Leírás A Lucifer-hatás végképp megváltoztatja, mit gondolunk, miért viselkedünk úgy, ahogy viselkedünk és miképp képes az ember a gonoszra. Korunk könyve, sokrétû, klasszikus alkotás, amely mesterien vegyíti az érzékeny személyes vizsgálódást, a briliáns szociálpszichológiai elemzést és az etikus magatartás iránti elkötelezettségét. Mitõl lesznek a jó emberek egyszerre végtelenül kegyetlenné? Hogyan lehetséges, hogy bizonyos körülmények között teljesen normális emberek megkínoznak más, teljesen normális embereket? A lucifer hatás e. Ugye most arra gondolnak, ugyan kérem, én a légynek sem tudnék ártani, nincs az a helyzet amiben… Vagy mégis lehetséges lenne? Philipp Zimbardo szociálpszichológus nevét a stanfordi börtönkísérlet tette ismertté, s ez a kísérlet késztette õt arra, hogy feltegye azt a kérdést, mely tudományos pályája során mindvégig foglalkoztatta: Mitõl válnak teljesen hétköznapi, normális emberek váratlanul kegyetlenné? Hogyan fordulhat elõ, hogy bizonyos körülmények között teljesen normális, hétköznapi emberek megkínozzák, akár meg is ölik a nekik mit sem ártó, teljesen hétköznapi embertársaikat?
A legtöbben azt mondanánk, velem ez nem történhet meg, én soha nem ártanék senkinek. Zimbardo professzor a történelemből, saját úttörő kutatásaiból vett példák hosszú során keresztül bebizonyítja, hogy a helyzeti erőviszonyok és a csoportdinamika hatására miként változhatnak addig tisztességes, feddhetetlen nők és férfiak szörnyeteggé. Kapcsolódó könyvek
Ő maga is csak egy kívülálló személy erőteljes hatására volt hajlandó a hatodik napon félbeszakítani a két hétre tervezett kísérletet. Az amerikai képviselőház jogügyi bizottsága számára készített jelentésében Zimbardo a saját kísérletét a következő szavakkal jellemezte: "Hat nap elteltével véget kellett vetnünk a játékbörtönnek, mert amit láttunk, iszonyatos volt. Többé már nem volt nyilvánvaló sem számunkra, sem a legtöbb kísérleti személy számára, hogy hol végződnek ők és hol kezdődnek szerepeik. A lucifer hatás o. A többség valóban "rabbá" vagy "börtönőrré" vált, és többé nem voltak képesek tisztán különbséget tenni a szerepjátszás és saját személyük között. Viselkedésüknek, gondolkodásuknak és érzéseiknek szinte minden aspektusában drámai változások következtek be. Nem egészen egy hét alatt a bebörtönzés élménye (időlegesen) elmosta az egész addigi életük során tanult dolgokat; felfüggesztette az emberi értékeket, kikezdte az énképüket, és az emberi természet legtorzabb, legközönségesebb, legpatologikusabb oldala került felszínre.
A csúcson résztvevő országok képviselői ennek érdekében írták alá azt a szándéknyilatkozatot, amely egy három tenger beruházási alap, valamint a kereskedelmi kamarák együttműködési hálózatának létrehozását irányozza elő. Mindezek mellett a TSI a résztvevő országok saját ügyein túl nagy hangsúlyt helyez a keleti partnerség országaival, valamint a nyugat-balkáni államokkal való együttműködésre is. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a bukaresti csúcstalálkozón Forrás: Europai Bizottság Mi várható a jövőben? A Három Tenger Kezdeményezés geopolitikai vetületei a közép-európai régióra - CEA Hungary. A TSI két vezérmotívumát tehát a transzatlanti és az európai integráció jelenti. Az előbbivel összhangban a NATO-tagság miatt kiemelt szereppel bíró kezdeményezés révén átfogóbb és erősebb lehet a térség biztonságpolitikai és védelmi együttműködése. Ha viszont az európai motívumot vizsgáljuk, az infrastrukturális fejlesztéseket előirányzó projekttervek a keleti uniós tagállamok felzárkózását és jobb összekapcsolódását segíthetik elő. Ezek közül az egyik legfontosabb tervet a " Via Carpathia", illetve a digitális együttműködés (vagyis a kiberbiztonságra összpontosító Digital 3 Seas Iniciative) jelentheti.
De hogyan is tekinthetünk erre a relatíve új együttműködési projektre, és mik a bukaresti találkozó legfontosabb tanulságai? Egy új közép-európai kezdeményezés A Három tenger kezdeményezést gyakran illetik azzal a váddal, hogy az valójában nem más, mint egy, az Európai Unió területén létrehozott oroszellenes, amerikai "trójai faló". A Három tenger kezdeményezés. A valóságban azonban a TSI egy tizenkét, azonos földrajzi régióba tartozó és a régió három tengere – a Balti-, az Adriai- és a Fekete-tenger – között elhelyezkedő európai uniós tagállam (Ausztria, Bulgária, Horvátország, Csehország, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Szlovénia) transzatlanti alapokon is nyugvó gyakorlati együttműködése. Egyik fő célja, hogy fokozza a benne résztvevő országok között a kohéziót anélkül, hogy az Európai Unióban jelenleg is zajló politikai és gazdasági vitákba belebonyolódna. A Három tenger kezdeményezés Forrás: Shutterstock A tizenkét ország államfői először 2016-ban a horvátországi Dubrovnikban gyűltek össze, majd ezt követte a 2017-es lengyelországi csúcs Varsóban.
"Az Alap egyedülálló szerepet tölt be a régió infrastrukturális különbségeinek kiegyenlítésében azáltal, hogy tőkefinanszírozást biztosít a közlekedési-, az energiaszektor, valamint a digitális infrastruktúra területén működő vállalatok számára. Az a tény, hogy állami pénzügyi intézmények vállaltak kötelezettséget, lehetővé teszi az Alap számára, hogy határokon átnyúló fejlesztések keretében valósíthasson meg közös befektetéseket. Vigyázó szemetek Varsóra vessétek! | #moszkvater. Mindez, kombinálva a magánszektor projektkiválasztás és társbefektetés területén meglévő szakértelmével és innovációjával, döntő fontosságú a sikeres, fenntartható és gazdaságilag életképes projektek megvalósításához" – mondta Jákli Gergely, az EXIM elnök-vezérigazgatója nyitóbeszédében. A konferencia során az Amber Infrastructure, az Alap befektetési tanácsadója áttekintést adott a résztvevőknek az Alap céltársáságok kiválasztási, valamint döntéshozatali folyamatáról. A konferencián szintén előadó magyar Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) bemutatta a legújabb, legjelentősebb, Magyarországon megvalósult külföldi beruházási projekteket.
Lassan tíz éve, hogy Horvátország személyében az utolsó tagállam csatlakozott az Európai Unióhoz, az elmúlt évtizedben pedig a gazdasági és politikai integrációval teltek a hétköznapok. Közép-Kelet-Európa Brüsszelből és Washingtonból nézve egész jó gazdasági teljesítménnyel rendelkező, politikailag stabil régió volt, amely néha kitermelt pár "rossz tanulót" Lengyelország és Magyarország képében. Az európai uniós politikában voltak és vannak konfliktusok a lengyel-magyar tandem, és a nyugati tagállamok között, ezek szerepe azonban eltörpül a jelenlegi helyzet súlyossága mellett. "Európát ugyanis újra megcsapta a háború szele, a nagy kelet-európai síkság pedig – ahol az évszázadok során megannyi meghatározó csatát vívtak – újra felértékelődött. Ebben a felértékelődésben a régió újra rendeződik" A nyugati tagállamok és az Egyesült Államok újra sokat foglalkozik Közép-Kelet-Európával, a hírhasábok napi szinten említik Magyarország, a Baltikum vagy Románia nevét, a figyelem újra a NATO "keleti szárnyára", az EU perifériájára terelődik.
A HTK létrehozása mögött európai részről a közép-európai régión belüli észak-déli összeköttetések kiépítésének és megerősítésének szándéka húzódott meg. A kezdeményezés három prioritási területe az energetikai és a közlekedési infrastruktúra további kiépítése, illetve digitalizációs fejlesztések voltak. A HTK-ban résztvevő államok A HTK ötletének felfutása mögötti egyik ok az Egyesült Államok támogatásának megléte volt. A Trump-adminisztráció és az amerikai törvényhozás a Kezdeményezést be tudta illeszteni saját külpolitikai eszköztárába, s 2017 és 2020 között egyre nyitottabban fordult a projekt felé. Európai oldalról a formátum legerősebb támogatójának Lengyelország bizonyult. Varsó következetesen tett azért, hogy a résztvevő országok nagy többségében külpolitikai szereppel nem rendelkező elnöki hivataloktól a nemzeti kormányokhoz kerüljön át a Kezdeményezés és annak kezelése, mindemellett a BGK fejlesztési bankon keresztül elsőként ajánlott fel pénzügyi forrást a Kezdeményezés céljainak elérésére.