Ha a nyolcvanas években, annak is inkább az első felében születettek, biztosan tudjátok, ki az "ami a szívén, az a száján", sokat beszélő, nagy szavakat használó, álmodozó Anne Shirley. Nos, Anne, szigorúan "e"-vel a végén most visszatért, igaz, kicsit sötétebb, realisztikusabb formában, aminek már most nagyon sokan nem örülnek. Lucy Maud Montgomery kanadai írónő regénye, az Anne otthonra talál 1908-ban jelent meg először, ezt további hét rész követte. Az utolsót 1939-ben adták ki először. A történet akkor kezdődik, amikor a 11 éves Anne Shirley teljesen véletlenül egy idős testvérpárhoz kerül. Marilla és Matthew egy fiút szerettek volna magukhoz fogadni, aki segít nekik a farmon, ahol élnek. Anne otthonra talál 1. évad 1. rész - Tévénéző. Egy félreértés miatt azonban a folyton beszélő, izgága, álmodozó, magát sokszor hercegnőnek képzelő Anne kerül hozzájuk, akit a csendes Matthew már a hazafelé vezető úton megszeret. Anne történetén azóta sokan nőttek fel. A könyvekből filmek is készültek, az első már 1919-ben. Ma a legismertebb egy kanadai minisorozat, amelynek főszereplője Megan Follows.
I. rész ( Anne of Green Gables, 1985, 195 perc, 1. lemez) Marilla és Matthew Cuthbert, Avonlea idős testvérpárja egy árvát szeretne örökbe fogadni, hogy a fiú segítsen nekik a birtok körüli teendőkben. Egy hiba folytán azonban fiú helyett egy cserfes szájú, vöröshajú lány érkezik a vonattal. A kislány azonnal rabul ejti Matthew szívét, csak a vénlány Marilla szeretné rögtön visszaküldeni. Végül ő is megenyhül, és Anne Shirley maradhat új otthonában, Zöld Oromban. A határtalan képzelőerővel megáldott, életteli, vidám teremtés nem csak az idős testvérpár, de a kisváros életébe is színt visz. A Megan Follows, Colleen Dewhurst, Richard Farnsworth és Jonathan Crombie nevével fémjelezett, számos díjjal elismert film Lucy Maud Montgomery nemzetközi regénysikerén alapul, és a gyönyörű kanadai Prince Edward-sziget látványos tájai közt játszódik. Anne shirley sorozat. II. rész ( Anne of Green Gables: The Sequel, 1987, 232 perc, 2-3. lemez) A második epizódban Anne Shirley a romantikus, rámenős árvából szókimondó, vállalkozó szellemű, kiművelt fiatal tanárrá változik.
A főcímet először kicsit idegennek éreztem a sorozat szellemiségétől, de miután rájöttem, hogy Anne fantáziájának kivetítéséről van szó, már nem zavart. Tulajdonképpen még stílusos is a szecessziós jelleg miatt, ami illik a korhoz, melyben a történet játszódik, ugyanakkor meg mégsem, mert az a fajta vidéki, puritán életmód amibe Anne belecsöppen, fényévekre áll mondjuk, a Gustav Klimt-féle századfordulós, pezsgő és dekadens bécsi életmódtól. Szóval az ellentmondásosság nincs feloldva, mégis sikerült megbarátkoznom vele. És mivel ambivalens érzelmeim nemcsak a főcímre, hanem valahogy az egész sorozatra is igaznak bizonyultak, alapvető tetszésem ellenére a pontszámom nem több, mint 6, 5/10, pedig mielőtt elkezdtem nézni, a nosztalgia-faktor miatt tényleg nagyon szerettem volna többet adni. Anne Shirley visszatért: sötétebb, komorabb, realisztikusabb. Az Anne with an E-t a korábban képernyőre adaptált verzió rajongóin túl ajánlani tudom a kosztümös filmek kedvelőinek, valamint azoknak, akik szívesen mártóznak meg egy letűnt, idillikusabb (vagy legalábbis a 21. századból nézve idillikusabbnak hitt) világban, ahol még az emberi kapcsolatok és emberi értékek számítottak a legfontosabbnak.
Réges régen, egy messzi galaxisban, amikor még nem létezett internet, se laptop vagy okostelefon, az emberek kizárólag tévében néztek sorozatokat. Akkoriban, a hozzám hasonló idősebb junkie-k fiatalkorában, miközben hullt kint a hó, és frissen sült sütemény illata terjengett a lakásban, kellemes szombat délutáni szórakozásnak számított megtekinteni a Lucy Maud Montgomery regényei alapján készült tévés adaptáció, az Anne of Green Gables (Anna), majd később a társsorozat, a Road to Avonlea (Váratlan utazás) epizódjait. Mindkét széria helyszíne a kanadai Prince Edward-sziget, a kor, melyben játszódnak, az első világháború előtti boldog békeidők. Könyv: Anne új vizekre evez (Lucy Maud Montgomery). Montgomery a tévésorozatok alapjául szolgáló könyvekben saját letűnt gyermekkorának állított emléket, és ez fajta, a gyermekkor ártatlansága és boldogsága utáni sóvárgás volt az, ami megfogott engem annak idején. Meg persze a rendkívül bájos humor. Idén megérkezett az Anne of Green Gables legfrissebb adaptációja, az Anne, E-vel a végén!, amit a nosztalgia okán örömmel üdvözöltem.
Csak a múltja elfogadásával képes Anne elég reményt összegyűjteni ahhoz, hogy szembe tudjon nézni a jövővel. A halvány emlékek segítenek neki, hogy el tudja fogadni az életét és ráébredjen, milyen fontos az. Évadok: Stáblista:
A felismerés pillanatának leírása expresszív képekben fogalmazódik meg: Könnye se perdűl, jajja se hallik, / Csak odakap, hol fészkel az agy, / iszonyú az, mi oda nyilallik, / döbbenet által a szív ere fagy. Ugyanúgy, mint Ágnes, Kund Abigél sem kap büntetést. Városi balladáiban a modern kor, a századvég talajvesztettségét is kifejezi (öngyilkossági hullám – Híd-avatás). VI. Szerkezeti és formai változatosság Arany balladáiban bonyolult variációit találjuk a tér-idő-cselekmény szerkesztésének és az elbeszélésmódnak. Szegedy Maszák Mihály szerint vannak balladák lineáris cselekménnyel (Zách Klára), és körkörösek, amelyekben a kezdőkép visszatér (Ágnes asszony), harmadrészt többszólamú, polifonikus, párhuzamos szerkesztésűek (Szondi két apródja; Tengeri hántás). Arany kedveli a keretes szerkesztést, ennek többféle variációja előfordul. Pl. Ágnes asszony visszatérő kezdőképe, a mosás, de a végén időben végtelenítve. Hasonló A walesi bárdok variációs kerete (léptet ill. vágtat fakó lován).
(A tétel kifejtéséhez az alábbi balladás alapos ismeretére van szükség: Híd-avatás Tetemre hívás Ágnes asszony Tengeri hántás IV. Balladáinak csoportosítása Balladáit többféle szempontból csoportosítják, az egyik népszerű felosztás szerint írt népi témájú balladákat (pl. Vörös Rébék, Ágnes asszony, Tengeri-hántás, Szőke Panni), történelmi balladákat (V. László, Mátyás anyja, Szondi két apródja, Tetemre hívás), városi balladákat ( Híd-avatás, Kép-mutogató). Másik csoportosítás (korszak szerint): Nagykőrösi balladák (1850-es évek): Ágnes asszony, Zách Klára, Szondi két apródja, A walesi bárdok Utolsó pályaszakasz balladái (1970-es évek): Tengeri hántás, Híd-avatás, Vörös Rébék, Tetemre hívás, Kép-mutogató (az utóbbi korszakban feltűnő, hogy sokkal nagyobb hatással voltak rá az archaikus néphiedelmek, babona) V. Tematika Arany balladáiban (a népballadákhoz hasonlóan) egy súlyos bűn – legtöbbször gyilkosság – a történet kiindulópontja. Több esetben a bűn már korábban megtörtént (pl. "halva találták Bárczi Benőt", "véres leplét mossa, mossa"), a körülményekről nem sokat tudunk (kivétel pl.
(Újabb adalékok A walesi bárdok értelmezéséhez) " (magyar nyelven) (pdf) ( Irodalomtörténet), 44–90. old.. o. (Hozzáférés ideje: 2017. ) ↑ Tisztelt Szerkesztő Ur! Vettem becses felszólitását, de nem vagyok oly állapotban, hogy annak eleget tehessek. Physicai bajom, mely a lélekre tompítólag, a kedélyre leverőleg hat, s melyben évek óta sinlődöm, akadályoz a munkában. Hivatkozom az összes szépirodalmi lapokra s egyéb folyóiratokra, melyek jóllehet szűntelen sűrgetnek, egy év óta alig közöltek tőlem valamit, s ha igen, az is valamely régibb töredék volt. Így hát nem én vagyok az oka, ha rokkant Pegazusommal nem jelenhetek meg a fényes tisztelgésnél: lesznek mások, fiatalabbak, kik azt a helyet díszesebben betöltik mint én. [... ] tisztelője Arany János ↑ Hász-Fehér Katalin (2014). "[ Bárdok Walesben – A walesi bárdok keletkezés- és közléstörténete]". Irodalomtörténet 95 (2), 186-223. ↑ Walesi díszpolgár lett Arany János (magyar nyelven)., 2017. március 4. )
Walest katonai erővel meghódítja, a megmaradt őslakók behódolnak neki, de a lelkükben gyűlölik az idegent ("Orcáikon, mint félelem, /Sápadt el a harag. "). Edward dühöngve tör ki, amikor észreveszi a rettegést és az ellenszenvet a walesi urak arcán. A király tombol, amikor a bárdok szembeszállnak vele. Erőszakossága révén úgy véli, hogy a sértéseket, amiket az énekesek mondtak a szemébe, csak vérrel moshatja le. Bűneinek súlyát nem bírja elviselni, féktelen, meggondolatlan parancsa következményeitől lélekben összeroppan, a bárdok - általa folyamatosan hallott - énekétől megőrül. Ne éljen Eduárd? Vadat és halat, s mi az ég alatt Szem-szájnak kellemes, Azt látok én: de ördög itt Belül minden nemes. Ti urak, ti urak! hitvány ebek! Hol van, ki zengje tetteim — Elõ egy velszi bárd! Egymásra néz a sok vitéz, A vendég velsz urak, Orcáikon, mint félelem, Sápadt el a harag. 8 Szó bennszakad, hang fennakad, Lehellet megszegik. 9 — Ajtó megõl fehér galamb, 10 Õsz bárd emelkedik. Itt van, király, ki tetteidet Elzengi, mond az agg; S fegyver csörög, haló hörög, Amint húrjába csap.
"Emléke sír a lanton még - Átok fejedre minden dal, Melyet zeng velszi bárd. " Meglátom én! - S parancsot ád Király rettenetest: Máglyára, ki ellenszegűl, Minden velsz énekest! Szolgái szét száguldanak, Ország-szerin, tova. Montgomeryben így esett A híres lakoma. - S Edvárd király, angol király Vágtat fakó lován; Körötte ég földszint az ég: Ötszáz, bizony, dalolva ment Lángsírba velszi bárd: De egy se birta mondani Hogy: éljen Eduárd. - Ha, ha! mi zúg?... mi éji dal London utcáin ez? Felköttetem a lord-majort, Ha bosszant bármi nesz! Áll néma csend; légy szárnya bent, Se künn, nem hallatik: "Fejére szól, ki szót emel! Király nem alhatik. " Ha, ha! elő síp, dob, zene! Harsogjon harsona: Fülembe zúgja átkait A velszi lakoma... Túl zenén, túl sípon-dobon, Riadó kürtön át: Ötszáz énekli hangosan A vértanúk dalát.
Montgomery a vár neve, Hol aznap este szállt; Montgomery, a vár ura, Vendégli a királyt. Vadat és halat, s mi jó falat Szem-szájnak ingere, Sürgő csoport, száz szolga hord, Hogy nézni is tereh; S mind, amiket e szép sziget Ételt-italt terem; S mind, ami bor pezsegve forr Túl messzi tengeren. Ti urak, ti urak! hát senki sem Koccint értem pohárt? Ti urak, ti urak!... ti Wales ebek! Ne éljen Eduárd? 3. Az átok megfogan: Edward megőrül, fülében zeng a máglyahalált halt bárdok éneke. Felépítése [ szerkesztés] I. Előkészítés: Edward király Walesbe látogat II. Bonyodalom: Kitörése a lakomán III. Kibontakozás: A három bárd éneke 1. Az ősz énekes 2. A fiatal bárd 3. A vakmerő IV. Tetőpont: Az uralkodó parancsa V. Megoldás: Ötszáz bárd kínhalála A zsarnok megőrül Edward jellemzése [ szerkesztés] A zsarnok uralkodót a megnyilvánulásaiban és döntéseiben a durva erőszak jellemzi. Walest katonai erővel meghódítja, a megmaradt őslakók behódolnak neki, de a lelkükben gyűlölik az idegent ("Orcáikon, mint félelem, /Sápadt el a harag.