Origo: Kálmán Olga még lejjebb süllyed: már a börtönből érkezett Czeglédy Csabának is hízeleg A börtön falai közül egyből Kálmán Olga ölelő karjai közé vetette magát Czeglédy Csaba, Gyurcsány Ferenc ügyvédje. A Simicska-tévében elképesztő történetekkel állt elő a képviselő-jelölt, de a végén már saját maga sem bírta követni a történeteit. Kálmán Olga persze mindezt hagyta, sőt, ha durvábban fogalmazunk, nyalta a sokmilliárdos csalással gyanúsított Gyurcsány-ügyvéd fenekét. Sápítozott, sajnálkozott, hízelgett. Nevetséges bohócszámot adtak elő, ők ketten. Czeglédyt a mentelmi jogára hivatkozva engedték ki a börtönből, de valószínűsíthető, hogy nem sokáig. A legfőbb ügyész már kezdeményezte a mentelmi jogának felfüggesztését, és az NVB fel is függesztette. Magyar Idők: A pániknak vége! A pániknak vége, térjünk észhez! S ez vonatkozik ránk is, a média embereire, sőt leginkább ránk vonatkozik! Bréking nyúz, március 2. – Tudósítás a másik valóságból » Független Hírügynökség. A váratlan hódmezővásárhelyi vereség után az első 24 órában összevissza beszéltünk. Mintha a vásárhelyi fiaskó megváltoztatta volna hirtelen a világpolitikát vagy az európai helyzetet is.
Nem, nem változtatta meg. Európa legfontosabb, legégetőbb és legfélelmetesebb sorskérdése továbbra is a migrációs nyomás, illetve az erre adandó lehetséges válaszok. Egy gyékényen árulnak. Magyarország pedig Európa része. Ráadásul ma éppen mi vagyunk Európának azon a részén, amelyiknek még nem ment el a józan esze, amelyikből még nem tűnt el végérvényesen az önfenntartás ösztöne, így nekünk még van esélyünk európainak, kereszténynek maradni.
friss tartalom minden megtekintesnél több mint 40. 000 bejegyzés neked készítve ----------------------------------------------------------------- Köszönet | Felhasználási feltételek | Adatkezelés | Impresszum ~ demo oldal, fejlesztés alatt ~ ~ számtalan kép és cikk csak illusztrációs jellegű ~
2013. július 15. 15:52 MTI Lengyelország az egyik legerőteljesebb szószólója Ukrajna európai integrációjának, ám a keleti szomszédnak nyújtott diplomáciai támogatás mellett akadnak olyan történelmi események, amelyek jócskán megterhelik a két ország viszonyát. Gyékény. A 70 évvel ezelőtt történt volhíniai mészárlásról tartott megemlékezéssel Varsó és Kijev közös lépést tett a megbékélés felé. "A múlt becsületes értelmezése a népeink és független államaink közötti megbékélést és együttműködést kell szolgálja" - hangoztatta Bronislaw Komorowski lengyel államfő vasárnap az Ukrajnához tartozó egykori lengyel város, Luck római katolikus katedrálisában tartott megemlékezésen. Ukrán nacionalisták, az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) fegyveresei 1943 és 1945 között mintegy 100 ezer lengyelt mészároltak le Volhíniában, a mai nyugat-ukrajnai Volinyi területen. A náciellenes és szovjetellenes lengyel Honi Hadsereg (AK) partizánjai megtorló akcióiban pedig hozzávetőleg 20 ezer ukrán vesztette életét. Az UPA emberei több száz lengyel családot öltek meg volhíniai és kelet-galíciai falvakban 1943 és 1945 között.
Ebben tévelygünk aztán, mig élünk, várva és rettegve a halált, mely megadja a világosságot, miután hasztalan vágyunk és fáradunk az életben. Én hiszem s hogy nyugodt lehessek, szentül hinnem kell azt, hogy nem enyészetet, hanem uj életet cserélünk föl a mostani helyett; hogy nem vagyunk vak eszközei a természetnek, mely csak azért teremt, mert túláradó erejéből ösztönöztetve teremtenie kell s ha végre áthurczolt egy, sokszor oly kinzó, oly fárasztó életen, akkor aztán nyugalmat ad, melynek neve: enyészet; és talán ezt is azért, hogy uj teremtményeinek helyet csináljunk; vagy mert szüksége van porunkra, hogy férgeit táplálhassa, vagy hogy kifogyott erejét vele újra táplálja. És ezért kellene nekünk egy-egy életet átviselnünk, azért türni, szenvedni, hogy aztán örökre elenyészszünk, szintúgy, mintha örömek között gyönyörtől, boldogságtól kisérve futjuk át rövid napjainkat, melyek ellenben a szerencsétlennek egy-egy örökké-valóságig nyulnak?... Ez nem lehet! Van halhatatlan lélek a testben, van el nem mulható lélek, mely úgy költözik át a földről a másik szebb világba, mint átutazik az ember vadon erdőkön, meredek kősziklákon, eléri utjának czélját, hol egyesülve kedveseivel, kipihenve karjai között, beszéli el nekik a veszélyeket, melyeken át, melyeket legyőzve jutott csak hozzájuk.
Az egyik a sok olasz pornó videók közül. A többi videóhoz hasonlóan ezt a videót is elég jónak találta algoritmusunk, amely az összes videót átvizsgálja, hogy megbizonyosodjon arról, hogy tökéletes választékban van-e az olasz pornó. Tetszik ez a videó? Segítsen nekünk, ha értékeled ezt a klipet a lejátszó alatti hüvelykujjak segítségével. Így még jobban meg tudjuk határozni, hogy mely pornó videók tetszenek az embereknek. Végső célunk az összes középszerű videó kiküszöbölése, hogy ne kelljen rengeteg színvonalon felüli klipet ásni. Megjegyzéseiben kifejtheti véleményét erről a videóról. Olyan emberek közössége vagyunk, akik nem vitatkoznak. Olyan emberek vagyunk, akik szeretik az olasz (többek között) pornót, és szeretnek beszélgetni hasonló gondolkodású emberekkel. Legyen Ön az első, aki elmondja véleményét, vagy csatlakozzon a többihez a vitába.
minden mit tesztek, mit hisztek, csalódás, nincs semmi, amit kerestek, nincs... semmi!... semmi!... Mi vigasztalja hát azt, ki kedvesét elveszti? mi a nőt, ki a férjét eltemeti? kivel egybeolvadnak hitte saját életét, kiért saját boldogságát, mindenét oly örömest feláldozta volna, mert több volt az előtte magában, mint a mindenség nélküle. Mi vigasztalja az anyát, ha sirba teszi gyermekét? a gyermeket, ki életének egy része, mert ő adá néki az életet, kihez jövőjének minden perczét köté. Mit tegyen, ha elgondolja, hogy az ott fog fekünni, lenn a sir hideg éjszakájában, egyedül; undok kigyók és férgek martaléka, ki azelőtt édes anyja meleg karjain aludt és ott ébredt föl; kit még a légnek durvább leheletétől is megóvott az édes anyai aggalom. Mit tegyen, ha elgondolja, mi lesz a kis gömbölyű karokból, melyek az előtt oly édesen kulcsolódtak öntudatlan szerelemmel nyaka körül, vagy simultak el arcza fölött? — mi a vidám, nevető szemekből, melyekbe, ha tekintett, föltalálta az élet minden boldogságát?