Húsvéti állatok: csibe, kacsa és nyuszi A kiscsibék, kiskacsák és nyuszik régóta jelképei a húsvétnak és a tavasz érkezésének. Azonban Marc Morrone szakértő szerint, jól át kell gondolnod ezen állatok igényeit, mielőtt az otthonodba viszel egyet. RÉSZLETEK Két nem mindennapi csibe a Fővárosi Állat- és Növénykertben Két emu csibe kelt ki a Fővárosi Állat- és Növénykertben. Az apróságok tíz napja látták meg a napvilágot. RÉSZLETEK A lugasépítők: a madárvilág Casanovái A lugasépítő madarak gazdagon díszített lugasokat építenek, így próbálják elcsábítani a tojókat. A díszítéshez bármit felhasználnak, ami elég színes és fényes ahhoz, hogy magára vonzza a figyelmet. A hímek csalfák: sok tojót elcsábítanak, de egyik mellett sem maradnak meg. RÉSZLETEK A kakukk változatai A kakukk költöző madár, a kakukkfélék családjába tartozik. Kárpátia – Költöző Madár Lyrics | Genius Lyrics. A kakukkalakúak rendejébe a kakukkfélék mellett még besorolandók a turákófélék. RÉSZLETEK Hogyan szaporodnak a madarak? Úgy tűnik, hogy a madarak többsége, azaz csaknem kilencven százaléka, természetüknél fogva monogám kapcsolatban élnek, vagyis a párzási időszakban csak egy párt választanak maguknak.
Ráadásul, egyes madarakról úgy vélik, hogy egész életük során megmaradnak társuk mellett. RÉSZLETEK Szavazzuk meg a 2012-es év madarát! A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az eddigiektől eltérően idén a lakosságra bízza a 2012-es év madarának kiválasztását. RÉSZLETEK Az európai tengelic madár (Carduelis carduelis) Az európai tengelicet a XIX. Az európai tengelic madár (Carduelis carduelis) - Díszmadarak. -ik században telepítették be Ausztráliába, egyike a csak két 'igazi pintynek' Ausztráliában (a másik a zöldike). RÉSZLETEK A mezei pacsirta (Alauda arvensis) A mezei pacsirta, tudományos nevén Alauda arvensis, egy kis szürkés-barna verébféle madárfaj, melynek a felsőteste csíkozott a hasa pedig piszkosfehér. Körülbelül 16-18 cm hosszú, a hímnek szélesebb szárnyai vannak, mint a tojónak. RÉSZLETEK Látogasson el a Madárkertbe! A hazai állatbemutató helyek közt még újdonságnak számít a kert fő profilja, az egzotikus, Európában leginkább csak díszmadárként tartott madarak megismertetése a látogató közönséggel. RÉSZLETEK Madárhangok - hogyan hallgassuk az énekesmadarak énekét?
Az étel, azaz a magvak utánpótlásáról gondoskodnunk kell, ha egyszer elkezdtük a madarak etetését, akkor azt egész évben igénylik. Szaporodása [ szerkesztés] Parkok, gyümölcsösök fáira rakja növényi anyagokból készített fészkét. Fészekalja 5 tojásból áll, melyeken 12-13 napig kotlik, a kirepülési idő pedig 14-15 nap. Tojásai barna alapon kék színűek. Védettsége [ szerkesztés] Magyarországon védettséget élvez, természetvédelmi értéke 25 000 forint. Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. február 27. ) Az MME Monitoring Központ adatlapja Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester kiadó (2000). Tengelic költöző madariss. ISBN 963-86092-0-6 További információk [ szerkesztés] Képek az interneten a fajról - videók a fajról - a faj hangja [ halott link] Bayern - der Stieglitz (német nyelven) Taxonazonosítók Wikidata: Q25418 Wikifajok: Carduelis carduelis ADW: Carduelis_carduelis Avibase: 1B235E0052ACC519 BioLib: 9006 BOLD: 88766 eBird: eurgol EPPO: CRDLCR Európa Faunája: 97470 Fossilworks: 368936 GBIF: 2494686 iNaturalist: 9398 IRMNG: 10594368 ITIS: 179226 Vörös lista: 103764950 NCBI: 37600 NZOR: b41e6ace-7f3f-4d0b-8b25-e944fae6b890 WoRMS: 558536 Xeno-canto: Carduelis-carduelis
Szerzői jogi védelem alatt álló oldal. A honlapon elhelyezett szöveges és képi anyagok, arculati és tartalmi elemek (pl. betűtípusok, gombok, linkek, ikonok, szöveg, kép, grafika, logo stb. ) felhasználása, másolása, terjesztése, továbbítása - akár részben, vagy egészben - kizárólag a Jófogás előzetes, írásos beleegyezésével lehetséges.
1984-ben Kertész a francia kulturális minisztériumnak adományozta a francia korszak fotográfiáit. A mostani stockholmi kiállítás is a Ministère de la Culture et de la Communication France, valamint Jeu de Paume által a Médiathèque de l'architecture et du patrimoine közreműködésével jött létre a Fotografiska -ban. André Kertész budapesti zsidó polgári családba született 1894-ben. Kamaszkorában kezdett érdeklődni a fotozás iránt, s mint annyian mások, eleinte családtagjait, barátait ültette gépe elé és a magyar vidéki életet pásztázta kamerájával. Besorozott katonaként, az első világháború során is folytatta ezt, míg egy sérülés haza nem fordította. A huszas évek közepén aztán Nyugat-Európa felé vette az irányt, s az akkori pezsgő Párizsba érkezve érezte úgy: számára való hely! Az ott eltöltött évtized alatt nem csak keresett sajtófotósként (VU, Frankfurter Illustrierte) és nem csak sikeres kiállításokkal szerzett nevet magának a szakmában, de iskolateremtővé is vált. 1936-ban átcsábította a 'feltörekvő' New York, s feleségével együtt odaköltözött.
"Tudja, arra a kérdésre, hogy mikor, hogyan kezdtem fotografálni, nem oly egyszerű a válasz... Gyermekkoromban sok helyen megfordultam, jól ismertem a falusi életet, mindent nagyon megfigyeltem, s az emlékeket mint képeket raktároztam fel magamban. Mivel rossz idők jártak, szüléimet nem mertem megkérni, hogy gépet vásároljanak nekem. Magam akartam megvenni a saját keresetemből. Erre csak 18 éves koromban, az érettségi után került sor. Ezért kelteztem az első fotóimat 1912-ben. De én már előtte is fotografáltam, csak «gép nélkül»-... " Képei számomra olyanok, mint maga Kertész, az ember. Csodálatos egyszerűséget sugároznak magukból. Felfedező módon, szinte a gyermeki szem érzékenységével mutatja meg a világot, a képköltészet mesterien megkomponált, elbűvölő nyelvén szólva. "Én csak meglátom azt, ami körülöttem létezik" — mondja szerényen Kertész. (Megjelent: Új Tükör, 1978. július 9., Pásztory Tibor: Egy élet képei. André Kertész életművének kiállítása az új párizsi kultúrközpontban) Mivel ezen a héten Kertész egyik ikonikus fotóját (Melankólikus tulipán, New York, 1939) választottátok a HÉT FOTÓJÁNAK, ezért mai bejegyzésünkben Kertész magyarországi képeiből mutatunk be néhányat.
Mindez ugyanakkor nem azt jelentette, hogy a még a századforduló után is divatos festményszerű fotókat készített volna – épp ellenkezőleg, ezt mindig is elutasította, és a különböző képzőművészeti impulzusokat úgy építette be a munkáiba, hogy azok a fotográfia médiumának kifejezési lehetőségeit gazdagítsák. Mindazonáltal nem csak a vizuális művészetek, hanem az irodalom is termékenyen hatott Kertész alkotásaira: Párizsban az Ady által 1904 és 1911 között látogatott helyeket, kávéházakat örökítette meg, az On Reading című sorozatában pedig olvasó embereket fotózott le. A fotográfia tendenciáin, más fotográfusok munkáin kívül a különböző művészeti ágak képviselőinek az alkotásait is érdemes követni, ezek (is) termékeny módon hathatnak új művek létrejöttekor. André Kertész: Chez Mondrian, 1926 © Estate of André Kertész/ 3. Várd meg a megfelelő pillanatot – vagy alkosd meg! Valószínűleg Kertész egyik leghíresebb, a Meudon című, 1928-ban készült képére is hatással volt egy festmény, méghozzá Lyonel Feininger expresszionista festő A viadukt, Meudon című 1911-es képe.
André Kertész ismert, valamint mindeddig nem publikált fotói kerülnek a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményébe Szöveg: octogon Olvasási idő: … André Kertész (1894–1985), a magyar és az egyetemes fotóművészet kiemelkedő alakja által készített 1163 fénykép kerül a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményébe. A fotók egy része már szerepelt kiállításon, de sok olyan felvételt is sikerült megszerezni, mely még soha nem került a nagyközönség elé. A képekből várhatóan 2022-ben nyílik kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban. Az 1163 fénykép nem egy gyűjtemény, hanem válogatás André Kertész eddig magántulajdonban levő fotóiból. A képek részben a New York-i Estate of Elizabeth and André Kertész tulajdonában voltak, részben André öccse, Jenő családjánál fennmaradt fotók közül valók. A képeket Robert Gurbo és Baki Péter válogatta. A képeket az amerikai tulajdonosok felajánlottak a magyar államnak megvételre, és az Emberi Erőforrások Minisztériuma 2020 júniusában a Magyar Nemzeti Múzeumot bízta meg az anyag megvásárlásának lebonyolításával.
Ő egyszerűsített, egyszerűsített, egyszerűsített. A stúdió, a szimmetriájával, diktálta a kompozíciót. Van egy vázája egy virággal, de az mesterséges volt. Ő színezte ki, hogy passzoljon a stúdióhoz". André Kertész: Chez Mondrian, 1926 © Estate of André Kertész/ Kertész több fotót is csinált a festőről, illetve stúdiójáról. A szemüvegekről és a pipáról készült kép esetében is az egyszerűsítés elvét követte, Mondrian absztrakcióinak – és talán Tihanyi képeinek – tudatában Kertész csak az asztalt fotózta le. A kép tetejének levágása és a sarkok szándékos elsötétítése által csak a művész koncentrációjának és fegyelmének emblémái maradtak láthatóak. Az elrendezés szigorúsága, a geometrikus elemek harmóniája, az emberi karakter és a személyes attribútumok az európai modernizmus egyik ikonikus darabjává tették ezt a fotót. André Kertész: Mondrian szemüvegei és pipája, 1926 © Estate of André Kertész/ Andrzej Stasiuk Andrzej Stasiuk (1960), az egyik legismertebb kortárs lengyel író itthon is népszerű, Útban Babadagba című könyvében (eredeti megjelenés: 2004, magyarul: 2006) közép-kelet-európai utazásairól ír.
A fotográfus művészete egy folyamatos felfedezés, amely türelmet és időt igényel. " Az amatőrizmus egyfajta attitűd volt Kertész számára, amely lehetővé tette, hogy a saját útját járja. André Kertész: Víz alatt úszó, Mala uszoda, Esztergom, Magyarország, 1917. augusztus 31. /1967 k. © André Kertész Emlékmúzeum, Szigetbecse 5. Ne alkudj meg! Kertész híres volt arról, hogy soha nem kötött kompromisszumokat – sem a témát, sem a technikát illetően. Amikor háborús sérülése miatt lábadozott, és elkészítette a Víz alatt úszó című képét, bajtársai azt mondták, hogy őrült: "miért fényképezed ezeket, [kérdezték]? Azt válaszoltam nekik: miért csak a barátnőket? Ez is létező dolog". 1924-ben a IV. Művészi Fotókiállításon kiállított képeivel oklevelet nyert – felajánlották neki, hogy kaphat ezüstérmet, ha brómolajnyomatokat készít a fotókból, amelyek ez által grafikus kinézetűek lettek volna. "A brómoil az egy imitációja a gravürnek, meg a grafikának, ahogy én csinálom, az fotográfikus. Nagyon sajnálom, én ezt soha életemben nem csináltam és nem is fogom csinálni – mondta Kertész a zsűrinek.