Az elsőrendű kémiai kötések A molekulák képződése A molekulák meghatározott számú atom összekapcsolódásával képződő részecskék. Pl. ha 2 atom közeledik egymáshoz, kétféle elektromos kölcsönhatás lép fel: a) Az atommagok vonzást gyakorolnak a másik atom elektronjára, s emiatt az elektronfelhők sűrűsége megváltozik. Ha 2 ellentétes spinű e- kötést létesít a 2 atom között, akkor kötő elektronpárt képeznek és így az atompályából molekula pálya alakul ki. Építőanyagok | Sulinet Tudásbázis. A Pauli-elv a molekulapályákra is érvényes Azonban a molekulapálya alakja nem gömbszimmetrikus. b) Bizonyos távolságban számolnunk kell az atommagok, és a 2 elektron közötti taszítással is, ami a 2 atom közeledését megakadályozza. Meghatározott távolságban a vonzó és a taszító hatások egyensúlyba kerülnek egymással, kialakul a stabilis molekula. {A molekula energiája kisebb, mint amekkora a 2 atom energiája} A kémiai kötések Az anyagi halmazokat a részecskék között kialakuló kölcsönhatások, az ún. kémiai kötések stabilizálják. Elsőrendű kötések Erős kölcsönhatások, felbontásukhoz 102-103 kJ/mol nagyságrendű energia befektetése szükséges.
A részecskék csak rezgőmozgást végezhetnek. A szilárd anyagok alakja és térfogata állandó. A szilárd anyagokat részecskéik elrendeződése alapján két csoportba sorolhatjuk kristályos anyagok és amorf anyagok. Amorf anyagok: nem képeznek szabályos rácsot, melegítése során folyamatosan, fokozatosan lágyulnak meg, nincs élesen meghatározott olvadáspontjuk. Amorf anyag például az üveg, a zsír vagy az amorf kén. Kristályos anyagok: részecskéik szabályos rendben, egy képzeletbeli térháló pontjaiban helyezkednek el. Élesen elhatárolható olvadáspontjuk van. Kémiai kötések | Kalee 007. Jellemezhetőek a rácsenergiával, ami 1 mol kristályos anyag gáz halmazállapotú részecskékre történő bontásához szükséges energia, jele E r, mértékegysége kJ/mol. A kristályos anyagokat négyféle rácsszerkezet alkothatja, ezek egyike a molekularács. Molekularács: rácspontokon molekulák vannak molekulákon belül az atomok között kovalens kötés, a rácsban a molekulák között másodrendű kötések alakulnak ki (hidrogénkötés, dipol-dipol kölcsönhatás, diszperziós kölcsönhatás) lágyak, olvadáspontjuk alacsony áramot nem vezetik pl.
Ha a vegyületet létrehozó elemek atomjainak nagy az EN-beli különbsége, akkor a kötés kialakulásakor a kisebb EN-sú elem atomjaiból e- leszakadással + töltésű kationok, a nagyobb EN-sú elem atomjaiból pedig e- felvétellel – töltésű anionok képződnek. c) Fémes kötés A teljes kristályrácsra kiterjedő delokalizált elektronrendszer, amely a rácspontokon lévő fémionokat (atomokat) veszi körül Kialakulásának feltétele: A kötést létesítő atomok kis EN-sa, amely lehetővé teszi a vegyértékelektronok delokalizálódását. Fémes kötés alakul ki a viszonylag kevés vegyérték elektronnal rendelkező fémek esetében. A fémes kötés fennmarad a fémek olvadékában is: pl. Hg A kötések között folyamatos az átmenet, nem lehet egyértelmű határokat szabni! Az elsőrendű kémiai kötések | doksi.net. 2
Fémek más fémekkel vagy nemfémekkel alkotott keverékei. Melyik kristályrácsra jellemző ez a kijelentés: 'olyan kristályrács, amelyben nagyszámú atom kapcsolódik össze kovalens kötésekkel. '? Fémrács Kémia kvíz: Okosabb vagy mint egy 7. -es?
Bevezető videó a másodrendű kémiai kötésekhez Másodrendű kémiai kötések másodrendű kémiai kötések: a molekulák között Diszperziós kölcsönhatás Kialakulása Az atommagok rezgéséből adódó időleges töltéseltolódás alakít ki Egy apoláris molekula nagyon közel kerül a másikhoz –> az egyik molekula atommagja vonzza a másik molekula elektronfelhőjét is –> pillanatnyi dipólusok Molekula méretének növekedése –> pillanatnyi dipólus jelleg is növekszik –> egyre erősebb kölcsönhatás Pl. : apoláris molekulákból álló jód (szilárd), nagy szénatomszámú paraffin szénhidrogének A diszperziós kölcsönhatás Dipólus-dipólus kölcsönhatás Kialakulása Poláris molekulák közötti elektrosztatikus vonzóerő Pl: Vízmolekulák között Dipólus-dipólus kölcsönhatás Hidrogénkötés Kialakulásának feltételei A két molekulát hidrogénatom kapcsolja össze Egy nagy elektronegativitású és kisméretű atomhoz (fluor, oxigén, nitrogén) kapcsolódó hidrogénatom egy másik molekula nagy elektronegativitású és nemkötő elektronpárral rendelkező atomjához hidrogénköéssel kapcsolódhat Pl.
Fóliázott, lécezett, zsinórozott kivitelben. Mérete: 84 x 114 cm RENDELHETŐ Amennyiben rendelését bejelentkezés után sem tudja feladni, kérem keressen telefonon vagy írjon e-mail-t! Frissítés...
Elkészítés: 1. 30 dkg lisztet, 4 dkg cukrot, 1/4 teáskanál sót, 15 dkg apró kockára vágott vaj at és 5 kanál jéghideg vizet összegyúrunk. A tésztát letakarva betesszük a hűtőbe 1 órára. 2. A formát ki vaj azzuk. A tészta 2/3-át kinyújtjuk, és kibéleljük vele a formát. Villával megszurkáljuk, és a hűtőbe tesszük. 3. Az almát megmossuk, meghámozzuk, negyedeljük, és a magházát eltávolítjuk. Ezek után vékony szeletekre vágjuk. A sütőt 200 fokra előmelegítjük. 4. A maradék cukrot és a lisztet elvegyítjük, hozzáadjuk a fahéjat és a szerecsendiót, majd beledobjuk az almaszeleteket. Kicsit állni hagyjuk, majd szépen a formába tesszük. A maradék vaj at pedig eloszlatjuk rajta. Amerikai pite · Recept. 5. A maradék tésztát a forma méretére nyújtjuk, és befedjük vele a tölteléket. A tésztát a szélénél összenyomkodjuk, és két 1 cm átmérőjű lyukat fúrunk (az ujjunkkal) a tetejébe. 6. A tojás sárgáját és a tejet elkeverjük, és megkenjük vele a tésztát. 7. Sütőbe tesszük, és 45 perc alatt megsütjük, de ekkor a sütőt 180 fokra állítjuk.
Rácsosan borítjuk rá az almára, a végeit nyomkodjuk hozzá a szélén lévő tésztához. 200 fokon megsütjük 60-80 percig, amíg a tészta szép barna nem lesz. Jó étvágyat! Ha szereted az amerikai pitét, kóstold meg a tojásos-baconos változatát is!
Hozzávalók 4 személyre A tésztához: 35 dekagramm liszt 18 dekagramm vaj 2 evőkanál cukor 1 csipet só 0. 3 deciliter víz A töltelékhez: 80 dekagramm alma 1 evőkanál liszt 10 dekagramm cukor 1 teáskanál őrölt fahéj 1 teáskanál reszelt szerecsendió 1 evőkanál citromlé 5 dekagramm vaj porcukor a tetejére A lisztet a vajjal morzsoljuk össze, a sót, cukrot keverjük bele, majd a vizet fokozatosan adagolva gyúrjunk rugalmas tésztát belőle, folpackba csomagolva 20-30 percig a hűtőben pihentessük. Az almát pucoljuk meg, majd csumázzuk ki és vékonyan szeleteljük fel. A gyümölcsszeleteket cukorral, fahéjjal, szerecsendióval és liszttel szórjuk meg, keverjük el alaposan, majd a citromlével is forgassuk egybe. Amerikai pite receptions. A tésztát vágjuk ketté, az egyik darabot lisztezett felületen, egy kerek piteforma alakjához igazítva nyújtsuk ki, ügyelve, hogy a tésztából a forma falaira is jusson. Miután a tésztát a formába igazítottuk, simítsuk bele az almás tölteléket, a tetejére tegyünk kockázott vajat, majd a maradék tésztát is nyújtsuk ki és fedjük be vele a pitét, igazítsuk rá.