Sorozat: Lázár Ervin művei Novellák 1. Lázár Ervin ebben a kötetében a valaha volt pusztát, gyerekkorának Édenkertjét, "Rácpácegrest" és embereit énekli meg. Ez az isten háta mögötti emberi világ volt az ő írói képzeletének a nevelője, s kincses emlékeiből táplálkozik ma is; ez ugyanolyan gazdag és kimeríthetetlen terepe a létezésnek, mint a nagyvárosok nyüzsgő élete, s az ember, szívének reményeivel és sorsának nyomorúságával, ebben a valóságot írói látomásokkal és költészettel, csodás elemekkel át- meg átszőtt "Csillagmajorban" ugyanúgy megmutatkozik, mint a világnak bármelyik más színterén. A korábban megjelent kötet most válik teljessé, két új elbeszéléssel, illetve függelékben a szülőföldhöz kötődő tizenöt publicisztikai írással bővül.
Lázár Ervin naplója, melyet budapesti évei alatt, 1984-től 2006 végén bekövetkezett haláláig vezetett, ablakot nyit az író belső világára, amelyből irodalmi alakjai, mesehősei táplálkoznak. Pillanatnyi impresszióit kifejező mondatok, gyermekkori emléktöredékek, játékos szókapcsolatok, kitalált nevek, epés megjegyzések, hétköznapi töprengések egyaránt megfordulnak a szövegben, ahogy novellavázlatok és teljesen kidolgozott elbeszélések is. Lázár Ervin gondolati szimbiózisban élt művei hőseivel és Tolna megyei szülőföldjével, "Rácpácegressel" is, melynek emlékeiből a fővárosban töltött évtizedei alatt is sokszor merített ihletet. Naplóját lapozgatva annak az alkotóművésznek a lelkivilága, gondolkodásmódja válik érthetővé és szerethetővé, akit eddig leginkább a méltán népszerű A Négyszögletű Kerek Erdő vagy a Csillagmajor szerzőjeként ismertünk. Lázár Ervin 1936-ban született Budapesten, ám gyermekkorát Alsó-Rácegrespusztán töltötte, ahol édesapja uradalmi intézőként dolgozott. Felsőfokú tanulmányait az ELTE Bölcsészkarának újságíró szakán kezdte, majd Pécsen, később a fővárosban dolgozott újságíróként, szerkesztőként.
Hosszú évtizedekig tagja volt a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ), ahol a '90-es években az etikai bizottságban tevékenykedett. Rövid ideig a bábszínház dramaturgjaként is működött. 1994-ben a Magyar Művészeti Akadémia tagjává választották, 1996-ban Kossuth-díjjal, 2005-ben Prima Primissima díjjal tüntették ki. 2006. december 22-én hunyt el, halála után kiadták naplóját, melyből kiderül, hogy családját (feleségét és két gyermeküket) alkotótársnak tekintette munkája során. Nevét ma Újpesten általános iskola viseli (itt tanít jelen cikk szerzőjének édesanyja:-)). Lázár Ervin számos művét adaptálták színpadra, ő maga különösen a bábszínházi munkák iránt lelkesedett, melyek megalkotásában gyakran tevékenyen részt vett. Szintén jelentősek a műveiből készült hangjátékok, melyeknek szintén ő maga volt a szerzője. A film és a televízió is számtalanszor dolgozta fel könyveit, meséit. A kisfiú meg az oroszlánok 1979-ben Feleki Kamill, Dajka Margit és Márkus László, a Mikkamakka, gyere haza!
Meghatározás Mindazon oldalak gyűjteménye, amely a gyermekirodalom részterületeivel foglalkozik: bemutatja a szerzőket, a könyvkiadókat, az intézményeket, de figyeli az eseményeket is. A gyermekkönyvekről szóló kritikákat is szemlézi. Számos gyűjtemény, adatbázis, forrás címe szerepel az oldalon, amelyek segítik a gyermekirodalom útvesztőiben az eligazodást. A művekről műfaji bontásban is nyújt tájékozódást. Ön azt választotta, hogy az alábbi linkhez hibajelzést küld a oldal szerkesztőjének. Kérjük, írja meg a szerkesztőnek a megjegyzés mezőbe, hogy miért találja a lenti linket hibásnak, illetve adja meg e-mail címét, hogy az észrevételére reagálhassunk! Hibás link: Hibás URL: Hibás link doboza: Lázár Ervin Név: E-mail cím: Megjegyzés: Biztonsági kód: Mégsem Elküldés
Nyelve egyéni, játékos, melyet sajátos humora, iróniája több jelentésréteggel gazdagít. Írásainak középpontjában mindenkoron a morális értékek problematikája állt. Első megjelent novelláját 1958-ban a Jelenkor közölte. 1964-ben jelent meg A kisfiú meg az oroszlánok című meseregénye a Móra Kiadó gondozásában, későbbi állandó illusztrátora, Réber László rajzaival. 1966-ban Csonkacsütörtök címmel látott napvilágot első elbeszéléskötete, amelyet rövidesen követett a második: Egy lapát szén Nellikének (1969), majd a – már az abszurd jegyeit is magán viselő – harmadik: Buddha szomorú (1973). Jellemző műfaja továbbra is az elbeszélés és a mese; A fehér tigris (1971) című, groteszk hangvételű regénye az egyetlen maradt. Meséi példa nélkülien új, jellegzetes hangon szólaltak meg, s ez olvasói körében a rajongásig népszerűvé tette. A Hétfejű Tündér (1973) című kötete két kiadónál nyolcszor jelent meg nyomtatásban, s számos színpadi adaptációja is készült – amelyek közül a Kőváry Katalin rendezte első előadássorozat (bemutató: 1976. február 6. )
Az épületet egykor francia kert vette körül, erről fennmaradt alaprajzok tanúskodnak. Kovácsoltvas főkapuja a város szimbólumává vált, 1910-ben helyezték el. A Bódva a park egyik legfontosabb látványeleme volt. A 20. század második felében végrehajtott folyószabályozás következtében a Bódva egykori főága holtággá vált, és mára csaknem száraz, szemetes árokká változott. 1928-ban aztán az Igazságügyi Minisztérium vált új tulajdonosává, nyugati szárnyában börtönt alakítottak ki, továbbá az I. világháború alatt és után egy bíróság mellett a Bódvavölgyi Bányatársaság is bérelte. A kastély kápolnáját lebontották, helyére lakásokat építettek. Később még tovább nőtt a benne működő intézmények száma, 1945 után már járásbíróság, ügyészség, napközi, öregek otthona, ügyvédi munkaközösség is volt itt, illetve további lakásokat is kialakítottak, parkjában sportpályát létesítettek. Edelényi kastély felújítása A '90-es évekre már igen romos volt és jó ideje üresen állt az épület, 2001-ben a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága vette át a felügyeletet, 2004 és 2006 között állagvédelmi munkálatokat hajtottak végre.
Csodás, őrizzék meg, csiszolják és mutassák az utánunk jövőknek. Köszönettel JéFeri Was this helpful to you? 0 0
Varga Kálmán, az MNG igazgatója a fórumon úgy fogalmazott: a Műemlékek Nemzeti Gondnokságának célja, hogy látogathatóvá és nyitottá tegye az építészeti és történelmi emlékhelyeket. Gergely Zsolt projektvezető, az MNG műszaki igazgatóhelyettese kifejtette: az edelényi beruházás elsődleges célja nem a műemlékvédelem, a fejlesztéssel megújuló kastély ugyanis lehetőséget teremt arra, hogy az itt élők egyfajta kapaszkodót kapjanak a helyben maradáshoz. A szakember az elmúlt egy év eredményeit összegezve elmondta, hogy három hónapos kényszerszünetet követően, szeptemberben indulhattak újra a L'Huillier-Coburg kastély felújítási munkálatai. A megáradt Bódva ugyanis nemcsak Edelény házait, hanem a kastélyszigetet is elöntötte idén nyáron, a munkagépek számára lehetetlenné téve az épület megközelítését. Miután megteremtették az ideiglenes megközelíthetőséget, a geotermikus fűtéshez szükséges fúrásokkal, a kastélyépület födémfeltöltéseivel, az elektromos gépészeti munkákkal, a kastély északi homlokzatának kőrestaurátori és kőműves munkáival, a homlokzati nyílászárók elhelyezésével, valamint a barokk kori kerítésfal alapjainak feltárásával és újrafalazásával folytatódhattak a kastély rekonstrukciós feladatai - tudatta Gergely Zsolt.