Sokan, sokféleképpen dolgozták már fel Keleti Ágnes olimpiai bajnok tornász életútját. Az M5 kulturális csatorna új sorozatában, a Magyar nőkben most először családanyaként is megismerhettük a sportólót, akiről fia, Bíró Rafael mesélt. A tornaklubban fegyelmezett, kötelességtudó és alázatos volt, de amint kilépett a sportcsarnokból áradt belőle a közvetlenség és a vidámság. Bár már 100 éves is elmúlt, az életszeretete még mindig kíséri őt páratlan életútján. "A sport tart engem életben. Így lett erőm ahhoz, hogy végigcsináljam azt, amire csak kevesek voltak képesek" – idézi Keleti Ágnest az M5 kulturális csatorna új, inspiráló női élettörténeteket bemutató sorozata, a Magyar nők, melyben a műsorvezető, Major Melinda az olimpiai bajnok életét meghatározó helyszíneken kérdezte a hozzá közel állókat, köztük fiát, Rafaelt, aki Izraelből költözött vissza édesanyjával Budapestre. A divattervező nagy tisztelettel és szeretettel beszélt világhírű édesanyjáról. Keleti Ágnes 100: Jól élni nehéz, de én imádok élni! – Pesti Hírlap. "Hagyott nekünk teret, hogy azt csináljuk, amit szeretünk.
Magyar Zoltán olimpiai bajnok tornász, a Magyar Torna Szövetség (MATSZ) elnöke elmondta, hogy miután a mű kiadásának ötletével Dobor Dezső megkereste őt, mindenki az első szóra csatlakozott támogatónak. A kiadásban az MATSZ mellett közreműködött többek között az Emmi, a Testnevelési Egyetem (TE) és Újpest önkormányzata is. Az eseményen levetítették utóbbinak azt a kisfilmjét, amelyet ősszel Keleti Ágnes díszpolgárrá avatása alkalmából készítettek. Ebben elhangzik Kelet Ágnes életszemléletének vezérmotívuma: "Az ember érzi, mi esik jól neki, és csak olyan dolgokat csináljon, amiket szeret. Az a legfontosabb a világon, hogy az ember szeressen". Mocsai Lajos, a bemutatónak otthont adó TE rektora kiemelte, hogy Keleti Ágnes az egyedüli magyar olimpiai bajnok, aki a TF színeiben lett ötkarikás aranyérmes. A tornász 1950 és 1954 között volt a TF Haladás versenyzője és ez idő alatt Helsinkiből egy arannyal tért haza. A másik négy bajnoki címet Melbourne-ben a Bp. Dózsa versenyzőjeként nyerte.
1981-től a Zsidó Sporthírességek Csarnokának (International Jewish Sports Hall of Fame) tagja. 1995-ben MOB Olimpiai aranygyűrűt kapott, 2002-ben a Nemzetközi Torna Szövetség (FIG) beválasztotta a Hírességek Csarnokának (Hall of Fame) tagjai közé, 2003-ban MOB Érdeméremmel tüntették ki, 2004-ben megkapta a Nemzet Sportolója címet. 2005-ben megörökítette kéznyomát és aláírását a Magyar Sportcsillagok Falán, 2008-ban bekerült a Magyar Tornasport Halhatatlanjai közé, 2011-ben Magyar Tornasportért Díjat, Elnöki Érdemérmet és MOB emlékplakettet, 2015-ben Prima Primissima díjat, 2019-ben Pro Urbe Budapest Díjat kapott. 2017-ben megkapta Izrael legrangosabb kitüntetését, az Izrael díjat, 2020-ban Újpest díszpolgára lett. Tavaly október 9-én lett a világ legidősebb élő olimpiai érmese, egyben a legidősebb élő ötkarikás győztese. Az 1991-ben életre hívott, húsztagú Halhatatlanok Klubjának tagja. Mozgalmas életútjára a 2002-ben megjelent Egy olimpiai bajnok három élete című könyvében emlékezett vissza.
Az 1998-ban alapított Deák Erika Galéria a hazai és a nemzetközi kortárs művészeti színtér egyik fontos szereplője, számos fiatal és mára középgenerációs művész indulását segítette. Amellett, hogy a galéria a magyar és a nemzetközi művészeinek folyamatos kiállítási lehetőséget biztosít, évente több csoportos kiállítást is rendez, ahol fiatal művészek mutatkozhatnak be. A galéria alapítója évente ösztöndíjjal támogatja a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem egyik tehetséges diákját, illetve az évente kiírt kurátori pályázatának győztes munkáját a galériában is bemutatja egy csoportos kiállítás keretében. Kiállító művészek: Fajó János, Bullás József, Szűcs Attila, Barabás Zsófi, Csató József, Pintér Gábor, Rédling Hanna és a szlovák Martin Lukáč munkáit.
Eike: Csapda / Deák Erika Galéria 2010. 02. 16. A videó műfaj mindenre képes. Például a műfaj egyik hazai nagykövete, Eike egyszer egy mindig újrainduló felvétel segítségével elszámolt a végtelenig. Eike videói ezúttal nem a végtelent, hanem minket, befogadókat próbálnak meg becserkészni. FÜRTH ESZTER ÍRÁSA. Részletek a kiállításból A Deák Erika Galéria egyike a Budapest szegleteiben rejtőzködő becsöngetős galériáknak. Ezeket a kiállítótereket kizárólag az avatott szemű látogatók képesek megtalálni, hiszen az utcafront felől semmilyen jel nem utal arra, hogy a kérdéses területen bármilyen művészeti tevékenység zajlana. Rowling egész biztosan innen vette a titkosított ház ötletét, csak a mi esetünkben a titokgazda nem egy fehér szakállas varázsló, hanem az internet. Egy szó mint száz, nagyon kell akarni a bejutást ahhoz, hogy észrevegyük a házfalon szerényen megbújó "Galéria 2-es kapucsengő" feliratot, hogy ott aztán kedvünkre csemegézhessünk a popularitás elől hermetikusan elzárt művészeti térben.
2021-06-04 Napjainkban a független kurátoroknak egyre kevesebb helyszín áll rendelkezésükre, hogy elképzelésükből kiállításokat rendezhessenek. A Deák Erika Galéria Kurátori Pályázatának célja, hogy lehetőséget adjon és helyszínt biztosítson azoknak a művészettörténészeknek, kurátoroknak, akik eredeti kiállítási ötleteiket szeretnék megvalósítani. A pályázatra olyan kiállítási terveket várunk, amelyek a művészet és a világ aktuális helyzetének valamely fontos aspektusát vizsgálják, mint a pandémia kapcsán megnyilvánuló művészeti törekvések bemutatása, a mesterséges intelligencia térhódításának lehetséges hatásai a képzőművészetben, illetve az ennek következményeként éppen történő paradigmaváltás jelensége, vagy bármely olyan felvetés, amit a pályázó időszerűnek gondol. Részlet a galériában most látható Szűcs Attila kiállításból, forrás: A pályázatra egy maximum 5000 karakterben megfogalmazott csoportos kiállítási koncepciót várunk. A tervezett kiállításon magyar képzőművészek szerepeljenek.
A szövegnek tartalmaznia kell a pályázó CV-jét, egy menedzsmenti, valamint egy tartalomközvetítői tervet is. A pályázat egyszeri díja bruttó 300. 000 HUF, valamint a győztes kiállítás megrendezése a Deák Erika Galériában. A galéria a kiállítás megvalósításában teljes körű támogatást biztosít. A beérkező pályaműveket 2021. július 15-ig várjuk az email címre. Az email tárgyában kérjük használd a 'Deák Erika Galéria Kurátori Díj' megjelölést. A pályázatokat a galéria munkatársai, Deák Erika, Teplán Nóra és Varga Ádám bírálják el. Az elbírálás határideje és a nyertes kihirdetése 2021. szeptember 15. A kiállítás megvalósításának dátuma 2022 tavasz.
Baranyai Levente (1966, Budapest) közel három évtizede foglalkozik az érintetlen táj és az emberi civilizáció nyomainak dialektikus viszonyával. Festményein mezőgazdasági területek, használatból kivont repülőgépek temetői, fővárosunk emblematikus helyszínei jelennek meg, mindig műholdas képek légi perspektívájából. Az elmúlt néhány évben művészetének fókusza az emberiség és a civilizáció hanyatlásának témaköre, a pusztulás démonikus nyomainak ábrázolása lett. Legújabb festményein az egykori civilizációk kolosszális építményeinek romjai elevenednek meg, melyek az emberi kapzsiság következtében a háborúk martalékaivá váltak. A Deák Erika Galériában nyíló kiállításán Baranyai olyan ókori városokat örökít meg disztópikus hangulatú festményein, amelyeket egy, a hatalmat és az emberi gőgöt megtestesítő óriás termetű antropomorf szörnyeteg, a homotirannus nemrégiben porrá rombolt. Ez a képzeletbeli, Baranyai által teremtett fiktív karakter – aki nagyon is hasonlít a mai kor emberére – a világtörténelmen végigvonulva tarolta le és zsákmányolta ki az élővilágot, végérvényesen átfordítva a több mint tízezer évig tartó holocén földtörténeti korszakot a jelenlegi, antropocén korszakába.
Pedig igazán nincs mit takargatni, legalábbis a most kiállított Eike-videókkal kapcsolatban semmiképp. A Németországból hazánkba szakadt Eike leginkább videoművészként él a köztudatban. Részben az ő nevéhez is köthető az 1999-ben megalapított, fiatal médiaművészeket felkaroló Videospace Budapest, amely 2007-től Ráday utcai galériájában ad helyet magyar és nemzetközi művészek elektronikus installációinak. A videós kötődés mellett Eike szívesen alkalmaz más fényformáló, fényterelő, vetítő és elektronikus eszközöket is. Munkái nem egyszerű mozgóképek, hanem mozgásba lendített síkok, videó és fények által átkomponált terek. A Deák Erika Galériában látható Csapda című kiállítása sem merül ki a falra akasztott monitorok sorában, a mozgó fények nemcsak a falakon kapnak helyet, hanem a térbe is behatolnak, körbeveszik a látogatót. A vetített tér - valós tér közti átjárhatóság érzete így, Avatar-időkben, amikor a közönség minimum 3D-re, de inkább Imax-élményre vágyik, majdnem kötelező. Itt persze nem a gonosz sápadt arcúak és a jó kékbőrűek világába nyerünk mélyebb bepillantást, hanem olyan emberi szituációkba, amelyek életszerűségüket nem csak a térhatású technikának köszönhetik.