Ezzel kész is van a hamisítatlan spanyol tál. Ugyancsak egyszerű, de jó minőségű alapanyagok felhasználásával elkészíthető az egyik igazi klasszikus, a Pa Amb Tomàquet, amely nem más, mint pirított kenyérszelet olívaolajjal, fokhagymával és friss paradicsommal, vagyis egyfajta bruschetta. Szintén tipikus tapát kapunk, ha a kenyérre kecskesajtot halmozunk, majd erre olajban eltett szárított paradicsomot teszünk, és egy kevés kapribogyóval fűszerezzük, ez az étel az úgynevezett Queso de Cabra con Pimenton. Szakácskönyv/Hideg előétel/Szardíniás falatkák – Wikikönyvek. A paradicsom helyett tehetünk rá grillezett articsókát vagy padlizsánt, esetleg egy vékony szelet marinált halat vagy füstölt lazacot, hiszen a tapák sora végtelen. Ezek kívül számtalan kenyérféle közül választhatunk. Ezeket kínálhatjuk frissen, pirítva, különféle sajtokat, kencéket halmozhatunk rájuk. A sajtokat adhatjuk frissen, marinálva, krémben feldolgozva, vagy akár grillezve. Krémeket – a sajton kívül – készíthetjük különféle zöldségekből is. Ilyen a francia tapenade spanyol változata, a szardella nélkül készített Olivada.
Az olajbogyóból készített, fenyőmaggal ízesített krémet pirított kenyérszeleteken szokás kínálni, de mint az olasz pestót, ezt is felhasználhatjuk különféle fogások – akár meleg tapák – ízesítésére is. Említést érdemel még a nagyon kellemes fokhagymakrém, a katalán aioli, amelyet nem csak kenyér mellé kínálhatunk, hanem elkészíthetjük vele a spanyolok egyik kedvenc meleg előételét a - Patatas Bravas rokonának számító - fokhagymás krumplit is. Ha szeretnénk a híres spanyol sonkákat is felvonultatni a tapák között, akkor arra ügyeljünk, hogy a sonkát lehetőség szerint mindig szobahőmérsékleten fogyasszuk, hogy kellemes aromája, a benne rejlő ízek teljes mértékben ki tudjanak bontakozni. A tapák közé tartozik még a spanyol omlett, a tortilla is. Hideg eloetelek falatkak receptek. Ezt az ételt a spanyolok szívesen fogyasztják reggeli gyanánt, de napközben is bárhol kaphatunk egy szeletnyi friss omlettet, ami a legtöbb esetben valamilyen zöldséget tartalmaz. A krumplis, spenótos, cukkinis, paprikás omlett mellett kedvelt a gombás, a sajtos, a csicseriborsós és a sonkás is.
A legenda szerint 343. december 6-án halt meg püspöki székhelyén, és sírja már akkor zarándokhely lett. Amikor Mürát 1087-ben elfoglalták a muszlim szeldzsuk törökök, maradványait az itáliai Bariból érkezett hajósok városukba vitték, ahol bazilikát építettek tiszteletére, ereklyéit Orbán pápa helyezte el a főoltáron. (A relikviák egy részét 2017 májusában, Ferenc pápa és Kirill moszkvai pátriárka előző évi megállapodása értelmében Oroszországba vitték, és néhány hónapig Moszkvában, majd Szentpéterváron tették közszemlére, egyedül az orosz fővárosban egymillió ember állt sorba, hogy egy pillantást vethessen rájuk. ) Szent Miklós szobra az európai kereszténység egyik legjelentősebb egyházi építményéban, a szent csontjait őrző San Nicola bazilikában, az olaszországi Bariban (Wikipédia/Tango7174) Miklós kultusza nem sokkal halála után kezdődött, már a 6. században templomot emelt neki Konstantinápolyban I. Justinianus bizánci császár. A szent nevéhez számtalan legenda fűződik. Csodatettei között tartják számon, hogy imáival lecsillapított egy iszonyatos vihart és megmentett egy vízbe esett tengerészt, ezért ő az utazók, kereskedők, zarándokok, tengerészek és révkalauzok védőszentje.
Volt abban a kolostorban egy Nikolaosz (Miklós) nevű gyermeki egyszerűségben élő szerzetes, aki leszerelte az ikonosztázról Szent Miklós ikonját és egy madzagra kötve leengedte a kiszáradt kútba, miközben azt mondta: "Szent Miklós, gyere fel a vízzel együtt, ha azt akarod, hogy meggyújtsam a mécsesedet, hiszen meg tudod tenni! Látod mennyi ember jön és nincs egy kis friss vizünk, hogy megkínáljuk őket? " És csodák csodája a víz lassan emelkedni kezdett és a szent ikonja úszott a felszínen, míg el nem kapta kezeivel, s hódolattal meg nem csókolta és bevitte a templomba. * Tanács Helyes dolog Szent Miklós ikonját házainkban elhelyezni, csütörtökönként a tropárját az imakönyvünkből elimádkozni és kérni őt, hogy tanítson bennünket szeretni, a szükséget meglátni, és embertársainkkal együtt érezni. A mai szentírási szakasz: Zsid 13, 17-21; Lk 6, 17-23b ---- *Athoszi Atyák És Szent Történetek 8. oldal. Kiadja A Szentesi Görög Nemzetiségi Önkormányzat – 2012.
"Mikulás napja… Gyerekkorunkban / tél volt ilyenkor;" Illyés Gyula és a katolikus egyház december 6-án emlékezik meg Szent Miklós püspökről, akinek csodáiról, jótékonyságáról legendák szólnak. Ez a nap egyben a gyermekek által annyira várt Mikulás-ünnep is. A katolikus egyház december 6-án emlékezik meg Szent Miklós püspökről, aki nagylelkű és bőkezű felebaráti szeretetével a karácsony előhírnöke. Szent Miklós (Nikolaosz) a keleti egyházak legtiszteltebb szentje, ünnepét nyugaton a 10. század óta tartják. A hagyomány szerint Miklós a 3. században született a kis-ázsiai Patarában, gazdag kereskedőcsaládban. A hagyomány úgy tartja, hogy már csecsemő korában is a böjti napokon csak egyszer szopott. Szüleit kiskorában elvesztette, s egyik rokona, a város püspöke nevelte fel. Megtérése után Miklós jótékony célokra szétosztogatta örökségét, a hívők pedig égi jelre megválasztották Müra püspökévé. A hivatalt ötvenkét évig töltötte be. Diocletianus és Galerius császár keresztényüldözése (303-311) idején börtönbe került.
Egyesek szerint a gyógyszertárosok és a hajósok védelmezője volt. Segítette a szegény gyermekeket és ezért szentnek tartották őt. A fent említett források szerint Miklós részt vett az első nikaiai zsinaton és megpofozta ellenlábasát, Ariust. Ezért először elítélték, de a zsinat végén rehabilitálták. Miklós azonban nem szerepel a nikeai aláírók listáján, viszont az is igaz, hogy ez csak töredékesen maradt fenn. Szent Miklós története és hagyomány a a Legenda aurea-ban fennmaradt legendakincsből épült fel. A szent legendája szerint a püspök városában egy szegény embernek három lánya volt, akiket megfelelő hozomány hiányában nem tudott férjhez adni. Így az a sors várt rájuk, hogy hajadonok maradnak. Miklós a myrai püspök elhatározta, hogy segít rajtuk, de szemérmességből vagy szerénységből ezt titokban tette. Az éj leple alatt egy-egy arannyal telt erszényt tett a szegény ember ablakába. Egyes változatok szerint ezt három egymást követő éjjelen tette, mások szerint három egymást követő évben.
Nikolausz legendája számos országot bejárt, és az idő sokat változtatott rajta. Neve ma egy tucatnyinál is több változatban létezik, és más-más napokon, különbözőképpen ünneplik a világ egyes tájain. Ám függetlenül attól, hogy Santa Clausnak, Gyed Moroznak, Joulupukkinak, Père Noëlnek, Cristkindnek, Kris Kringle-nek, Mikulásnak, Télapónak, Baszileosznak vagy Father Christmas-nek nevezik, hogy milyen "járművel" (lovon, szamárháton vagy szánnal), és hogy angyal, Krampusz vagy valaki más társaságában érkezik, ajándékait mindenütt december 6-a (Szent Miklós ünnepe) és január 6-a (Vízkereszt) között osztja szét a gyerekek között.
Néhol úgy látszik, az ijesztő "láncos Miklós" és a jóságos, ajándékosztó püspök figurája összeolvadt. Gímesen a Mikulást alakító legény kenderből szakállt, bajuszt ragasztott, az arcát posztódarabbal fedte el, a fejére bundás sapkát tett. A kezébe suhogó vesszőkorbácsot vitt, ezzel ijesztgette a gyerekeket, miközben az alábbi versikét mondta: Jani, Mari Piroska Tudjátok-e mi van ma? Hoz az öreg minden jót Piros almát sok diót. Hát még mit, hát még mit? Frissen vágott suhogót. (Ujváry 1975: 28) Az ajándékozás ma ismert formája falvainkban körülbelül ötven éve terjedt el, és még később a piros ruhás Mikulás figurája. Topolyán a húszas évekre tehető ez az idő. Egész éven át figyelmeztetheti a szülő a gyerekét, hogy nem hoz semmit a Mikulás, ha nem lesz jó magaviseletű. A csizmát, cipőt az ajtó elé teszik, de ha van vállalkozó kedvű rokon, az beöltözik Mikulásnak. Hátán puttonyt visel, benne virgácsok is vannak, és ha kell, megsuhintja vele a gyerekeket. Büntetésül a szülők vereshagymát, krumplit tesznek a cipőbe a virgács és cukrok mellé.
A szereplőkhöz tartozott még a két ördög. A püspök kártyából olvasta a "litániát". Eztán kezdődött a "gyónás". A lányok, menyecskék sorra oda kellett hogy menjenek és {7-220. } feleljenek a kérdésekre. Például: Ki a szeretőd? Aludtál-e vele? stb. Ha nemmel felelt, a ministráns csengetett, és a két ördög bejött, a lányt kivitték az udvarra és jól összefogdosták (Manga 1941b: 190–191). Egyébként nemcsak Mikuláskor, hanem Borbála- és Luca-napkor Európa-szerte ismertek az ijesztő, büntető, adományozó alakoskodók. Ezekről bővebben szól Ujváry Zoltán fejezete. Lányokkal és a fonással kapcsolatos a Miklós-napi fonalvizsga: kalotaszegi múlt századi leírás szerint "Miklós napján a leányos házakat az ifjú legények rendre járják, megvizsgálják a darab fonalakat, s azon leányt, ki nov. 1-ső napjától kezdve minden héten egy darab fonalat nem mutathat, hamúval tömött zacskóval megütőgetik" (Réső Ensel 1867: 175). A Miklós-napi ajándékozást a szent legendájával hozzák összefüggésbe. Ma a Mikulásnak két alakja él: az éjjel titokban ajándékot hozó és a megszemélyesített büntető, ajándékozó alakoskodó.