A lájkfolklórba tartoznak a halál témakör kapcsán bakancslista-összeállító felhívások (mit akar, mit kell még megtennie valakinek halála előtt), a "haldoklók utolsó mondatai" és az "5 tanács, mielőtt meghalsz" típusú szövegek, illetve a nyelvi divatjelenségként folyamatosan fel- és eltűnő Müller Péter-, Oravecz Nóra-, Popper Péter-, Paulo Coelho-, Buddha- vagy Gandhi-idézetek. " Ismerős, ugye? De ugyanilyen érdekes topic például, amivel a kutatás szintén foglalkozik, a haldoklás megjelenése a közösségi médiában. Hogy amilyen gyakran kint vannak a nulla éves korú, majdan megszületendő gyerekek ultrahang képei is már az oldalakon, úgy sokszor a haldoklók fotói is is. Vagy maguk teszik fel, osztják meg a haldoklásuk híreit, vagy a hozzátartózok tudósítanak róluk. 11 dolog, amire képes vagy a Facebookon, de eddig talán álmodni sem mertél róla - Mivoltma. Erről Veszelszkiék így írnak: " A privát és a nyilvános szféra határa ezáltal is elmosódik, és korábban elképzelhetetlen módon idegenek láthatnak be egy beteg (vagy egy család) intim történéseibe. Ez a fajta, közösségi mé diabeli kitárulkozás természetesen vitákat szülhet (ahogy 2013-ban történt ez egy chicagói újságíró, Scott Simon esetében, aki haldokló édesanyja betegágya mellől 1, 3 millió követőjének tweetekben tudósított a történésekről; Bisceglio 2013, O'Rourke 2013) Ugyanakkor arra is felhívják a figyelmünket, hogy a haldoklás témája, a meghalás és a temetés egészen a XX.
Miután a férjem egy csendes hétköznap estén, a vacsoránál rezignáltan értesített róla, hogy megtett ún. hagyatéki kapcsolattartónak a facebook profilján, és nem sokkal később én is megtettem a lányomat, elkezdtem kicsit utána olvasgatni ennek a témának, hogy mit írnak róla azok, akik kutatták már. Veszelszki Ágnesnek és Parapatics Andreának még 2014-ben jelent meg tanulmánya " A részvételtől a részvétig. A halál megjelenése és gyászmunka a közösségi oldalakon" címmel, a cikk bárki számára elérhető a Magyar Nyelvőr oldalán. Ebben többek közt arról is olvashatunk, hogy a halál témájában a közösségi oldalakon is rendkívül elterjedtek a legkülönbözőbb életbölcsességek – milyen fura is a nyelvünk ebben is, ugye – igazságok posztjai, szövegek, képek, videók egyaránt. Ezek mind az e-folklór részeként aztán terjednek, alakulnak, hogy aztán rajtuk keresztül eljussunk a lájk-folklórig is. A lájkgyűjtés mögött azonban már kevésbé a tartalom a főszereplő, írják a kutatók, másról van itt szó. "A továbbküldött üzenetek célja rendszerint a kapcsolat fenntartása, illetve a kommunikációs partner meglepése, szórakoztatása, esetleg elgondolkodtatása.
század elejéig kicsit sem volt privát ügy. Ezért vannak kutatók, akik ezt egyáltalán nem tartják kirívónak, vagyis ahogyan anno a család, a lakóközösség közös ügye volt egy ember halála, úgy miért lenne furcsa, ha a halál a mai modern kommunikációs eszközökkel és platformokon is hasonló közösségi eseménnyé alakul. A kutatás eredményeinek e helyen történő további ismertetése helyett, felhívtam Veszelszki Ágnes nyelvészt, a BCE Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézetének egyetemi docensét, akit egy rövid beszélgetésre értem el. : Egyfelől értem, másfelől megdöbbentett, hogy amikor elmondtam miért kereslek, azt felelted, hogy nem szeretnél ezzel többet foglalkozni, mert nagyon megviselt. Veszelszki: Majdnem húsz éve foglalkozom a digitális kommunikáció kutatásával, különböző szempontokból: kezdve a személyes sms-ektől és cseteléstől a randiapplikációkon és trollkodáson át a facebookos megnyilvánulásokig és álhírekig. Minden eddigi téma elárult valamit az emberi (online) viselkedésről, magatartásról.
Kedves Olvasó, az év elején megalakítottuk a Felhő Café Könyvek Kiadót, amelynek első kötete Mérő Vera Lúg című regénye. A kötet bemutatója 2022. április 12-én kedden 18 órától kezdődik az Átriumban. Itt az esemény linkje: Szeretettel várjuk minden kedves olvasónkat! Jegyek a helyszínen, vagy a link alatt online kaphatók. 2013-ban az egész országot megrázta a Renner Erika ellen elkövetett brutális támadás. Bene Krisztián, a Budai Irgalmasrendi Kórház főigazgatója lakásában megtámadta, aneszteziológiai szakértelemmel elaltatta volt barátnőjét, majd a magatehetetlen testet lemeztelenítette és nemi szervébe lúgot öntött. Renner erika bene krisztián facebook. Az borzalmas csonkítás örökre megnyomorította Renner Erikát. A magyar igazságszolgáltatás hosszú évekig nem tudott mit kezdeni az esettel, sokáig úgy tűnt, hogy a magas politikai kapcsolatokkal rendelkező Bene család eléri, hogy Krisztián minimális büntetéssel megússza az előre kitervelt, aljas bűncselekményt. Renner Erika azonban nem adta fel, a hatalmas túlerővel szembeszállva megküzdött az igazáért és ezzel minden bántalmazott, minden túlélő példaképe lett.
A Fővárosi Törvényszék november 25-én első fokon ítéletet hirdetett a lúgos orvos áldozatának kártérítési ügyében. Index - Belföld - Futhat a 25 milliós kártérítés után a lúgos orvos áldozata. Bene Krisztiánnak 25 millió forint kártérítést kell fizetnie Renner Erikának, amiért megsértette testi épségéhez és egészséghez fűződő jogát – írja a Telex. Bakos Enikő bíró döntését azzal indokolta, hogy a szakértői vélemény alapján Renner Erika másod- és harmadfokú égési sérüléseket szenvedett, magát nem tudta ellátni, a legalapvetőbb fizikai szükségleteinek biztosítása is nehézséget, fájdalmat okozott számára, sérüléseinek ápolása ráadásul ma is nagy fájdalommal járnak. A bíróság megalapozottnak értékelte a szakértői véleményt, Bene Krisztián viszont alkalmatlannak tartotta azt, szerinte ugyanis úgy nem lehet szakértői véleményt készíteni, hogy a felperest a szakértők nem vizsgálják meg személyesen – derül ki a Telex cikkéből. Bene azzal is érvelt, hogy a nő sérüléseiről 2013-ban és 2015-ben készült fotók nem alkalmasak az aktuális állapot értékelésére, ezért a szakértői vélemény kiegészítését kérte, de a bíróság szerint elegendő bizonyíték állt rendelkezésre, ezért nem rendelt el további bizonyítást.
azt mondta, az áldozat tehet róla, minek megy oda, csakhogy ha nem megy oda, akkor megbírságolják a kapcsolattartás akadályozása miatt, vagy büntető eljárás indul ellene, ugyanis a zaklatónak még jogai is vannak. dr. Regász Mária ügyvéd