Ez azt jelenti, hogy a korábban a városrészben egyesült falvak visszanyerték autonómiájukat a városközponttal szemben, amely nem más, mint annak a közösségnek az adminisztratív központja, amelynek közössége el van választva a város önkormányzatától. központ. Szászország ( Freistaat Sachsen) Szász-Anhalt ( Sachsen-Anhalt tartomány) Schleswig-Holstein ( Schleswig-Holstein tartomány) Türingia ( Freistaat Thüringen) Volt városrészek Németországban A Mecklenburg -Western Pomeránia ( Mecklenburg -Western Pomeránia): A következő városokban már nem kerületi városokban, de még össze egy másik közeli kerületben, amelyhez ezek a városok is csatlakoztak feladja önállóságukat: Greifswald Neubrandenburg ( Neubrandenburg) Stralsund Wismar A North Rhine-Westphalia (NRW, Nordrhein-Westfalen): 1974-es reform révén Wanne-Eickel városát egyesítették Herne városával. Ugyanebben az évben Wattenscheid elveszítette a városrész és a város státuszát. A várost Bochum csatolta. Németország városrészeinek listája - frwiki.wiki. Megjegyzések és hivatkozások ↑ a és b Göttingent és Hannovert is beleértve, lásd az alábbi megjegyzést erről a témáról.
↑ a és b Aachent is beleértve, lásd az alábbi megjegyzést erről a témáról. ↑ A két német városállamnak ez az egyedülálló közösségi státusza némileg hasonlít Párizséhoz, amely egyben önkormányzat és megyék is, bár Franciaországban a megyék nem szövetségi szervezetek. ↑ Göttingen azóta a főváros 1 st január 1964-ben A kerület Göttingen, de még mindig címet viselő "szabad város" ( Freie Stadt). ↑ Hannovert azóta autonómnak tekintik 1 st November 2001-ben ha lett a székhelye a régió Hannover ( Region Hannover), amely már nem egy normális kerületben, de ahol a város további hatásköröket, hogy más települések a régióban nincs. A legnagyobb német városok listája - abcdef.wiki. ↑ Aachent azóta autonómnak tekintik 2009. október 21 ahol az Aachen városi régió székhelye lett ( Städteregion Aachen), amely már nem normális kerület, de ahol a város további hatáskörökkel rendelkezik, amelyek a városi régió többi önkormányzatának nincsenek. Kapcsolódó cikk Németországi járások listája Németországi portál
Itt elvileg a legérdekesebb városok itt: Németország (betűrendes névjegyzéket az orosz fent megadott). Amint lehet érteni, és kisvárosok, amelyek neve nem minden a tárgyaláson is valami dicsekedni.
Körülbelül XV. Század. Két városrész van Németországban, amelyek mindegyike önmagában Németország szövetségi államát ( Bundesland) alkotja: Berlin és Hamburg. Városok listája Németország: nagyvárosban, kis falvak és a szórakoztató attrakciók a német. Az agglomeráció néhány korábbi önkormányzata, amelyek korábban függetlenek voltak, mostanra integrálódtak ezekbe a városokba és városrészeket alkotnak. Ezek a közösségek mind a városi önkormányzat ( Stadtgemeinde), mind a körzet ( Kreis), mind a szövetségi állam ( Bundesland) hatáskörével rendelkeznek. Ez a két hivatalos szervezet tehát: Berlin tartomány ( Berlin tartomány) Hamburg szabad és hanzaváros ( freie und Hansestadt Hamburg) Történelmileg Bréma és Hamburg nagy hagyományokkal rendelkezik, mint "szabad város" és hanzaváros. Berlin a második világháborúig soha nem volt szabad város, de Berlin Brandenburg - Poroszország része volt. Bréma tartomány szintén különleges történelmi eset: két várost foglal magában, amelyek két földrajzilag elkülönülő részt alkotnak. Hivatalos neve Bréma szabad hanzaváros ( freie Hansestadt Bremen): Bréma városa ( Stadtgemeinde Bremen) Bremerhaven városi önkormányzat ( Stadtgemeinde Bremerhaven) A többi szövetségi állam városrészei A "más" szövetségi államok és a városállamok megkülönböztetésére néha "Flächenstaaten" -nek, "felszíni államoknak" hívják őket.
Költőjellel, mert legtöbbször kell, de itt pont nem, épp, mint a Mátránál. október 18., 14:21 (CEST) [ válasz] Én sem rajongok érte, de az egyértelműsítés miatt szükség van rá. október 18., 14:25 (CEST) [ válasz] Mielőtt átírogatod, nézz utána kicsit máshol is. Komolyan, legtöbbször úgy utalnak rá, hogy Bükk hegység. október 18., 14:26 (CEST) [ válasz] A helyesírási tanácsadóban is "Bükk (hegység)" szerepel - lásd Osiris: Helyesírás, 543. oldal. A "Bükk hegység" nyelvileg is helyes és használatban is van. De ez egy lexikon akar lenni, nem? Akkor kötlesek vagyunk, ha tetszik, ha nem a bükk szót úgy egyértelműsíteni, hogy a fa és a hegység külön szócikkbe kerüljön. A Nagytibi általi átmozgatás miatt viszont a Bükk szóra ezentúl csak a fa fog megjelenni és a hegységre csak innen lehet majd átmenni. Ismerd meg a Bükköt, és nyerj Turista Magazin-előfizetést!. Aki a Mátrát nem Mátra hegységnél, hanem Mátránál találja, majd "Mátra hegység"et fog keresni? re:Serinde: A magyar Wikipédia kezdeteitől fogva az egyértelműsítés zárójelbe tett szóval történik.
Április tizenhetedikén élő előadás segítségével ismerkedhettünk meg a Bükk-hegység keleti részével. Ennek örömére egy nyereményjátékot is indítunk. Aki esetleg lemaradt volna dr. Kozári Karina Mária túravezető és Gutter Krisztián péntek délutáni szuper előadásáról, ide kattintva tudja bepótolni a közel másfél órás bemutatót, amely során rengeteg érdekességet tudhattunk meg a Bükk keleti oldaláról gyönyörű természetfotókkal illusztrálva. Az előadás kapcsán egy nyereményjátékot is indítunk: aki helyesen válaszol az alábbi három kérdésre egy féléves Turista Magazin előfizetést nyerhet. A válaszokat ide kattintva lehet megadni április 26, azaz vasárnap éjfélig. A sorsolást április 27-én tartjuk, a nyertes ímélben értesítjük és a nevét közzétesszük Facebook oldalunkon. Fontos információ, hogy a Bükkről lesz egy második élő eladás is szerda este 7 órás kezdettel, amely során a nyugati oldalt lehet megismerni. Book hegyseg helyesírása . Miért szereti a két előadó a Sebesvíz panziót? Az előadáson bemutatott virágok közül melyiknek a legmagasabb a természetvédelmi értéke?
Ha azonban nem hegynév, hanem településnév, akkor a településnevek helyesírása szerint írjuk: Dobogókő, Gellérthegy. Erre a következő mondatpéldával lehet utalni: Megmásztuk a Dobogó-kőt, s utána Dobogókőn üdültünk. Pistike gyermekkorában fölkerékpározott a (kötőjeles) Gellért-hegyre, s annyira megtetszett neki, hogy később felnőttként az (egybeírt) Gellérthegyen (mint városrészben) vett lakást. Szigetnevek: Csepel-sziget, Duna-sziget, Szentendrei-sziget, Sólyom-sziget, -i képzős változatok: Csepel-szigeti, Duna-szigeti, szentendrei-szigeti, sólyom-szigeti. "( Balázs Géza) Megjegyzés: 1. A magyar helyesírásban kétféle kötőjellel találkozhatsz. Pl. Mecsek – Keszthelyi-hegység,, Gödöllő–Ceglédberceli-dombság, Gondolkodj: Vajon, miért kell nagy kötőjel? Földrajzi nevek helyesírása ( hegyek, folyók) - magyar nyelv és irodalom korrepetálás interneten. 2. Fertő tó nem kötőjeles! Eredeti neve Fertő volt, de ma már a tó köznevet is hozzákapcsoljuk. (Várható, hogy a kötőjeles csoporthoz igazítják idővel, majd ha lesz 12. kiadású szabályzat. Most még a 11. kiadás a hatályos. ). Logikus tanulást kívánok.
182. Földrajzi nevekhez magyarázó céllal néha hozzákapcsolunk egy közszót, ez azonban nem válik a név részévé. Ezeket a nevet értelmező szavakat a névtől különírjuk. – Az ilyen kapcsolatok -i (-beli) képzős származékában megtartjuk a különírást, s a kezdőbetűk változatlanul maradnak. Alapforma -i képzős forma Gyöngyös város Gyöngyös városi Mátra hegység Mátra hegységi Fertő tó Fertő tói v. tavi Séd patak Séd pataki Duna folyam Duna folyami Krím félsziget Krím félszigeti Szahara sivatag stb. Szahara sivatagi stb. [Vö. 194. ] Kisbetűvel kezdve különírjuk a névhez nem tartozó alkalmi jelzőket is. Földrajzi nevek helyesírása - Igaz vagy hamis. Alapforma -i (-beli) képzős forma (az) olasz Alpok (az) olasz alpokbeli (az) erdős Bükk (az) erdős bükki (a) lengyel Magas-Tátra (a) lengyel magas-tátrai (a) második Baku stb. (a) második bakui stb.
számában, de ugyanakkor interneten is megtalálható ( Google segít! ) Balázs Géza írásából a kérdésedre vonatkozó részekből idézek. Bükk hegység helyesírása. Balázs Géza példái is sokat segítenek a kötőjeles írás megértésére. " Víznevek: Duna, Tisza, Galga, Sajó, Sebes-Körös, Lónyai-csatorna (folyók), Balaton, Velencei-tó, Tisza-tó, Fertő tó(tavak), Bozót-patak, Csele-patak (patakok), Római-part (part), -i képzős származékok: dunai, tiszai, galgai, sajói, sebes-körösi, lónyai-csatornai, balatoni, Velencei-tavi, Tisza-tavi, Fertő tavi, bozót-pataki, Csele-pataki, római-parti. Hegység- és dombságnevek: Cserhát, Cserehát, Pilis, Bükk, Mecsek – Keszthelyi-hegység, Zempléni-hegység, Északi-középhegység, Gödöllői-dombvidék, Gödöllő–Ceglédberceli-dombság, -i képzős származékok: cserháti, csereháti, pilisi, bükki, mecseki – keszthelyi-hegységi, zempléni-hegységi, északi-középhegységi, gödöllői-dombvidéki, gödöllő–ceglédberceli-dombsági. Hegynevek: Kab-hegy, Szent György-hegy, Gellért-hegy, Írott-kő, Csóványos, Kékes, Nagy-Milic, Dobogó-kő, -i képzős származékok: Kab-hegyi, Szent György-hegyi, Gellért-hegyi, írott-kői, csóványosi, kékesi, nagy-milici, Dobogó-kői.