Elkészítés: kacsamell félbevág, sóz-borsoz, bőr alaposan beirdal. Zsír nélküli, forró serpenyőben először a bőrös, majd a bőr nélküli oldalát előpirítjuk (én még egyszer át szoktam fordítani a bőrös oldalára, és halkabb lángon még 1-2 percig olvasztom ki belőle a zsírt, mert valami brutális mennyiség tud belőle távozni). Eközben a máz hozzávalóit összekeverjük, az előpirított kacsamellet bőrös oldalával lefelé tepsibe rakjuk, a felül levő oldalára rákenjük a mázat, és közepes tűzön kb. Sült csirkecomb zöldségekkel és fokhagymával - gyors és egyszerű recept Városi ízek. 15-20 perc alatt sütőben "rozéra" sütjük. A kacsamell pirítására használt serpenyőből a kiolvadt kacsazsírt 1-2 ek-nyi híján kiöntjük, beleöntjük a narilevet, pár perc alatt összeforraljuk kb. a felére, majd belekeverjük a vajat (fényes, egynemű öntet lesz belőle, eléggé isteni). Sózzuk, borsozzuk, kiöntjük tálkába, finito. Még mindig ugyanabba a serpenyőbe, amiben eddig már a kacsamell és a narancsöntet is elkészült, pótlólag beleöntünk kb. 3 ek kisült kacsazsírt, majd a 2-3 mm vastagra szeletelt répát, és a kb.
A megtisztított sárgarépát daraboljuk fel tetszőleges méretű hasábokra. A répákat helyezzük tepsibe, tegyük melléjük a fokhagymagerezdeket. A fűszereket ízlés szerint szórjuk a répákra, a mézből is saját szájízünknek megfelelően csorgassunk rájuk, végezetül kevés olívaolajjal locsoljuk meg, majd toljuk a 180 fokos sütőbe 25-35 percre.
A combokat is NEM szabad őket szúrni, bevágni, ütött! Bármely húsból készült lyuk vagy rés elvezeti természetes levét, és ennek eredményeként száraz, száraz hús lesz. A csont jó hővezető, segít a combok kifelé történő kifőzésében, a bőr pedig védelmet nyújt a száraz hús ellen. Megtisztítottam a tüll vagy a comb combjait, és nedvszívó törülközőkkel jól megtapogattam őket. A nedvesség nem segít sütésünkben (ráadásul gátolja), és a megbarnult combok helyett főtt, fehéres, kellemetlen dolgokat kapunk. Nem is beszélve arról, hogy a forró olaj kifröccsen! Minden oldalról kissé megsóztam és borsoztam a combomat. Tettem egy kis szárított kakukkfüvet is. Készítettem egy serpenyőt kevés olajjal (kb. 3 evőkanál). Alaposan felmelegítettem az edényt olajjal (dohányzás nélkül), és mindkét oldalon alaposan megsütöttem a combokat. Addig nem fordítottam a combjaimat, amíg szépek, rózsásak nem voltak. Egy speciális konyhai fogót vagy egy spatulát használtam. Villákat nem használunk vagy más éles dolgok miatt nem szúrjuk meg a húst, mert lyukain keresztül kifolyik a természetes lé!
Nyelvújításunk sajátos vonása, hogy szorosan kapcsolódik a politikához ( összekapcsolódott a nemzeti függetlenség, a társadalmi felemelkedés és a magyar nyelv ügye. ), és kezdettől fogva a feudalizmus elleni harc egyik formája volt. Központi kérdés lett a nyelv jogainak helyreállítása, államnyelvvé tétele, egyenjogúságának biztosítása a művelődésben és a közéletben ( csak az 1844-i országgyűlés emelte államnyelvvé a magyart). 2. A nyelvújítás politikai okai A politikai okoknak és a francia felvilágosodás eszméinek köszönhetően megkezdődött a nyelvújítás mozgalma (1772-1867). A harc a pozsonyi országgyűlésben – rendeletek formájában – folyt a magyar nyelvért. A mozgalmat Bessenyei György indította el, az 1772-ben írt Ágis tragédiájával. Magyarság című röpiratából: " Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem! Kazinczy ferenc és a nyelvújítás. " A nyelvművelésben a legnagyobb szerep a szépirodalom művelőinek jutott. A kor vezéregyénisége, Kazinczy Ferenc, széphalmi otthonát tette a mozgalom központjává.
Kazinczy nemcsak elméleti művein, kritikáin, hatalmas levelezésén és irodalmi alkotásain, fordításain keresztül hatott, hanem mint kiadó, szerkesztő, lektor is. Érettségi tételek 2014 - A Kazinczy-féle nyelvújítási mozgalom jelentősége és módszerei | Sulinet Hírmagazin. És ez utóbbi tevékenységeiben ugyanazon nyelvi eszmény megvalósítására törekedett, mint saját írásaiban. Bár soha nem foglalt állást az egységes nyelvi norma kérdésében – ettől bizonyára a nyelvi szabályozástól való ódzkodása is visszatartotta -, az egységesség elvét követte a nyelv formális kötöttségű elemeinek használatában (a helyesírásban, a hangalakban, a szóelemekben). Ugyanakkor a szókincs- és kifejezésbeli, mondatszerkesztési és stiláris kérdésekkel kapcsolatban a sokszínűséget, változatosságot, a szépírói jóízlést tartotta irányadónak.
A német nyelv erős hatást gyakorolt a magyarra. Nyelvünk kifejező ereje gyengült. Szegényes szókincsünkbe sok német és latin kifejezés került. 1784-ben II. József a németet tette hivatalos nyelvvé. Hivatalokban, miséken, de még az iskolában is a német nyelv használata vált kötelezővé. A magyarok tiltakozása miatt az uralkodó visszavonta a rendeletet. Az viszont végérvényesen eldőlt: nyelvünk újításra, fejlesztésre szorul. Kétszázhatvan éve született Kazinczy Ferenc, a nyelvújítás vezéralakja | hirado.hu. Ugyanakkor a magyar nyelv ügye a nemzeti öntudatra ébredés része is volt. A nyelvújítás gondolatát Bessenyei György 1778-ban a Magyarság című röpiratában vetette fel először. Alaptétele, hogy a vezető európai nyelvek is alulról emelkedtek fel. Az 1781-es Jámbor Szándékban című röpiratban tudós társaság megalapítását sürgette, ami végigvihetné a nyelvi reformot. Törekvéseit a sajtó egy része is támogatta. Rát Mátyás lapja, a Magyar Hírmondó a cikkekben előforduló idegen szavakat igyekezett magyarra cserélni. A Martinovics-féle mozgalom bukása miatt az értelmiség egy része börtönbe került.
2. A nyelvújítás szakaszai: 1. : Bessenyei fellépésével a magyar irodalom művelése, a nyugati irodalmakkal azonos szintre emelése nemzeti programmá lett. Az írók figyelme szükségszerűen irányult a nyelv kérdéseire. (Baróti Szabó Dávid, Dugonics András, Bartzafalvi Szabó Dávid) 2. : 1795: Debreceni Grammatika: az első teljes magyar nyelvtan, ortológus beállítottságú. (Verseghy Ferenc, Baróti Szabó Dávid, Vályi András, Kultsár István, Csokonai V. M., Wándza Mihály, Folnesics Lajos) Sok jel mutat arra, hogy a neológia előtérbe fog kerülni. 3. : Kazinczy tudatosan kirobbantotta azt a háborút, amelyben annak kellett eldőlnie, hogy a magyar nyelv fejlesztése a nyelvőrzés vagy a nyelvújítás elvei alapján történjen. 1808: Magyar régiségek és ritkaságok: erősen támadta az ortológusokat (Kazinczy) 1813: Mondolat 1815: Felelet a Mondolatra (Kölcsey, Szemere) Az egy évtizedig tartó vitát Kazinczynak az Orthologus és Neologus; nálunk és más nemzeteknél c. tanulmánya zárta le: "Jól és szépen az ír, a' ki tüzes orthologus, és tüzes neologus egyszer' smind, 's egységességben és ellenkezésben van önmagával. "