Szombaton rendezik meg az Eger Heroes – Dunaújváros Gorillaz összecsapást, melynek az egri Északi Sporttelep ad otthont. Megjelenés időpontja 2017. 05. 19 - 14:50 Ez a cikk több, mint 4 éve és 10 hónapja frissült utoljára, ezért egyes tartalmi elemei elévülhettek. Szombaton rendezik meg az Eger Heroes – Dunaújváros Gorillaz összecsapást, melynek az egri Északi Sporttelep ad otthont. A mérkőzés 15 órakor kezdődik, amelynek a hazai Eger Heroes az esélyese. Az Északi Sporttelep utcában lesz majd az Északi Sporttelep? | EgerHírek. Hogy miért? A Hősök alakulata felfele ívelő formát mutat, a Wolves elleni vereséget leszámítva győztek az első fordulóban a Győr Sharks ellen, legutóbb pedig megmutatták, milyen is az igazi comeback, hazai pályán verve a Cowbells alakulatát – írja az. Nagyon jó reményekkel lépnek majd a zöld gyepre, sokat fog számítani, hogy a Cowbells ellen az első félidőben elkövetett hibákból tudnak-e tanulni és magabiztosan tudják a hazai pálya előnyét kihasználni. Ami a Gorillazt illeti, nagyon jól kezdték az idényt, hiszen hazai pályán győztek a szezonnyitón a Wolves ellen, szintén hazai pályán egy jó és szoros mérkőzést játszottak a veretlen Steelerssel, viszont a legutóbbi mérkőzésen meglepetésre kikaptak az akkor még nyeretlen Sharks otthonában.
Duna Bowl ( Dabas Sparks) 42–20 2019 Győzelem Elődöntő ( Dunaújváros Gorillaz) 21–7 Vereség XIII.
Beharangozó 2016. szeptember 9., péntek Szerdán a Magyar Kupa idei kiírásában is bemutatkozik a DVTK labdarúgó csapata. A mérkőzés 15 óra 30 perckor kezdődik. A DVTK szurkolói közül 500-an buzdíthatják a csapatot a helyszínen, a jegyek szombattól Miskolcon is kaphatók. Kérjük szurkolóinkat, hogy lehetőségük szerint elővételben vásárolják meg a belépőket. Magyar Kupa 6. Északi Sporttelep | TV Eger - Eger Városi Televízió. forduló 2016. szeptember 14., szerda 15:30 Eger SE - Diósgyőri VTK Mint arról korábban már beszámoltunk, a továbbjutás egy mérkőzésen dől el. Amennyiben a rendes játékidőben döntetlen az eredmény - függetlenül a csapatok osztályba sorolásától -, akkor 2x15 perces hosszabbítás következik. Ha a hosszabbításban mindkét csapat azonos számú gólt ér el, vagy nem esik gól, a továbbjutás 11-es rúgásokkal dől el Az egri Szentmarjay Tibor Városi Stadion felújítási munkálatai miatt a csapat hazai mérkőzéseinek jelenleg az egri Északi Sporttelep ad otthont. Jegyárak A sporttelep befogadó képessége korlátozott, mindössze 1100 fő tekintheti meg a találkozót a helyszínen, a DVTK szurkolói a jegyek csaknem felét megkapták, melyet ezúton is köszönünk a rendező klubnak.
Edzések Várunk minden 5-12 éves közötti focizni, mozogni vágyó fiút és lányt. Az edzéseket az Északi Sporttelepen, illetve a Balassi Bálint Általános Iskola tornatermében tartjuk. Az edzésekről bővebb felvilágosítást kérhet telefonon vagy e-mailben. A csapatok edzéseit Hudák Balázs és Csuhay Szabolcs edzők vezénylik. Edzések időpontja (márc. 31-ig): 07'-08', 09'-10' korosztály: Hétfő 16:30 - 18:00 - Felsővárosi Sporttelep Péntek 17:00 - 18:30 - Felsővárosi Sporttelep 11'-12' korosztály: Hétfő 18:00 - 19:30 - Balassi Bálint Általános Iskola Szerda 17:00 - 18:30 - Balassi Bálint Általános Iskola 13'-14' korosztály: Hétfő 18:00 - 19:00 - Balassi Bálint Általános Iskola Szerda 17:00 - 18:00 - Balassi Bálint Általános Iskola
A húsvét elképzelhetetlen lenne sonka, tojás, kalács, torma és a bárány nélkül. Elgondolkodtunk már vajon azon, hogy miért ezek az ételek kerülnek az asztalra? A húsvéti bárány Jézust szimbolizálja, a tojás az életet és az újjászületést, a kalács a töviskoszorút, a bor Krisztus vérét, a torma a Krisztusnak kínált ecet keserűségét idézi. A bárány fogyasztásnak Erdélyben még komoly hagyománya van, de a legtöbb magyar lakta területen bárányhús helyett inkább füstölt sonka kerül a húsvéti asztalra. Ennek több oka is van, például az, hogy mi a sertéshúst jobban kedveljük és a disznóvágáskor füstre akasztott sonka húsvétra érik meg. Így a húsmentes hetek után igazi ünnepi csemege kerülhet az asztalra. 5 húsvéti hagyomány, amit eddig nem ismertél! | Mindmegette.hu. Az angolszász kultúrából származó húsvéti keresztes zsemle (hot cross buns) manapság Magyarországon is egyre jobban elterjedt. A péksütemény tetején a kereszt alak Jézus keresztre feszítésére emlékeztet bennünket. A tésztájába mazsola és fűszerek (fahéj, szegfűszeg, szegfűbors, szerecsendió) és citromhéj is kerül.
Aztán beleegyeztem. Azóta szombat este felezzük el egymással a tojást, s kóstoljuk meg a főtt sonkát. Ha már az ételek, ott aztán akadnak különbözőségek! A férjem a passzírozott halászlét szerette – el is készítette, ami erősen megkönnyíti, hogy az ember ne ragaszkodjon a sajátjához. Merthogy én a bajai halászlét kedvelem. Nem engedett, így ettem az ő passzírozott halászlevét. Mit kerteljek, finom volt. A kocsonyánál viszont nem engedtem! Nálunk fokhagymásan, jó zsíros tokával és egyéb belevalókkal készült, az ő családjukban füstölt csülökkel és zöldséggel főzték. Nem szerettem a füstölt ízt, így maradt az én ízlésem. Ilyesmin sosem kaptunk hajba. A gyerekek körüli dolgokban viszont voltak vitáink. A férjem rendszerint az idegen gyerekeknek kedvezett. Emlékszem, hat-hét éves lehetett a kisfiunk, amikor valami kis vagányok a játszótéren elvették a biciklijét. Egy darabig futott utánuk, aztán sírva jött panaszkodni. Az apja ment vele rendet rakni. Ami abból állt, hogy azt mondta a kis kölyköknek, hogy játsszatok csak vele, aztán majd adjátok vissza!
A kalácssütés szokása olyan időkből származik, amikor a böjt alatt tilos volt a tej és a tojás fogyasztása is, így amikor a tilalom véget ért, örömmel gazdagították és avatták ünnepivé ezekkel az alapanyagokkal a hétköznapi kenyeret. Sonka, bárány A húsvéti menükön gyakran szereplő bárány ugyancsak Jézust jelképezi. Az Újszövetség itt is ószövetségi szimbólumokat visz tovább: Krisztus Isten báránya, hiszen az emberiség megváltásáért érkezett a földre és halt meg. A hús a szédertálon már az ószövetségi zsidóknál is az áldozat jelképe volt, az Egyiptomból való megmenekülés történetére, az elsőszülöttek halálára emlékeztet. A jelkép szépen összefonódik a népszokásokkal, meséli Szigethy Zsófia néprajzkutató. Mivel farsang után már nem vágtak disznót, a friss húst el kellett fogyasztani még a böjt előtti tomboló, dőzsölő időszakban, hiszen negyven nap alatt megromlott volna. Az utolsó vágás lassú füstölésű sonkái éppen a böjt ideje alatt, annak végére készültek el. Így lett a bárány a tavasz és a böjt után az első frissen vágott állat, a sonka pedig az éppen elkészült első füstölt hús.