Kazinczy Ferenc életműve a magyar művelődéstörténet kiemelkedő teljesítménye. Kazinczy tett a legtöbbet azért, hogy létrejöjjön, formálódjon a magyar irodalmi nyelv és stílus, megteremtődjék az önálló, független magyar szépirodalom. Levelezésével, fordításaival és tekintélyével Széphalmot a magyar kulturális élet egyik központjává tette. Ő és kortársai kezdték meg azt a hosszú és küzdelmes munkát, amelynek eredménye volt a reformkor egyik legnagyobb eredménye: a magyar nyelv államnyelvvé nyilvánítása 1844-ben. Életműve a magyar nyelv megmaradásának egyik legfontosabb elősegítője volt. Kölcsey szavai minden Kazinczy utáni nemzedékre érvényes: "Ha Kazinczy nem lett volna: bizony most sem egyikőnk, sem másikunk nem állnánk ott ahol. "Kazinczy Ferenc élete (kitartása, a művelődés iránti elkötelezettsége) erkölcsileg is példaértékű. Kétszázhatvan éve született Kazinczy Ferenc, a nyelvújítás vezéralakja | hirado.hu. A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források): - Kováts Dániel, "Fény és nagyvilág énnékem Széphalom" A Kazinczy Ferenc emlékhely története és hatása, Sátoraljaújhely, Kazinczy Ferenc Társaság, 2009.
Teleki József: A' magyar nyelvnek tökéletesítése új szavak és szóllásmódok által c. tanulmánya határozottan állást foglalt a neológia mellett. Révai Miklós: Elaboratior grammatica hungarica Kazinczy Ferenc, az első nagyhatású nyelvművelő Kazinczy Ferenc volt a nyelvújítás vezére. Szervező munkájával, kötetekre rúgó levelezésével szellemi központtá tette a Zemplén megyei Bányácskát (amelynek ő maga adta a Széphalom elnevezést). Kazinczyt politikai múltja (akkoriban szabadult ki a Martinovics-féle összeesküvés miatt a börtönből), írói és szervező, irányító munkássága a neológusok vezérévé avatta. Kazinczy munkásságának kezdetén (a 18. század végén) fordítani kezdett, és ennek során a stílusra és a nyelvre terelődött a figyelme. Kazinczy Ferenc, a nyelvújítás vezéralakja - Cultura.hu. Fontosnak vélte, hogy idegen nyelvi minták alapján áttett szavakkal és kifejezésekkel, fordulatokkal bővüljön a magyar nyelv készlete. A 19. század első évtizedében azután nemcsak a neológia (a stílus-, és az először csak óvatos szóújítás), hanem az érte való harc mellett is elkötelezte magát.
185 éve, 1831. augusztus 23-án (egyes források szerint augusztus 22. én) hunyt el a magyar nyelv egyik újítója és irodalomszervezője. Kazinczy Ferenc régi, jómódú nemesi családból sarja volt, Érsemjénben született 1759. október 27-én. A sárospataki kollégiumban poétikai és retorikai tanulmányokat folytatott, jogot és teológiát is hallgatott, elsajátította a latin, a német, az ógörög és a francia nyelvet. Nyelvújítás - Nyelvtan kidolgozott érettségi tétel - Érettségi.com. 1775-ben közreadta első munkáját, majd lefordította Bessenyei egy korai művét, a Der Amerikanert, munkáját a szerző is megdicsérte. Az iskola elvégzése után Kassán, Eperjesen, majd Pesten folytatott joggyakorlatot, közben táncolni, fuvolázni, festeni tanult. 1784-ben Sáros és Abaúj megye táblabírájává nevezték ki, Kassán telepedett le, és tagja lett a miskolci Erényes Világpolgárok szabadkőműves páholynak. Célját, az irodalmi ízlés, a művészi stílus fejlesztését, a magyar nyelv gazdagítását fordításaival igyekezett elérni. 1788-ban Baróti Szabó Dáviddal és Batsányi Jánossal megalapította a Magyar Museumot, összekülönbözésük után Kazinczy saját lapot hozott létre Orpheus címmel.
Nyelvújító elméleti írásai közül kiemelkedik a két utolsó, 1819-ben írt összegző jellegű tanulmány, az Antikritika és az Ortológus és neológus nálunk és más nemzeteknél, amelyek már sokban közelítették egymáshoz a két szemben álló tábor véleményét. Kazinczy nemcsak elméleti művein, kritikáin, hatalmas levelezésén és irodalmi alkotásain, fordításain keresztül hatott, hanem mint kiadó, szerkesztő, lektor is. Kazinczy ferenc és a nyelvújítás. A nyelvújítás újabb hulláma a Bach-korszakban volt, a német nyelv erős hatásával szemben kellett felvenni a harcot. Az írók a természettudományok és az orvostudomány nyelvének megmagyarítására törekedtek. 1872-ben jelent meg a "Magyar nyelvőr" első száma Szarvas Gábor gondozásában.
Felismerték, hogy az anyanyelv a nemzeti felemelkedés és megmaradás legfőbb záloga. Országos érdeklődést biztosított a nyelvnek, nyelvfejlesztő társaságok, irodalmi szalonok jöttek létre, folyóiratok, napilapok jelentek meg, melyek az új szavakat terjesztették, hirtelen fejlődésnek indult a magyar színjátszás, megnőtt a könyvkiadások száma, de igazából Pest lett az új folyamatok központja. Észrevehetően több szótár, szójegyzék, nyelvtudományi vitairat jelent meg, mint azelőtt bármikor, valamint felélénkültek a tudományos viták is. A legjelentősebb eredményt a Kazinczy vezette nyelvújítási harc érte el a ázad első két évtizedében. A nyelvvel, irodalommal foglalkozók táborán belül valóságos háború dúlt a hagyományőrzők(ortológusok) és a nyelvújítók(neológusok) között. 1832-ben az első magyar helyesírási szabályzat bizonyítja a nyelvészet és az irodalom szoros kapcsolatát. Bessenyei: "Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem. " Ebben a korszakban formálódott ki véglegesen az egységes magyar irodalmi nyelv, jött létre a művelt köznyelv.
A sorozatgyártásra való felkészülés csaknem két évet vett igénybe, az első alkatrésszállítmány 1967. november 28 -án érkezett meg Olaszországból a próbagyártáshoz. Az év végéig 75 autó készült el. [1] Az autók [ szerkesztés] A Polski Fiat 125p-ből két fő változat készült, az 1300 és az 1500 melyeket a motorjuk különböztetett meg egymástól. Az 1300-as verzióba egy 1295 cm³-es, 60 lóerős (45 kW), míg az 1500-asba egy 1481 cm³-es, 75 lóerős (51, 5 kW) motor került. Előbbi tömeges sorozatgyártása 1968 -ban, utóbbié 1969 -ben kezdődött meg. Az 1300-as változat gyártása az 1980-as években befejeződött. Ezek a változatok külsőre annyiban különböztek az olaszországi Fiat 125 -től, hogy kerek fényszóróik voltak, szögletesek helyett, narancssárga volt az indexburájuk, egyszerűbb lökhárítók és hűtőrácsok kerültek rájuk, emellett helyenként a karosszéria formái is egyszerűbbek voltak. A Fiat 1300/1500 belsőterét és alvázát kapták. Kevésbé látványos, de fontos különbség volt még, hogy a "Nagypolski" üzemanyagtartálya biztonságosabb helyen, a hátsó tengely fölött horizontálisan helyezkedett el, míg a Fiat 125-é vertikálisan, az autó jobb hátulján.
Becenevek [ szerkesztés] Lengyelországban a sokan "Kredens" (szekrény) vagy "Kant" (él) becenévvel illetik a 125p-t, míg a fiatalok többsége "Bandytának ", "Bandziornak" (bandita) hívja. A leggyakoribb becenév azonban a "Duży Fiat" (nagy Fiat) a Polski Fiat 126p miatt, amit méretéből kifolyólag "Maluchnak" vagy "Maly Fiatnak" (pici, kis Fiat) becéznek. Magyarországon a három leggyakoribb becenév a "Nagypolski", a "Nagypolák" és a "Nagypók", míg a 126p-t "Kispolski", "Kispolák" vagy "Kispók" néven emlegetik hazánkban. Az egykori Jugoszlávia területén a 125p-t "Pezejacnak" becézik, míg Csehországban és Szlovákiában egyszerűen "Polákként" emlegetik. Finnországban a 125p pick-up változatának hivatalos neve FSO Polle volt, amely lovat jelent. Források [ szerkesztés] További információk [ szerkesztés] A Wikimédia Commons tartalmaz Polski Fiat 125p témájú kategóriát. Magyar Polski Fiat rajongói oldal Lengyel Polski Fiat rajongói oldal A Totalcar tesztje a Polski Fiat 125-ről
1964-ben a teljesítmény plusz három lóerővel gyarapodott, és más apró átalakítások is történtek: a hűtőrács az indexekig kiterjeszkedett, az új hátsó lámpákban megjelentek a tolatófények, a fékerőt pedig rásegítővel növelték meg. Az első sorozatok ütközőbabáin nem volt gumi, a négyajtósénál jóval kisebb darabszámban Familiare, azaz kombi is készült Forrás: Huber Károly - Retro Mobil Gyártották Zastavaként is A sorozat óriási sikert aratott, gyártásának befejezéséig, 1969-ig csak Torinóban több mint 600 ezer készült belőle. Ha összeszámoljuk a Németországban Neckar néven és a Jugoszláviában Zastavaként gyártottakat is (ott egészen 1979-ig futott), a szám jóval egymillió fölé kerekedik. A hatvanas évek Fiatjai nem voltak tartósak, hamar koptak, és gyorsan megette őket a rozsda. De a törődést meghálálták, aminek ékes bizonyítéka főszereplőnk. Érintetlen, sértetlen és restaurálatlan! Eredeti a fényezése, minden kárpitja, sem a motorjához, sem más szerkezeti eleméhez nem nyúltak a kötelező karbantartásokon kívül.
Bár a két autó gyártása sokáig párhuzamosan folyt, szinte teljesen egyforma technikai felépítésük miatt mégis a Polonezt tartják a 125p utódjának. A 125p a külföldi piacokon [ szerkesztés] Jobbkormányos FSO 125p ( 1987) Az Egyesült Királyságban és Írországban, ahol 1975 -től vált elérhetővé a jobbkormányos változat, egy ideig a 125p volt a legolcsóbb autó - 1991 -ben például csak egy kicsit került többe 3000 fontnál újonnan. Az autó ismert volt 1960-as évekbeli dizájnjáról, időtálló és kényelmes műbőr üléseiről és tágas belsőteréről. Műszakilag a 125p egyszerű, de megbízható volt, karosszériája azonban rossz minőségű acélból készült, az alacsony gyártási költségekre való törekedés miatt, így könnyedén rozsdásodott. Emellett a kocsi teljesítménye elmaradt az eredeti Fiat 125 -étől, csakúgy, mint a vezethetősége, stabilitása. Felfüggesztése nagyon kemény volt, mivel hátulra laprugók kerültek. Még alacsony ára sem volt képes ellensúlyozni a hajtáslánc korszerűtlenségét. Amikor a 125p gyenge eladási adatokkal kivonult a brit piacról, a Lada Riva volt az egyetlen kelet-európai riválisa, hiszen addigra a Škoda befejezte farmotoros modelljeinek árusítását az Egyesült Királyságban, ahogy a Zastavák és a Wartburgok is eltűntek a piacról.