Az 1967-es arab-izraeli háború után lezárták: 1975. június 5-én nyitották meg ismét. 1875-ben a britek megvették Iszmáíl valamennyi részvényét, s a csatorna többségi tulajdonosai lettek. Lesseps 1869-ben bonapartista képviselőjelölt lett, de megbukott. 1879-ben a Nemzetközi Földrajztudományi Társaság állást foglalt a Panamai földszoros átvágása mellett. A 74 éves Lesseps 1879-ben a Panama-csatorna tervét is elkészítette, és vállalta a lebonyolítást. Ő vezette a kivitelezésre alakított részvénytársaságot, azonban nem tudta felmérni a feladat nehézségeit, úgy vélte, a csatorna zsilipek nélkül is megvalósítható, bár a nyomvonalat 300 m magas vízválasztó és a Charges folyó is keresztezte. PANAMA-CSATORNA - Sumida Magazin. A munka túlnőtt egy magántársaság lehetőségein, s csakhamar elakadt. Lesseps cégét 1889-ben felszámolták. 1892-ben állami vizsgálat kezdődött, s perbe fogták a vállalat csődgondnokait, az pedig 1889-ben csődbe jutott. A botrányt követő perben Lessepset és fiát, Charles-t öt évre elítélték, azonban csak Charles került börtönbe, s a fellebbviteli bíróság később megsemmisítette az ítéletet.
Ezután John Hay amerikai külügyminiszter 1902-ben aláírhatta a terület átadásáról szóló egyezményt de a kolumbiai parlament – féltve az ország szuverenitását – nem fogadta el a szerződést. Az Egyesült Államok más módszerekhez folyamodott, és komoly pénzbeli támogatást nyújtott Panamának a függetlenség kiharcolásához. Washingtonnak azonban mégis csalódnia kellett, ugyanis az 1903 novemberében kikiáltott Panamai köztársaság szintén húzódozott a megegyezéstől. Végül 1904-ben – 10 millió amerikai dollárt és továbbá évente 250 000 dolláros bérleti díj fejében 99 évre mégis átadta a terület koncessziós jogát az Egyesült Államoknak. A Panama-csatorna végül az Egyesült Államok felügyelete mellett 1914-re készült el. Becslések szerint építése során 27 500 ember vesztette életét. A munkát járványok és földcsuszamlások nehezítették. Megépítése az emberiség történetének legnagyobb vállalkozásai közé tartozik. A csatornának köszönhetően a hajózási útvonalak jelentősen lerövidültek. A New York-San Francisco út például kevesebb mint a felére; 22 500 km-ről – 9500 km-re csökkent.
Miért nem lehetet az első kórházban befejezni az ellátását? Keszthelyi Gyula szerint ez a források pazarlása, mert ami Egerben történt az asszonnyal, azt megtehették volna a miskolci orvosok is. A július elsején életbe lépett struktúraátalakítás a centralizálás és mobilizálás jegyében zajlott. A kormányzat az összes létező orvosi beavatkozást rangsorolta, és egyben megvizsgálta, hogy az adott intézmény képes lehet-e azokat elvégezni. Ha helyben ez reménytelennek látszott, akkor a település lakóit oda sorolták, ahol a szükséges ellátás biztosítható. Valamennyi kórképre van egy intézménye mindenkinek. Így egy-egy település lakói akár tucatnyi kórházhoz is tartozhatnak. Több településről órákat kell utazniuk a betegeknek, hogy kórházba jussanak. Apróhirdetés Ingyen – Adok-veszek,Ingatlan,Autó,Állás,Bútor. Szakrendelő mindenkinek elérhető 30 percen belül. – A betegek nagyon panaszkodnak, mert messzebbre kell utazni – meséli Keszthelyi Gyula, de van más baj is. Tíz perccel ezelőtt próbált egy betegének a miskolci kardiológián időpontot kérni, a kartonozó márciusi időpontot ajánlott.
Az emberiség története során biztosan, csak ne felejtsük el, hogy a várható élettartam a modern orvostudomány fejlődésével drámaian megnőtt. Magyarán, ha nincs orvos és hozzáértő egészségügyi szakember (nincs kutató, nincsenek gyógyszergyárak-gyógyszerek, nincsen diagnosztika, stb), akkor várhatóan a megmaradt oltatlan társadalom nem fogja tudni kezelni azokat a betegségeket, amiket már réges régen kezelni tudunk. Egyébként (és biztos vannak kivételek) az oltás megtagadása többnyire a tanulatlan és képzetlen társadalmi rétegre jellemző, nem pedig azokra, akik önálló gondolkodásra képesek (mert ugye ilyennek szokták beállítani magukat). Aki képzett a saját szakmájában ugye általában tudja, hogy a tudást nem lehet az internetről pár perc alatt megszerezni, főleg nem hiteltelen forrásokból, hanem évek alatt akkumulálódik elég tudás és tapasztalat, hogy egy szakmában jártasok legyünk. Például egy orvos vagy egy jogász, akármennyire képzett ha házat akar építeni bizony építész, statikus, gépész és rengeteg más szakember szolgáltatásait veszi igénybe, mert ő nem ért hozzá.
Egy-egy település lakói akár tucatnyi kórházhoz is tartozhatnak különböző betegségeikkel a július elsején életbe lépett struktúraátalakítás miatt. Egy asszonyt 150 kilométerre ápoltak otthonától, miközben lett volna bajára megoldást nyújtó kórház közelebb is. A hosszú utak mellett a várólisták hossza aggasztja a háziorvosokat. Eljött az idő, amikor, ha valaki megbetegszik, el kell adnia a tehenet vagy a házat a feje fölül – mondja egy doktor. Augusztus elején mélyvénás trombózisgyanús betegéhez hívott mentőt Keszthelyi Gyula tardi háziorvos. Az asszonyt előbb a miskolci megyei kórházba vitték, de a mélyvénás trombózis gyanúja nem igazolódott, viszont a korábban szívműtéten átesett asszony keringése nem volt stabil, nem merték hazaengedni. Mentőt hívtak a miskolci orvosok, mert a keringési probléma miatt már az egri kórház sürgősségi ellátására volt jogosult, így átszállították oda, ahol csaknem az egész éjszakát a folyosón töltötte. Az intézmény egy hét alatt meggyógyította a beteget, aki viszont orvosával együtt azóta sem érti, miért kellett csaknem 150 kilométert utaznia a mentővel.