(Vígszínház, november 28., 29., december 2., 23., 25. ) Égnek áll az angyalhaj Emília nem csupán égővörös haja miatt különc, Körmöczi Györgyről (akit a most is kiváló Tóth József testesít meg) nem is beszélve, aki a legemberibben gyarló őrangyal, s mindig kihúzza feljebbvalóinál a gyufát. Az égedelem puttók is remek utánpótlásnak bizonyulnak. Mikulás csizma az ablakban 4. Kolozsi Angéla gyerekdarabja és színrevitele Novák János rendezésében olyan szeretnivaló, jóízűen, könnyeden játékos és angyalai ellenére is életszagú, hogy egykönnyen meghatározó színházi élménnyé válhat. Látvány és történet itt kölcsönösen erősíti egymást. A szívderítő előadás interaktivitása is egyedi – a kis nézők előadás előtt rajzolt angyalait az angyalposta egyenesen a színpadra repíti. Az élőzenés történet dalaival, cseppet sem hiba nélkül való szereplőivel, angyalkarával és überelhetetlen életszeretetével masszívan becsempészi magát többnyire angyaltalan hétköznapjainkba; és meggyőzően bizonyítja: emberként élni jó dolog, még akkor is, ha olykor nagy a baj, és sokszor égnek áll az angyalhaj.
– susogták a fák, zizegték a csillagok. S ő álmodott. Álmában elmúlt az éjszaka, szép, világos reggel lett, s annyi cukor és csokoládé került elő a cipőből, hogy az asztalt is telerakhatta volna vele. Milyen boldog volt álmában, istenem, milyen boldog! A fák és a csillagok mondogatták is egymásnak: – Csak föl ne ébredjen, míg ki nem tavaszodik… De véget ért az álom, és véget ért az éjszaka, s a szegény ember csodálkozva látta magán a köpenyt és a csizmát. S mikor zsebébe nyúlt, azt hitte, a tündérek játszanak vele, azok töltötték meg ennyi jóval a zsebeit. Hát még mekkora lett csodálkozása, mikor a cukor és a mogyoró mind pénzzé változott zsebeiben. Csengő aranypénz lett valamennyiből, s most már vehetett házat, ruhát magának, s olyan lett az egész élete, mint egy álom. Úgy nevetett megint, mint gyerekkorában. Mikulás bácsi boldogan hallgatta a nevetést. Posztdok napló 96. – csizma az ablakban, avagy jön-e a Mikulás Ramat Ganban? – KISPASZTI WEB. S a tündérek a jó öreget, miért jött vissza mezítláb a földről. Mikulás bácsi nem felelt, csak szelíden belemosolygott hófehér szakállába.
Igazából hívhatjuk bárhogy is e jóságos, ajándékosztó, nagyszakállú apót, a lényeg az örömszerzés, a szeretett és a gyermeki arcokra csalt mosoly. Forrás:, kiemelt fotó:
Bízunk abban, hogy vendéglőnkben minden ember megpihen, feltöltődik, jobb kedvre derül. Legyen az idős, vagy fiatal. Mert itt mindenki Önmaga lehet. Hatalmas italválasztékkal jófajta pálinkákkal, minőségi borokkal házias konyhával várunk mindenkit, miközben állandó sportközvetítéseinket, foci EB-t, VB-t és az Olimpiát figyelheti LCD tévén.
A hely tiszta, higiénikus, udvar is van, viszont bent kicsit szűkös a hely. Az étlap... Kismegyeri emlékmű: Helyén a turul! - Győr Megyei Jogú Város Honlapja. 2014. 16 gyerekekkel Kiváló Az étterem igaz, kicsit kiesik a belvárosból, de a legfinomabb és legnagyobb adagot itt adják! A személyzet kedves! Az étterem tiszta még soha nem tapasztaltam, hogy bármi is piszkos lett volna, ami szerintem nagyon fontos egy étteremnél! Egy kis negatívum hogy kevés a befogadó képessége, de kisebb...
Nevükben az emlékmű felavatását követően gratzi alpolgármester rótta le kegyeletét a hősök előtt. Az avatásra meghívták Győr díszpolgárát, Jókai Mórt is, aki számtalan írása között a Névtelen várban írt a kismegyeri csatáról és szép emléket állított az itt harcoló magyar nemesi felkelőknek. Kismegyeri vendéglő győr étlap. Az író édesapja szintén itt küzdött 1809-ben. Jókai Mór levélben köszöntötte a győrieket. Az emlékmű felállítását kezdeményező Goda Béla később Győr vármegye főispánja lett és bekerült a parlamentbe is. Győr városa nem felejtette el hőseit, Bay Ferenc a város főlevéltárnoka megírta a" Napóleon Magyarországon: A császár és katonái Győr városában" című művét 1941-ben.