Az alja halványbarna, gyűretlen, megkopogtatva dobszerű hangot ad. Bele finoman likacsos. Alapanyaga hazánkban sokféle lehet, szinte tájegységenként változik. Legeléterjedtebb a búzából őrölt lisztből, de a Nyugat-Dunántúlon, a Duna-Tisza közén rozsból, a Székelyföldön árpából, Erdély más területein kukoricából volt szokás kenyeret sütni. A kenyér eleink életében is nagy szerepet játszott. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a rengeteg szokás, hiedelem, ami a kenyérrel kapcsolatos, a szertartások, amik a termésbőséget biztosítják, a közmondások, szokások nyelvi kifejezések. Legszentebb imádságunkat is így fohászkodjuk: "mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma. Menstruáló nő nem süthet kenyeret - Október 16. - a kenyér világnapja. " Keresztény családokban a kenyér aljára megszegés előtt késsel ma is keresztet rajzolnak, jelezve, hogy az Isten adománya. A kenyér becsben tartása, tisztelete még a XX. században is elevenen élt. Nem volt szabad rálépni, eldobni, gyermekkoromban, ha egy szelet kenyeret véletlenül elejtettem, meg kellett csókolnom mielőtt megettem.
Abban az irigylésre méltó helyzetben van, hogy mindenki szereti, még azok is, akik valamiért kerülni kénytelenek. Lehet fehér, barna, vagy fekete- mindenki megtalálja a kedvére valót. Nem kenyerem a szószaporítás bemutatom hát a mai nap sztárját: a kenyeret! A kenyér tiszteletét, szeretetét sok szólás, és állandósult szókapcsolat példázza a magyar nyelvben (kenyeres pajtás, keserű kenyér, kenyérkereső, stb. ) És történetek is- kedvenc meséim egyikében például egy lány azért került a láp boszorkányához a mélybe, mert rálépett egy kenyérre, hogy ne sározza össze a cipőjét. A legérdekesebbek a kenyérrel kapcsolatos népi hiedelmek. Szinte emberi érzésekkel ruházták fel, varázs, - és gyógyerőt tulajdonítottak neki. A babona szerint a pénteken sütött kenyér vérzik, és sír. Aki megszegi az adott napra vonatkozó kenyérsütési tilalmat(ami egyébként területenként változott), ahhoz elmegy az ördög, és halálra táncoltatja, vagy felpofozza. Minden, amit a kenyérről tudni érdemes | Sokszínű vidék. Tilalmak közé tartozott például, hogy nem süthetett kenyeret olyan nő, aki a sütés napján házaséletet élt… Úgy tartották, hogy nem szabadna új lakásba költözni, amíg oda nem vittünk egy darab kenyeret a régi otthonból.
Ha valaki új házba költözött, kenyeret és sót vittek neki. A hagyomány szerint ez szavatolt a háziak jólétéért. A szláv népeknél kenyérrel és sóval köszönteni a vendéget, aki kenyeret és sót ajándékoz valakinek, az óvni akarja azt a csapásoktól. Az esküvő után az ifjú párt is kenyérrel és sóval kínálják. Mindketten a szájukba vettek belőlük egy kicsit, ez azt szimbolizálta, hogy életük végéig osztoznak mindenen. Egy régi hagyomány szerint menstruáló nő nem süthet kenyeret Forrás: Shutterstock Tudtad? Korompainé szalacsi rácz mária a bihari házikenyér by TFSZ - Issuu. Először, ie. 3000 évvel az egyiptomiak sütöttek kenyeret, az ókori görögök legalább 70 féle kenyeret ismertek, az ókori Rómában pedig több száz pékség működött. 7. Baljós jelnek tekintették, ha sütés közben megrepedt a kenyér, az egy családtag halálát jelentette. 8. Halottak napján sóval és kenyérrel terítették meg az asztalt, ugyanis ekkor a hagyomány szerint a halottak hazalátogatnak, és így kedveskedtek nekik. 9. A néphagyomány szerint a "rendes asszony szombaton süt, hétfőn mos". Ez azért is volt fontos, mert így vasárnap az ünnepi asztalra mindig friss kenyér került, amit a családfő szegett meg.
A lepénykenyér sajtalan, sótalan ('nem savanyú') elnevezése eredetileg éppúgy az erjesztve kelesztett tésztával való szembeállítást fejezi ki, mint a keletlen. (→ még: gyúrt tészta, → molnárpogácsa) – Irod. Kisbán Eszter: A lepénykenyér a magyar népi táplálkozásban (Népi Kultúra – Népi Társadalom, 1968). – 2. A lepénykenyér alakú sült tésztákkal kapcsolatos hiedelmek ( → hiedelem) eredetileg feltehetően kelesztetlen lepénykenyérre vonatkoztak. Erre vall, hogy általában még ma is bizonyos (kelesztett) kenyérrel kapcsolatos hiedelmekkel párhuzamosan, azokkal mintegy ellentétbe állítva jelennek meg. Feltehető, hogy ez a párhuzam úgy jött létre, hogy az új kenyérkészítő technika, az erjesztés bevezetésével a régi technikával készült vagy a régi technikára már csak formájukban emlékeztető kenyérfélék csak bizonyos célokra maradtak fenn (pl. böjtös kenyérként vagy hiedelem jellegű funkciókban) az általánosan fogyasztott kelesztett kenyér mellett. Leggyakoribb párhuzam a kenyérsütés tiltása (→ tilalom) bizonyos napokon, és ezzel egyidejűleg a lepénykenyér-sütés → előírás a, gyakran bizonyos "áldozati" jelleggel.
Készítésének gyakorisága, a táplálkozásban betöltött szerepe vidékenként és társadalmilag igen eltérő. A Dunántúlon és az Alföldön ritkán, sokfelé csak böjtös ünnepre, ill. meghatározott főtt ételek kísérőjeként sütik. Kenyeret helyettesítő rendszeresebb szerepe tájökológiai és gazdasági, vagyoni adottságokhoz kapcsolódik (pl. árpa-lepénykenyér sütése a Szigetközben a rozsaratás idején és előtte). Erdélyben gyakoribb és fontosabb étel, a Felföldön átmeneti helyzetű. A lepénykenyér a sült tészta legrégebbi fajtája. Erjesztetlen volta a gabonafélék széles körének felhasználhatóságát biztosítja, készítéséhez zárt tüzelő nem szükséges. Az eurázsiai kultúrák archeológiai leleteiben mindenfelé megjelenik a neolit végén, s legalább szórványosan máig fellelhető kontinensünk minden részén. Korábbi táplálkozásbeli jelentőségét Európában nagy összefüggő területeken ott őrizte meg, ahol a mezőgazdasági termelés a tájökológiai adottságok folytán rosszul erjeszthető gabonaféléket (árpa, zab, köles stb. )
Ugató kutya felől álmodni, rosszabbodó életkörülmények várhatók, nagy valószínűséggel nehézségek fognak következni.
A magyar szürke egyébként sem adott nagyon sok tejet, viszont magas volt a zsírtartalma. Néhány fejős tehenet azért tartottak a szállás körül, aminek tejével fedezték saját szükségleteiket. A szállásokon élő gulyások, juhászok a tejfeldolgozás többféle módját alkalmazták. Alföldi gulyások készítették a tarhót, ami tulajdonképpen joghurt. Ehhez a tejet először egy nagy fémbográcsban felforralták, s kavargatva főzték, míg a habját el nem főtte. Ekkor átöntötték egy fadézsába. Mikor annyira kihűlt, hogy a kéz még állta, oltóanyagot kevertek bele. A dézsát lezárták, és alaposan betakarták, bebugyolálták, hogy minél lassabban hűljön le. Ennek az edénynek általában külön helye volt a szálláson. Szélvédett helyen ástak neki gödröt, s bundával ki is bélelték. 3-4 óra alatt a tarhó megaludt. Az eljárás során savanykás ízű, sűrű kocsonyás termék keletkezett. A pásztorok szívesen ették kenyérrel, kásával, vagy magában is. Az oltóanyagot (tarhómagot) az előző tarhóból tették félre. Pásztorok készítették a gomolyát juhtejből.
Öltöztesd gyermeked stílusos, minőségi baba ruhákba az év minden évszakában! Újszülött vagy kisgyerek ruháink széles választékával változatosan és színesen indíthatod útnak csemetédet, legyen szó baba body-ról, baba overálról vagy akár kisruháról.
Ez a honlap a Pöttyös Terasz Lakópark zárt közösségi oldala. A tartalmak eléréséhez regisztrációra van szükség. Pöttyös hu regisztráció nélkül. Csak tulajdonosok, számlafizetők regisztrációját hagyjuk jóvá! A felhasználók regisztrációja adminisztrátori jóváhagyással történik, mivel az albetétszámok és a folyószámla lekérdezéshez szükséges jelszavak, a folyamat során a felhasználóknál beállításra kerülnek. Regisztráció után elektronikus formában elérhetővé válnak: Tovább (Információ)
Rövid ujjú, nagy pöttyös mintás ruha kámzsanyakkal, kötővel a derekán. Anyagösszetétel: 76% poliészter, 20% viszkóz, 4% elasztán A modell S-es méretet visel.