1388-ban a jászói konvent beiktatta a remetéket egy fél malom birtokába a Hernád folyón, Vilmány határában. 1418-ban Ruszkai János fia Bertalan egy darab földet adott pálosoknak a ruszkai birtokából és ezt a jászói konvent hitelesítette. 1421-ben Makrai Benedek az egri püspökség kormányzója két malomhelyet ítélt a kolostornak Hejce falu közepén. 1424-ben a Szent Katalin kolostor szerzetesei megtiltották a Bebek család urainak birtokaik elfoglalását és használatát. 1458-ban Olnodi Czudar Jakab, Kertel és Tófüz puszták felét a kolostornak adományozta egy naponta mondandó, vagy éneklendő könyörgésért. 1461-ben Mátyás király Vilmányhoz közel a már 1388-ban említett malom másik felét adta a remetéknek. 1465-ben Szapolyai Imre megengedte, hogy a monostor újjáépítse malmát az Aranyos folyón, Szántón. 1482-ben Mátyás király megparancsolta az egri káptalannak, hogy indítson vizsgálatot olyan erőszakoskodási ügyekben, melyeket a kolostor kenézi birtokán lévő kúria és majorház ellen követtek el. 1548-ban a Királyi Tábla elé idézték Serédi Gáspárt, mivel az akkor már Sajóládhoz tartozó Kenéz falut, valamint a tarcalkeresztúri házat és kúriát lefoglalta.
Az Egyiptomhoz tartozó Sínai-félsziget déli részén, a Sínia-hegy (Hóreb-hegy, Mózes-hegy) lábánál található az 550 körül alapított Szent Katalin-kolostor. Ez a világ egyik legrégebbi, folyamatosan eredeti feladatkörében működő kolostora. A Biblia szerint ezen a gyönyörű helyen látta meg Mózes az égő csipkebokrot és később itt a hegyen kapta meg Mózes Istentől a Tízparancsolatot. Három világvallás: a kereszténység, az iszlám és a zsidóvallás is szent helynek tartja az egész területet. Az Alexandriai Szent Katalin tiszteletére emelt görög ortodox kolostor felbecsülhetetlen értékű, kora keresztény kézirat- és ikongyűjteménynek ad otthont. 2002 óta szerepel az UNESCO kulturális világörökségek listáján. Ki volt Alexandriai Szent Katalin? Alexandriai Szent Katalin a középkor egyik legnépszerűbb női szentje, a tizennégy segítőszent egyike. Ünnepét a keresztény egyház november 25-én, vértanúságának napján tartja. A görög eredetű Katalin név jelentése: "korona, mindig tiszta, szeplőtelen". A legenda szerint 4. században él, a király leánya volt, okosságával is kitűnt.
1369-ben Mihály egri püspök már az építkezések megkezdéséről írt. Az ispotályt kegyurai, Kuprer György és fivére, Koncz bányaispán Szent Katalin tiszteletére alapította. 1444-ben Kuprer György végrendeletében minden javait, házait, rétjeit, szántóit, szőlőit, malmát és malomhelyeit Czegwus pusztával együtt a Szent Katalin egyházra és ezáltal mostohafiára, Mátyás papra, az ispotálymesterre hagyta. Mátyás pap 1450-ben, minthogy "az alapítók gondatlansága miatt" tönkrement, az ispotályt a pálosok Gönc mezőváros közelében lévő Szűz Mária kolostorára ruházza át. Az épület további sorsáról nincsenek írásos források. A település egykori plébániatemplomában, a későbbi református egyházban található egy 1624-ből származó felirat, mely megőrizte Telkibánya egykoron létező két templomának – az ispotálynak és a plébániatemplomnak – az emlékét. A múlt század elején-közepén a helyi lakosok még felfigyeltek az ispotály helyén lévő kis dombon előkerülő csontokra, az ispotálynak a református parókia mögött még megfigyelhető nyomaira, de régészeti kutatás nem volt a területen.
Buda 1530-as ostroma során az épület megsérült, a szerzetesek elhagyták. A török hódoltság idején egy ideig még álltak a maradványai, de Buda visszavétele előtt elbontották, alapfalait és pincéit betemették. A kolostor és templom kutatását előbb Lux Kálmán, Csemegi József, Lux Géza és Gerő László építészmérnökök végezték a II. világháború előtt, majd 1958-ban Gerevich László és Holl Imre végzett rövid ásatást. A teljes régészeti feltárást H. Gyürky Katalin végezte 1962-től a Hilton szálló felépítéséig. Helyén a 17. század végén jezsuita kollégium, később a Királyi kamara, majd a pénzügyminisztérium épülete volt a templomtól délre. A volt domonkos kolostor telkének északi részén élelmiszerraktár, majd iskola - a Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium épülete volt. A 20. század elején Lux Kálmán tervei szerint részben helyreállították a Miklós-tornyot, a nyugati oldal alsó részén a Bautzenben található Mátyás király kőemlék másolatát helyezték el. A II. világháború előtt Gerő László, utána Csemegi József tervei alapján végeztek kisebb helyreállításokat.
Közleményük szerint a Kultik Mozihálózat tulajdonosai és a Corvin Plaza üzemeltetése elzárkózott az egyeztetéstől, így ügyvédeik megteszik a szükséges jogi lépéseket, mivel úgy vélik, hogy a Kultik Sky Cinema az általuk már bejáratott, megismertetett, jó hírűvé tett szolgáltatást erőfeszítés nélkül utánozza, és a márkanevet, a jellegzetes arculati elemeket engedély nélkül, megtévesztésre alkalmas módon használja, ezen tevékenységével pedig jellegbitorlást valósíthat meg. (via Budapest Rooftop Cinema)
About Us Mozicsillagok a csillagok alatt: avagy kulitikus filmek idén már nyolcadik éve – ezúttal a Mammut Tetőn! Terrace cinema – rooftop of Mammut.
A kertmozi mellett általában DJ-k is zenélnek a Filipnél, így érdemes hosszabb estével tervezni ezeken az alkalmakon. Belépő: 1000 Ft Részletes program Fotó: MOMkult / Facebook Szerdánként a MOMkult belső, ligetes kertjében is mozizhatunk a szabad ég alatt, akár a fűben letelepedve. A műsor meglehetősen változatos, a vígjátékoktól ( Walter Mitty titkos élete) kezdve a családi ( Zootropolis - Állati nagy balhé) és romantikus ( A szív hídjai) filmekig válogathatunk a kínálatból. Belépő: 200 Ft Részletes program Fotó: Fellini Római Kultúrbisztró Fellini Római Kultúrbisztró 7/11 Az egyik leghangulatosabb kertmozi helyszín a Fellini Római Kultúrbisztró, ahol Partmozi néven fut a szabadtéri vetítéssorozat. Alapvetően nincs kitűzve fix dátum a filmekhez, kivéve a francia filmeket: július 10. és 31. Budapest Rooftop Cinema Archives – kultúra.hu. között hetente mutatnak be egy-egy francia újdonságot a Francia Intézettel közösen. Belépő: ingyenes Részletes program Az Óbudai Nyár rendezvénysorozat keretében az Kobuci Kert is mozivá alakul néhány este erejéig, ráadásul ingyenes belépés mellett.
Ennek a változatos koncepciónak köszönhetően többek között műsorra került az utóbbi években az Egy kosaras naplója, a Mad Max – A harag útján, a Forrest Gump, az Amerikai szépség, a Brazil, a Mátrix és a Mapplethorpe: Look at the Pictures. Természetesen a magyar filmművészet remekei és újdonságai mellett sem megyünk el szó nélkül. Ezek az esték nem csupán a filmről szólnak, sokkal inkább egy tematikus eseményként tekintünk rájuk. Épp ezért a vetítéseket rendszerint filmes performance-ok, szakmai beszélgetések, speciális italok vagy épp filmzenei szettek kísérik.