Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter az avatón elmondta, hogy a Modern városok program egyik része a közlekedés-fejlesztés, a másik pedig a helyi közösségek szempontjából fontos nagy tervcsomag, és ehhez tartozik a szegedi uszoda is. Hangsúlyozta: függetlenül attól, hogy Szeged ellenzéki vezetésű város, a Szeged-tervben 553 milliárd forint állt és áll a fejlesztések rendelkezésére. Megemlítette többek között a Szeged-Békéscsaba-Debrecen gyorsforgalmi út, egy új Tisza-híd és ipari park építését, a repülőtér fejlesztését, egy új atlétikai központ, valamint a kézilabda Európa-bajnokságra készülő új csarnok megépítését is. SZEGED – SPORTUSZODA – Másfél Építész Stúdió. A miniszter kiemelte, hogy az uszoda mintegy 16 milliárd forintból épült meg, és a szegedi vízilabda-, valamint úszósport, a város megérdemli az új létesítményt. Bíznak benne, hogy Szeged a profi sporthoz és a tömegsporthoz is hozzájárul majd az uszoda révén, amelyet a világ talán két legjobb férfi vízilabda-válogatottjának, a magyar és a szerb csapatnak a találkozójával nyitottak meg hivatalosan.
Az önkormányzat már el is különített a Tiszavirág Sportuszoda működtetésére 400 millió forintot. Elkészült Szeged fedett sportuszodája, a nagyjából 16 milliárd forintból felépített létesítményt a Modern Városok Programból finanszírozták. Botka László (Összefogás Szegedért) polgármester a Tiszavirág Sportuszoda névre hallgató létesítmény keddi sajtóbejárásán elmondta: lezárult az ország egyik legmodernebb és legszebb uszodájának műszaki átadása, a létesítmény megkapta a használatba vételi engedélyt is. Szeged sport uszoda 5. Az uszodát egy-két héten belül birtokba vehetik a sportolók. A létesítményt az önkormányzat cége, a Szegedi Sport és Fürdők Kft. üzemelteti, ehhez a város idei költségvetésében 400 millió forint támogatást biztosít – közölte Botka. Az uszoda jelenleg nem fogadhat vendégeket a járványügyi korlátozások miatt. Vári Attila, a Magyar Vízilabda Szövetség elnöke bejelentette, hogy az új sportuszodában február 20-án a magyar és a szerb férfi vízilabda-válogatott játszik mérkőzést. A megelőző héten a két csapat Szegeden edzőtáborozik.
Bár a meccset most csak a televízión keresztül láthatja a közönség, a szövetség tervei szerint az uszoda egy újabb rangos összecsapásnak ad majd helyet akkor, amikor már nézők is lehetnek a lelátókon. A 13, 3 ezer négyzetméter nettó alapterületű uszodában egy 50 méter hosszú, 25 méter széles, 10 pályás, 2, 2 méter mély versenymedence található, amely egy mozgatható válaszfallal 25 méteres 2×10 sávosra osztható. A versenyeket 1169 fős lelátóról figyelhetik majd a nézők. Szeged sport uszoda 2018. A medencecsarnok természetes megvilágítású, sötétíthető, és tévéközvetítésre alkalmas sportvilágítást is kiépítettek benne. A versenymedence mellett egy 1, 8 méter mély 25×15 méteres bemelegítőmedence és egy 0, 9 méter mély 20×12, 5 méteres tanmedence, illetve egy külső-belső lazítómedence is az uszoda része. Az épületben kondicionálótermek, konferenciaterem, egyesületi irodák, gyermekmegőrző, tanulószoba, üzlethelyiségek, büfék és egy wellness részleg is megtalálható. A beruházás kivitelezője a West Hungária Bau Kft. és a Dél-Konstrukt Zrt.
2021 februárjában adták át Szeged új, 13 ezer négyzetméteres sportkomplexumát, a Tiszavirág Sportuszodát, amely a generáltervező TSPC Mérnökiroda Kft. és partnere, a DPI Design Kft. tervei szerint valósult meg. A város a fejlesztéssel modern, egyedi épülettel gazdagodik, amely az amatőr- és versenysport mellett a rekreációnak is helyet biztosít majd. Etelka sori fedett uszoda – Szeged Pólus. A Tiszavirág uszodában egy FINA-előírásoknak megfelelő, 50 méteres, mozgatható válaszfalú, tízpályás versenymedence, bemelegítő- és melegvizes tanmedence és egy lazító ülőmedence várja majd az érdeklődőket; az uszodacsarnokban egy 1200 fős lelátó is megépült. A természetes megvilágítású medencecsarnok televíziós közvetítésre is alkalmas, itt sportvilágítást is kiépítettek. A sportkomplexum több megoldással tesz a fenntartható környezetért: területén 320 új fát ültettek, a tetejére 750 panelből álló napelemparkot helyeztek el a tervezők, a vízcsere során feleslegessé váló tisztított medencevizet pedig a csapadékvízzel együtt a környező zöld felületek, és a zöldtető öntözésére használják.
Minden jel arra mutat, hogy Vlagyimir Putyin jó ideje, akár már másfél évtizede tudatosan készülhetett Ukrajna megtámadására. De mi ezzel a célja és mi lehet a háború lehetséges kimenetele? Bendarzsevszkij Antonnal, a posztszovjet térség szakértőjével elemeztük a helyzetet. "Nincs rá jobb szó, ez definitíve háború, amikor csütörtök hajnaltól az orosz egységek nemcsak megjelentek, hanem effektív katonai csapásokat mértek Ukrajna területének egészére, beleérve a nyugati, a keleti, a déli és az északi területeket" – mondta el az Indexnek Bendarzsevszkij Anton Oroszország-szakértő, lapunk állandó szerzője, a Danube Institute kutatási igazgatója, akivel pontról pontra elemeztük a csütörtökre kialakult orosz–ukrán konfliktus legégetőbb kérdéseit. Miért pont most támadtak az oroszok? 1918. Háború Ukrajnában: Sorra lövi ki az ukrán katonai célpontokat az orosz hadsereg - Hír TV. február 23-án egy unikális orosz intézmény alapjai jöttek létre, nem más kezdődött meg, mint a Munkás-paraszt Vörös Hadsereg felszerelése. A jeles nap pedig a rendszerváltás után is a haza védőinek emléknapja maradt.
Az orosz és ukrán szárazföldi erők összehasoníltása (Sky News grafika) A levegőben hasonló a helyzet: Oroszország tízszer annyi harci repülőgéppel és helikopterrel rendelkezik, mint Ukrajna. Az ukránok több mint 400 föld-levegő rakétaindítóval rendelkeznek, amelyek repülőgépek célba vételére alkalmasak, de ez csak tizede az Oroszország által birtokoltaknak. Oroszország szintén komoly előnyben van a nagy hatótávolságú fegyverek terén, több mint 500 szárazföldi ballisztikus rakétaindítóval rendelkezik. A Kreml elismerte, hogy súlyos veszteségeket szenvedett el az orosz hadsereg - Napi.hu. Az orosz és ukrán légierő összehasonlítása (Sky News grafika) Egyes elemzők szerint egy orosz támadás nagy hatótávolságú fegyverekre, például cirkálórakétákra támaszkodna, hogy azokkal távolról vegyék célba a kulcsfontosságú ukrán létesítményeket. Az elmúlt hetekben a NATO-országok segítették az ukrán fegyverkezést, például az Egyesült Királyság 2000 páncéltörő fegyvert bocsátott rendelkezésükre. Egy esetleges orosz inváziót költségesebbé tehetnek ezek a szállítmányok, de kevés szakértő hiszi, hogy ezek a fegyverek megváltoztatnák egy orosz támadás közvetlen kimenetelét.
Ahogy korábban írtuk, egy Ukrajna elleni nyílt háborúban az oroszok legnagyobb aduja a várhatóan teljes légi fölény és a távolról indított (rakéta)csapások lennének, ezekre az ukránok nemigen tudnának mivel válaszolni. Ez pedig a földön is gyorsan eldönthetné a harcot, az utóbbi időben érkezett nyugati fegyverek ellenére is. Putyin azon morfondíroz, levadássza-e régi áldozatát - Napi.hu. A probléma inkább a megszállt ország(rész) pacifikálásával lenne, minél nyugatabbra nyomulnának az oroszok, annál nagyobb, hiszen Nyugat-Ukrajnában hagyományosan erős a nemzettudat, míg a keleti végeken ez szinte teljesen hiányzott, legalábbis 2014 előtt. A középső és a nyugati országrészben valószínűleg elég sokan nem nyugodnának csak úgy bele az orosz megszállásba, és 2014 óta több százezren kaptak kiképzést sorkatonaként vagy önkéntes tartalékosként, egy részük pedig harci tapasztalatot is szerzett Kelet-Ukrajnában a szakadárokkal szemben. Az önkéntesek közül ugyan egyelőre csak azoknak van fegyvere, akik tudtak maguknak vásárolni, de háború esetén a többiek is kapnának a hadsereg készleteiből.
Nyitókép forrása: SITA/Russian Defense Ministry Press Service via AP) Hétfőn meg nem erősített forrásokra hivatkozva jelent meg az a hír a nyugati sajtóban, hogy az amerikai hírszerzés szerint Oroszország már felhalmozta az Ukrajna megszállásához szükséges haderejének 70 százalékát. A Conflict Intelligence Team arról számolt be, hogy február 5-től Oroszország 41. kombinált hadteste, amely korábban az orosz Jelnya közelében távorozott, 50 kilométerre megközelített az ukrán határt. Becslések szerint Ukrajna körül 83 orosz zászlóalja vagy taktikai egység helyezkedik el – a múlt héten számuk még 60 volt. Ezek az egységek egyenként nagyjából 750 főből állnak. Szintén kapcsoladó hír, hogy február 11-ig hat orosz hadihajó is áthalad a Boszporusz tengerszoroson, és ezzel a Szovjetunió bukása óta nem látott orosz haditengerészeti manőver kezdődik a Fekete-tengeren. Szintén hétfőn érkezett a hír, hogy két atombomba célbajuttatására is alkalmas orosz Tu-22M3-as nehézbombázó végzet "felderítő küldetést" Fehéroroszország felett, a sokat vitatott Allied Drills közös hadgyakorlat keretében.
A térség teljes pacifikálása több évébe került a szovjet hadseregnek, pedig igazán nem válogatták meg a módszereket. Bárhogy is ostorozza az orosz média az ukrán nacionalizmust és ápolja a nagy honvédő háború emlékét, ez nem olyan része a történelemnek, amire szívesen tekintenének vissza, és biztosan nem szeretnék modern kiadásban átélni. Világ egyesült államok háború hadsereg Oroszország Ukrajna Olvasson tovább a kategóriában
Hozzátette azonban, hogy ezeket sem akarják "a végtelenségig húzni. " További videók az orosz csapatmozgásokról itt elérhetőek. Frissítés: reggel óta az oroszok csapatvisszavonásokat jelentettek be, amire a pénzpiac pozitívan reagált. A nyugati országok és az ukránok egyelőre óvatosan optimisták. Borítókép: Vitalij V. Kuzmin / Wikimedia
Haditechnikai kisokos az alapoktól: Székhely, főváros Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO - North Atlantic Treaty Organization) székhelye: Brüsszel Oroszország fővárosa: Moszkva.