Az amerikai színésznő 57 éves volt. 57 éves korában elhunyt Kelly Preston amerikai színésznő, John Travolta felesége – közölte szóvivője a People magazinnal. Preston a mellrákkal vívott kétéves harc után vasárnap halt meg. A színésznő legutóbb férje mellett szerepelt a filmvásznon a Gotti című maffiafilmben, ahol a főnök feleségét játszotta. Láthatta a közönség az 1996-os Jerry Maguire-ben, valamint 2000-ben a Háború a Földön című filmben is, amelyben szintén együtt lépett fel Travoltával. Három gyerekük született, lányuk, Ella 20, fiuk, Benjamin 9 éves. Jett fiuk 2009-ben, 16 évesen meghalt.
Az egyik gyermeküket 2009-ben elgyászolták, Jett 16 évesen halt meg. Preston emlékezetesebb filmjei közé tartozik a Mischief – Első randi (1985), az Ikrek (1988) és a Jerry Maguire – A nagy hátraarc (1996). (Borítókép: John Travolta és Kelly Preston Cannes-ban 2018-ban. Fotó: Loic Venance / AFP) Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését. Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.
Nehéz szívvel szeretnélek tájékoztatni benneteket, hogy gyönyörű feleségem, Kelly két év után elvesztette a mellrákkal vívott küzdelmét. Bátran harcolt a betegséggel, amiben sokak szeretete és támogatása segítette – ezekkel a szavakkal jelentette be az Instagramon John Travolta hétfőn reggel, hogy felesége, Kelly Preston amerikai színésznő 57 éves korában, melldaganatban meghalt, írja az ET Online. Travolta hozzátette, hogy feleségére mindig emlékezni fognak, és a nyilvánosság türelmét kérte a gyász idejére. Mint írta, most a gyerekeivel szeretne időt tölteni, akik elvesztették az édesanyjukat. Megjegyezte: biztosan érezni fogja a közönség szeretetét és támogatását, akkor is, ha ezekről nem jelez vissza. A család szóvivője a People magazinnak hivatalos nyilatkozatot adott ki, amely szerint a színésznő 2020. július 12-én reggelt hunyt el, és egy ideje már gyógyszeres kezelés alatt állt. Kelly Kamalelehua Smith, ismertebb nevén Kelly Preston és John Travolta 28 évig voltak házasok, egy lányuk (Ella, 20) és egy 9 éves fiuk van.
Ezek egyértelműen felhívták a figyelmet a középkori falképek, illetve a Szent László-legenda ábrázolásainak a jelentőségére. Első közös mentőakciójuk a lebontásra ítélt sepsibesnyői református templom freskóinak a megörökítése volt. 1882 és 1905 között összesen 23 erdélyi és észak-magyarországi helyszínen dokumentáltak, Huszka a másolás mellett fényképezett is. A műemlék-feltárási jelentések a Műemlékek Országos Bizottságához kerültek, de számos anyagot őriz a Néprajzi Múzeum, ezekhez Huszka hagyatékának megvásárlásakor jutott az intézmény. Írta: Szende László, Magyar Nemzeti Múzeum - Adattár Felhasznált irodalom: Jánó Mihály: Színek és legendák. Tanulmányok az erdélyi falfestmények kutatástörténetéhez. Sepsiszentgyörgy – Csíkszereda, 2008 Jánó Mihály: Szent László a lovagkirály. Falképek a székelyföldi templomokban. Rubicon, 28. (2017. ) 9. : 46-61. Jékely Zsombor – Kiss Lóránd: Középkori falképek Erdélyben. Budapest, 2008. Huszka József, a rajzoló gyűjtő. Kiállítás a Néprajzi Múzeumban, 2005. május 14.
Éppen Szent László királyunk emléknapján, június 27-én jött ki a nyomdából egy igen érdekes, izgalmas kiadvány, amely az Erdélyben fellelhető Szent László-ábrázolásoknak ered nyomába. Az olvasó pedig nemcsak szövegből tájékozódhat, hanem Kristó Róbert fotói által az egyes ábrázolásokat is megszemlélheti. A kiadvány előtörténetéről, a benne rejlő érdekességekről, újdonságokról a kötetet összeállító és szerkesztő Hegedűs Enikő művészettörténésszel, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye művészeti referensével beszélgettünk. Hogyan és honnan született az ötlet? Amikor 2016 decemberében véget ért a Márton Áron-emlékév, a Nemzetpolitikai Államtitkárság bejelentette, hogy 2017-et Szent László évének szánják, őt állítják példaképnek. A Verbum Kiadó igazgatójával, Szőcs Csabával, ekkor beszéltünk arról, hogy meglehetősen sok Szent László-ábrázolás van az egyházmegyénkben, amelyek nem ismertek, és talán ez az év számunkra is lehetőséget kínál arra, hogy ezeket bemutassuk. Úgy gondoltuk, hogy a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye területén lévő ábrázolásokat mutatjuk be, és nem hagyjuk ki azokat az egykori, középkori templomokat sem, amelyek már nem katolikus, hanem evangélikus vagy református tulajdonban vannak.
Budapest, 2008. Huszka József, a rajzoló gyűjtő. Kiállítás a Néprajzi Múzeumban, 2005. május 14. – 2006. március 5. Szerk. : Fejős Zoltán. Budapest, 2006. Kerny Terézia: Historia Sancti Ladislai. A kerlési ütközet ábrázolásairól. In: Történelem – kép. Szemelvények múlt és művészet kapcsolatából. Magyarországon. Mikó Árpád–Sinkó Katalin. Budapest, 2000. 188–195. László Gyula: A Szent László-legenda középkori falképei. Budapest, 1993. Forrás:
(Fotó: Kristó Róbert) Számíthat-e valamilyen különlegességre, akár eddig nem ismert ábrázolással való "találkozásra" az olvasó, ha fellapozza a kiadványt? A kötetben bemutatott Szent László-legenda falképábrázolásait már korábbi kiadványok is bemutatták, így ez nem kimondottan újszerű, viszont a magyar királyok együttes középkori falképábrázolásai kevésbé közismertek. A Medgyes környéki települések, Szászivánfalva, Somogyom és Ecel evangélikus templomaiban nemrég feltárt falképek az olvasók és érdeklődők számára újdonságot jelenthetnek. Vajdahunyad (Fotó: Kristó Róbert) Milyen témájú írásokat találhat az, aki fellapozza a Szent László király. Erdély védőszentje című kiadványt? Bernád Rita-Magdolna írásában a gyulafehérávári főegyházmegye Szent László titulusú templomairól, illetve azok plébániai pecsétjeiről ír. Tőle megtudhatjuk, hogy a jelenlegi hét, Szent László tiszteletére szentelt templom közül csupán három rendelkezett a védőszentet megjelenítő pecséttel: Nyújtód, Szépvíz és Verespatak.
Különlegesnek tekinthető az a részlet, amelyben a kun egy gömbölyded tárgyat fog a kezében. Jánó Mihály szerint a szívét tartja, amely egyrészt szimbolizálhatja annak felajánlását a lánynak, másrészt utalhat a pogány megtérésére. Ez utóbbi nem lehet véletlen, mivel Sepsikélyén közelében úzok és besenyők is éltek, őseikkel éppen Szent László vette fel a küzdelmet az 1068-as ütközetben. Sepsikilyén példája jól mutatja, hogy Huszka Józsefnek múlhatatlan érdemei vannak a magyar kulturális örökséghez tartozó falképek megismerésében. Az 1854. november 20-án Kiskunfélegyházán született Huszka középiskolai tanulmányait a szarvasi evangélikus gimnáziumban végezte, majd egy évet tanult a József Műegyetemen. Az 1874/75-ös tanévtől az Országos Mintarajztanoda hallgatója lett, ahol rajztanári képesítést szerzett, amely a korabeli minősítés szerint "figurális-ékítményes- és építészeti rajzolásból elemi- és ábrázoló melléktárgyakkal középiskolákra" vonatkozott. Tanárként erdélyi iskolákban – Dés, Sepsiszentgyörgy – helyezkedett el, az oktatás mellett arcképeket, illetve hangulatos tájképeket festett.
cím: III. : TALÁLKOZÁSOM SZENT LÁSZLÓVAL – ez egy új kategória, melynek során a gyerekek a környezetükben lévő, vagy éppen a kirándulásaik során felfedezett és Szent Lászlóhoz kapcsolódó alkotásokról, emlékművekről, emléktáblákról készíthetnek ötletes, kreatív fotókat, szelfiket. BEADÁSI HATÁRIDŐ: 2021. szeptember 1. cím: A díjazottak "Arany Ceruza", "Ezüst Ceruza", "Bronz Ceruza" és "Különdíjas" minősítéseket, valamint egyedi készítésű okleveleket, emléklapokat kapnak. A különböző kategóriák eredményeit eltérő időpontokban hirdetik ki. További információkat a vagy a portálon olvashatnak az érdeklődők.
Kapcsolódó kérdések: Minden jog fenntartva © 2022, GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!