A bátyja árkot csinált a földön, hogy a kocsik ne menjenek rá, de így a kocsik még beljebb mennek a földre. Az anyja odaát volt a szomszédasszonynál, aki halálán volt, és a szemét fogta le. Az apja bolhászott. A nénje kisbabát várt, félt a szüléstől, és rítt. Mátyás király megharagudott Markópra, hogy így csúffá tette, és azt mondta neki: Többet meg ne lássalak a földemen, többet ne nézzek a szemed közé! Markóp megvárta, míg leesik a hó, akkor, hogy Mátyás király földjén ne járjon, a hóporon kiment a barlangba, ott volt egy kunyhója. Mátyás király utána ment. Ahogy ezt Markóp észrevette, háttal állt az ajtónak. Mátyás király rászólt: Hát te mit csinálsz most énvelem? Hogy mit csinálok? - mondta Markóp. - Azt mondtad, hogy többet nem nézel a szemembe, nézzed akkor a hátam közepét! Mátyás még mérgesebb lett. Ejnye, te gazember, hogy mersz velem így beszélni?! Megmondtam már, hogy a földemen meg ne lássalak! Markóp arra is megfelelt: Külországból hozattam földet, a cipőmbe tettem, azon já rok!
Mátyás király kiadta a parancsot, hogy Markópot föl kell akasztani, csak azt engedte meg, hogy a fát, amire felakasztják, Markóp választhassa ki. Markóp egy hangabarackfát választott. Az csak a hónaljáig ért! Udvari bolond 1. (munkacím) Udvari bolond 2. (munkacím) Udvari bolond 3. (munkacím) Udvari bolond 4. (munkacím) Falu Mátyás és Markóp története Mátyás kovács története
Szabó Vilma: Mondák Mátyás királyról (Ész-Érv Bt., 1996) - Történelmi olvasókönyv Róla szól Kiadó: Ész-Érv Bt. Kiadás helye: Kiadás éve: 1996 Kötés típusa: Ragasztott papírkötés Oldalszám: 156 oldal Sorozatcím: Ész-Érv Bt.
Két mázsa kupakért mindössze négyezer forintot kapott egy kisfiú, úgy tűnik, nagyon nem éri meg az ilyenfajta gyűjtőakció. Egy Sopron melletti Lövő községben élő mozgássérült kisfiút, Benedeket édesanyja egyedül neveli a nagyszülők segítségével, a nehéz anyagi helyzetben lévő család ezért műanyag kupakok gyűjtésével próbált plusz pénzt szerezni - írja a Kisalföld alapján a Bors. A megyében sokan küldtek kupakokat a kisfiúnak, végül tíznél is több százliteres zsák telt meg velük, egy segítőkész lövőházi vállalkozó pedig végül el is szállította egy Vas megyei gyűjtőhelyre a kupakokat, amikor viszont kiderült, ez nagyon nem éri meg. Balogh Sándor, a kisfiú nagypapája azt mondta, az átvevőhelyen közölték, hogy a két mázsa kupak összesen legfeljebb tízezer forintot ér, de ezt még át kell válogatni, aminek szintén van költsége, így összesen végül négyezer forintot kapott a család a rengeteg műanyag kupakért. A nagypapa azt kérte, ne gyűjtsenek több kupakot az unokájának. Életet menthet a műanyag kupak? | PetőfiLIVE. A Kisalföld utánajárt a dolognak, és kiderült, hogy a legnagyobb átvevőhely Pest megyében, Tinnyén van, ahol 65 forintot adnak a kupakok kilójáért, ami körülbelül négyszáz darabot jelent.
Sokakban felmerül a kérdés: Hogyan lesz a kupakokból pénz a gyermekek megsegítésére? Az országban működő műanyag feldolgozó üzemek a PO vagy PP műanyag kupakokat megveszik feldolgozásra, ezekből műanyag használati tárgyakat készítenek. A műanyagot átválogatva, kilóra veszik át, lemossák, megőrlik és olvasztás után új formában kerülnek a boltok polcaira. Vissza
Még a NAV sem piszkál Azt hihetnénk, a rászorulókon kívül az adóhatóságot is érdekelheti, mennyi pénzt sikerült összegyűjtenünk, de a NAV megnyugtatta lapunkat. Mint írták, "ha a kupakokat magánszemélyek gyűjtik össze, és az összegyűjtött kupakokat vagy a kupakok értékét átadják a rászorulónak, akkor a nem pénzben adott juttatás, vagyis a kupakok szokásos piaci értéke, illetőleg a kupakok ellenértékeként átadott pénzösszeg nem minősül adóköteles bevételének". Szintén adómentes az adomány, ha civil szervezettől érkeznek a kupakok, vagy a kupakokért kapott összeg, egészen addig, amíg meg nem haladja a minimálbér 50 százalékát havonta, azaz legfeljebb havi 55 500 forintot.
Műanyag kupakoktól az adóügyi bírságig Azt szinte mindenki tudja, hogy ezekkel a felhívásokkal – s általában az interneten terjedő bármiféle gyűjtési akciókkal – vigyázni kell, ám sok beteg családjának valóban ez jelenti az utolsó megoldást egy-egy kezelés eléréséhez. A Facebookon külön csoportok is alakultak gyűjtésre, de nem ritka az sem, hogy egy-egy multi áruházaiban tesz ki gyűjtődobozokat. Gyűjtőhelyek pedig szinte az ország összes településén vannak, azt még maguk az adományozottak is csak ritkán tudják, hogy ha ebből az egyébként filléres szemétből "túl sokat" gyűjtenek, s erre az adóhatóság is felfigyel, legyen bármilyen nemes is a cél, a revizorok akár vizsgálatot is indíthatnak. Egy kilogramm kupakért 45-100 forintot fizetnek a műanyag újrahasznosítással foglalkozó vállalkozók (ha maguk is a "jó ügy" mellé állnak, akkor egyedi esetekben többet is). A könnyű kis kupakokból rengetegre van szükség: egy zsáknyi – a zsák méretétől függően – 5-10 kilót nyom. Egy tonnához 500 ezer darab kupakra van szükség.
Jó néhány éve történt az eset, ami óta nem elfogadott Spanyolországban a legtöbb családközpontú otthonban, hogy csak úgy a szemetesbe dobják ki a műanyagkupakokat. Külön, erre kijelölt helyekre viszik időközönként az otthon külön gyűjtött kupakokat. De miért teszik mindezt? Egy Aitana Garcia nevű kislánynál kezdődött minden, aki súlyos szívelégtelenségben szenvedett. A műtéthez azonban az Amerikai Egyesült Államokba kellett utazniuk. A családnak nem volt elegendő pénze a műtétre, amely az egyetlen esélye volt a kislánynak. Végül a szülők a televízión keresztül kértek segítséget, hogy aki tud, szánja meg őket. A segítséget egy műanyagot feldolgozó cégtől kapták, pontosabban a felajánlást, hogy minden fennálló költséget állnak a kislány gyógyulásához, cserébe pedig 200 tonna műanyag kupakot kérnének... A családok, akik nem tehették meg, hogy anyagilag támogassák a kislányt, és akik megtehették volna, azok közül is nagyon sokan megragadták a kézenfekvő lehetőséget, hogy összegyűjtsék az elegendő műanyag kupakot.