Ahhoz, hogy az interneten egy kívánt információt megtaláljunk, keresőrendszereket érdemes használni. Az interneten található keresőrendszereknek 4 fő fajtája van, ezek a kulcsszavas és a tematikus keresők, a metakeresők és a linkgyűjtemények. A keresés pontosságát a legtöbb esetben segíthetjük logikai operátorok használatával. Logikai operátorok a keresésben A leggyakrabban használt, éppen ezért leggyakrabban automatikusnak vett operátor az AND, például: alma AND banán - ebben az esetben a kereső mindkét szóra rákeres. Ez legtöbbször ugyanazt adja vissza, mint az alma banán. Egy másik általánosan használt operátor a NOT. Ez akkor hasznos, ha szeretnénk, hogy egy bizonyos adat ne szerepeljen a keresett adat közelében. Például gyümölcs NOT alma, ha olyan gyümölcsöt keresünk, amelyik nem alma (hanem például banán). Tematikus katalógusok Linkgyűjtemények, téma szerint A tematikus… | Oldalgazda. Egyes keresők máshogy is jelölhetik a használatát, a Google-ben például ez így nézne ki: gyümölcs -alma. A harmadik gyakori operátor az OR. Ezt akkor érdemes használni, ha több szó közül legalább az egyiket szeretnénk látni egy találatban, például: alma OR banán.
Később az indexből gyorsan vissza tudják keresni, hol fordult elő a keresett kifejezés, ez egyes keresők esetében századmásodpercekben mérhető. Példák: Google, AltaVista, HotBot, WebCrawler, excite Ezek a keresők előre rendezett adatbázisokban keresnek, ahol az oldalak kategóriákba vannak rendezve. Ezt a rendszerezést emberek végzik, így az adatbázis kiépítése lassabb, mint a kulcsszavas keresők esetében. Ugyanakkor sokkal pontosabb is lehet, hiszen egy fogalmat egyre szűkebb kategóriákban be tudunk határolni. Nem ritka, hogy a kulcsszavas és a tematikus keresés összemosódik, előfordulhat, hogy a kulcsszavas keresők is felajánlanak kategóriákat. Példák: Yahoo!, Lycos A metakereső olyan keresőmotor, ami továbbküldi a keresendő fogalmat más keresőknek, és az így kapott eredményt összegzi és adja vissza. Startlap tematikus kereső budapest. A legtöbben meghatározható, hogy milyen forrásból keressen, milyen keresőket használjon. Eltérő az, hogy hogyan adják vissza a találatokat - van, amelyik forrásonként csoportosítja, előfordulhat ABC-sorrend vagy valamilyen fontossági sorrend is.
Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
Megengedett azonban, hogy a sűrűség az egyes áramvonalak között változzék. Általában az egyenlet egy adott áramvonal mentén érvényes. Állandó sűrűségű potenciálos áramlás esetén azonban igaz az áramlás minden pontjára. A nyomás csökkenését a sebesség növekedésével, ahogy az a fenti egyenletből következik, Bernoulli törvényének szokás hívni. Bernoulli-törvény, a repülés elvének demonstrálása bernoulli törvény kísérlet elv repülés - Meló Diák Taneszközcentrum Kft fizikai kémiai taneszközök iskolai térképek. Az egyenletet ebben az alakjában először Leonhard Euler vezette le. Összenyomható közeg [ szerkesztés] A Bernoulli-törvény szemléltetése levegővel Az egyenlet általánosabb alakja összenyomható közegekre írható fel, amely esetben egy áramvonal mentén: ahol = az egységnyi tömegre eső helyzeti energia, állandó nehézségi gyorsulás esetén = a közeg egységnyi tömegére eső entalpiája Megjegyezzük, hogy ahol a közeg egységnyi tömegére eső termodinamikai energia, vagy fajlagos belső energiája. A jobb oldalon szereplő konstanst gyakran Bernoulli-állandónak hívják és -vel jelölik. Állandósult súrlódásmentes adiabatikus áramlás esetén (nincs energiaforrás vagy nyelő) állandó bármely adott áramvonal mentén.
Az eredmény: egy összességében fölfelé irányuló nyomóerő. Ez emeli a repülőgép szárnyát – s vele együtt az egész repülőt – a magasba. Próbáljuk ki Bernoulli törvényét más helyzetekben! 1. Az áramló levegő és a gyertyaláng Nyugodtan égő gyertya lángja mellett néhány mm-nyire fújjunk el egy szívószállal. Figyeljük meg, hogy a láng merrefelé hajlik. Kísérletek | Az atomoktól a csillagokig | 2 oldal. Ellenőrizzük az eredményt a másik oldalra fújással! 2. A "magától" fölemelkedő papírlap Egy A4 papírlap rövid oldalának szélét fogjunk meg két ujjal, s a többi részét hagyjuk lógni (magunktól elfelé). Közvetlenül az ujjunkhoz tartva a szánkat fújjunk el erősen a lógó papírlap fölött. Figyeljük a lap mozgását.
d) Cérnaszálra függesztett pingpong labdákkal két, cérnára függesztett pingpong labda Függesszünk fel cérnaszállal két pingpong labdát egymástól néhány cm-re, majd fújjunk közéjük. A fújáshoz érdemes szívószálat használni. e) Kísérlet tölcsérrel és gyertyalánggal gyertya, gyufa Állítsunk a vízszintesen tartott tölcsér elé égő gyertyát úgy, hogy lángja a tölcsér alsó pereménél legyen, majd fújjunk gyengén a tölcsér csövébe és figyeljük meg, hogy a láng merre hajlik el. f) Szélcsatorna légáramában táncoló labda szélcsatorna vagy hajszárító Tartsunk szélcsatorna vagy hajszárító függőleges légáramába egy pingpong labdát, és hagyjuk ott magára! Ha jó helyre helyezzük, akkor a labda nem hagyja el az áramlási teret. Kísérlethez kapcsolódó kérdések Mindegyik kísérletnél magyarázzuk meg a jelenséget a Bernoulli-törvény segítségével. Keressünk a Bernoulli-törvényen alapuló jelenségeket! Magyarázzuk meg, hogy erős szél esetén miért viszi le a szél a cserepeket a háztetőről! Módszertani kiegészítések Az a) és e) kísérleteket mindenképpen csak akkor mutassuk be, ha előtte már sikerült jól begyakorolni, ugyanis mindkét esetben a fújás erősségétől függ a kísérlet sikere.
Kísérlet az áramló folyadék oldalnyomásának vizsgálatára Áramoltassunk változó keresztmetszetű áramlási csövön keresztül folyadékot, és mérjük az oldalfalra ható nyomást! A manométerként szolgáló csövek a nagyobb keresztmetszetű helyeken - ahol a kontinuitási törvény szerint a sebesség kisebb - nagyobb nyomást mérnek, mint a kisebb keresztmetszetű helyeken. Kísérlet az áramló folyadék oldalnyomásának vizsgálatára A Bernoulli-törvény Ha az áramló folyadék vagy gáz sebessége nő, nyomása lecsökken. Ez a Bernoulli-törvény. Az aerodinamikai felhajtóerő Érdekes szórakozás a sárkányeregetés. Vajon miért nem esik le a papírsárkány? Mindenki tudja, hogy sárkányt eregetni erős, de nem viharos szélben lehet igazán jól. Ekkor ugyanis a szél irányához képest ferdén tartott sárkányra olyan erő hat, amelynek van függőlegesen felfelé mutató összetevője. Ezt az erőhatást aerodinamikai felhajtóerőnek nevezzük. Ha a relatív szélsebesség és a sárkány felülete elég nagy, akkora aerodinamikai felhajtóerő keletkezhet, hogy a sárkány a magasba emelkedik.