntve ezt a világrekordot, 2011. december 4-én, ugyanitt 14 korongot lőtt le 19, 85 másodperc alatt több mint 8 ezer néző előtt.
Nem volt egyszerű időpontot és mozit találni, hogy megnézzük a 2013 óta hungarikumnak számító, Kassai Lajos által fémjelzett életvitelt-életérzést-sportot-kultúrát bemutató filmet. De talán ez a nézők próbatétele?! Ha fontos nekik, hogy megnézzék, akkor a világ végére is elmennek és feláldozzák a szombat délutáni szundikálást egy jó moziért. Velem is hasonlóan történt, mondjuk nem kellett a világvégére mennem, csak Budáról a Művész moziba. Azt gondolom, hogy megérte. A film után tapsolt a közönség. Ilyet 40 éve, a Balczó Andrásról szóló Küldetés című film vetítése után tapasztaltam először és utoljára. A tanítás Kassai Lajosról úgy tíz éve, a A lét lámpásai című könyvben olvastam először. Gubcsi Anikó interjúkötetében Dicsőfi Endre orvos, tanító, Baróti Viktor és Anikó férje, Gubcsi Lajos beszélgetett vele Kaposmérőn egy ebéd mellett. A Lovasíjász című filmben pedig megláthattam, amit eddig elképzelni tudtam csak Kassai Lajos világáról, s arról, hogy honnan hová lehet eljutni, ha az ember az Isten által rendelt utat járja, amely nem mentes kudarcoktól és tévedésektől sem.
UTÓSZÓ Alapvetően két embertípus van, a kérdés embere és a felelet embere. A kérdés embere az állandóan kutató, tapasztalni, megismerni akaró ember. A felelet embere pedig azt mondja, vallása már mindenre megadta a választ, és visszavonul a hitének megfelelő rítusokba. Az én életem mintha mindkettőt tartalmazná. Én mindent ki akartam próbálni, és azt mondtam, csak az ostobák akarnak a mások kárán tanulni, és nincs fontosabb az egyéni tapasztalásnál. A tudás az egyedüli kincsünk, amit nem vehetnek el tőlünk, és egyben a legarisztokratikusabb dolog is a világon. Most, hogy elértem életem delét, egy napfényes tisztásra jutottam, magam mögött hagyva a kérdések és a vágyak kínzó dzsungelét. Sokkal több az elfogadás, mint a változtatni akarás bennem. A lovasíjászat, ami egykor táltoslovon repített térben és időben, ma már egyre inkább egy rítus számomra, keretet adva hétköznapjaimnak, életemnek. Egyszerre jelenti számomra a tudományt, a művészetet és a vallást. Megpróbáltam a józan észre támaszkodva a lehető legtöbbet megtudni erről a tevékenységről, majd képességeimhez mérten művészien bemutatni, és mire eljutottam idáig, azt vettem észre, hogy hitemmé vált.
Mint a szerzők fogalmaznak: "Minden európai ország elpusztította erdeit; még Platón is ezt fájlalta Attikában, mert rájött, hogy az erdőtakarónak talajmegkötő és folyamatos ivóvíz-biztosító szerepe is van. Sok mediterrán ország vált majdnem sivataggá. Mára már csak néhány európai területen maradt meg a fenntartható erdőgazdálkodás hagyománya. Skócia és Írország csaknem kopárrá vált, és elvesztette nagyobb vadon élő állatait is. Frank Fraser Darling, a hírneves skót ökológus Felső-Skóciát nedves sivatagnak nevezte. A csupasz hegyeknek megvan a maguk szépsége, és sok látogató nincs tudatában az ökológiai katasztrófának. De a veszteség súlyos; az erdőirtás növelte a falusi élet hanyatlását, a városiasodást és a nagy emigrációt. Az ország jelenleg szegényebb és nem gazdagabb lélekben, emberekben, erőforrásokban és természetben. Most, amikor a visszaállítás még nagy lehetőség, a feladat óriási és sürgős. Az őslakos nyelvek kihalásával a gyógynövények hatásáról szóló ismeretek is elvesznek - Ring Magazin. Az erdők hiánya adóssággá vált, az adósok őseink, akik a jövőtől loptak. Az önök nemzete is ezt csinálja jelenleg Ma csaknem minden faterméket importálunk; az eredmény nemcsak a magas importszámla, hanem egy másfajta kizsákmányolás is, nevezetesen az, hogy a múltbéli pusztításból származó adósságunkat exportáljuk másoknak, például önöknek.
Címke: «esőerdő» Fotó: CIFOR/flickr Lassul az esőerdő irtásának üteme az afrikai Kongó-medencében – állapították meg a szakemberek egy új tanulmány keretében. A medencéről készített műholdas felvételek tanúsága szerint a fakitermelés mértéke nagyjából egyharmadával csökkent 2000 óta. A tanulmány, amelyet a Philosophical Transactions of the Royal Society B című folyóiratban közöltek, az afrikai erdők állapotának felmérésére irányuló vizsgálat részeként készült. Az Afrika szívében elnyúló Kongó-medence esőerdeje, amely méretét tekintve az amerikai Amazonas után a világ második legnagyobb trópusi erdővidéke, mintegy kétmillió négyzetkilométeren terül el. A mostani eredmények szerint az esőerdő sokkal jobb egészségi állapotban van, mint azt a szakemberek gondolták. Az űrből készített felvételek révén a kutatók nyomon követték a sűrű lombozat méretének változásait. Olvasd el a teljes sztorit Fotó: laszlo-photo/flickr Kisebbek, gyengébbek, kevésbé reproduktívak lettek az esőerdők kiirtása miatt a fák termésének magvai Brazíliában – hívta fel a figyelmet az erdőirtások egy rendkívül súlyos következményére egy új tanulmány.