Karel Čapek, a modern cseh író mondta egy tanulmányában, hogy a szlovák irodalom a falu, a vidék, a primitív kollektivitás irodalma. Valóban a vidék irodalma, a népé! S lehet ez a kis kétmilliónál alig több lelket számláló nép lelkéhez őszintébben közeledni, mint irodalmán át, amelyet már a belőlük szellemileg kiemelkedett és a kultúra szabadabb levegőjében, szélesebb mozgási körben élő modern fiataljai írnak?
Tóbiás, a meghibbant meztelen, a golyók süvítő tüzében a lövészárkok közötti pléhfeszület Krisztusát – mintha alázatos engesztelő áldozatot mu[90]tatna be az úrnak mindazért, ami a háborúban történik – átfesti. Az egyetlen nagyvárosi novellát, egy könnyű, pár rikító vonással odavetített párizsi-montparnasse-i történetet Iván Horváth írta, amely közvetlenségével, színességével tiszta hangulatot teremt. A múlt század nagy írói nemzedékét és a szlovák irodalmi elbeszélés kezdetét két nagy elbeszélés reprezentálja. Hurban–Vajanskíj kisvárosi története, amely apróra kidolgozott, részletező rajz a szlovák ifjúság küzdelméről és az intelligencia közönybe, pletykákba fúlásáról. Valóságos kis miniatűr végzettragédia. Úgy hat reánk, mintha valami a sötétbe zuhanna. A szűk körbe ólmosodó gondolat plasztikus irodalmi művészete ez az elbeszélés. Életrevalók igaz története film. Ugyanilyen Martin Kukučinnak mai, humorosra, zsánerképre rajzolt falusi története is, amelynek öreg, falusi baktere: Juro Tutura a falusi hangulat valóságosan megelevenedett karakterképe.
Csongrád-Csanád megyei hírek automatikus összegyűjtése. A műsorvezető u/SzegedNewsBotka fáradhatatlanul végignézi a napi híreket 5 percenként és megpróbálja megtalálni a megyéhez köthetőeket és ezeket csoportosítani. Csak egy címkét lehet egy linkhez társítani, ezért először a nagyobb településeket keresi és ha van találat, akkor azt használja hiába van másik kisebb település is a szövegben. Libiravi igaz története és a felvehetetlen fegyver : LivestreamFailHU. A 10 ezer felletti települések kaptak saját címkét, minden más találat a megye címke alatt csoportosul.
A nyáron láttam egy temetőt, mert a világszínvonalú egészségügyünk olyan kórházakat működtet ahol az édesanyámat 2 nap alatt elvitte egy kórházi fertőzés. És már látom azt hogy nem én vagyok egyedül a szerencsétlen vesztes, hanem százezrek sorsában osztozom. Úgy is mondhatnám, hogy szerencsés vagyok, mert én már látok!
A hallgatók tettek panaszt a Magyar Érdemrenddel kitüntetett professzor óráján állításuk szerint elhangzott, szerintük szélsőségesen rasszista mondatok miatt. A SZTE rektora belső vizsgálatot rendelt el. A februárban megtartott online egyetemi tanórán döbbent meg több hallgató, akik felvették Gulyás László professzor a Migráció és menekültügyről tartott kurzusát. A birtokába került panasz állítása szerint a március 15-én Magyar Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett egyetemi tanár a szabadon felvehető kurzus elején rasszista megjegyzést tett, és az előadás a továbbiakban sem szűkölködött szélsőséges kijelentésekben. Állítólag elhangzott, hogy az Egyesült Államok alelnökét, Kamala Harrist csak fekete ribancnak szokta nevezni, de állítólag az óra során használta a nigger kifejezést is. A tanár ellen panaszt tevők állítása szerint a kurzus alatt többször elhangzottak olyan szexista kijelentések is, amelyektől a női hallgatók érezhették elsősorban kényelmetlenül magukat. Miután az írásban tett panasz eljutott a szerkesztőségéhez, megkerestük a Szegedi Tudományegyetem rektorát, a professzort foglalkoztató Juhász Gyula Pedagógusképző Karának dékánját, és az érintett Gulyás László professzort is.
Lapunknak küldött válaszát azzal zárta: "a hazai konzervatív történetírás egyik legjelesebb képviselőjének további kutatómunkájához, amelyet a jövőben már intézetünk kereteink kívül fejt majd ki, sok sikert kívánunk". Többször próbáltuk elérni Gulyás Lászlót is, aki eddig nem jelzett vissza.
Ezekben a napokban attól hangos a magyar közéleti sajtó, hogy szegedi egyetemi hallgatók bepanaszoltak egy oktatót, név szerint Gulyás László történész professzort, annak nem egyszer trágár, szexista, homofób és rasszista szóhasználata, kifakadásai miatt. Ezzel a kérdéssel az etikai bizottságnak, az egyetem vezetésének kell foglalkoznia, de van ennek a történetnek egy másik aspektusa. Mit gondolunk róluk, milyennek tekintjük az utánunk jövő generációkat, és mit gondol egy több évtizede egyetemi/főiskolai katedrán álló ember a vele szemben ülőkről. Gulyás László egyébként már korábban is élesen megnyilvánult közéleti kérdésekkel kapcsolatban. Elég, ha csak a Nemzeti identitás versus bolsevikok című írására utalok a Magyar Nemzetből vagy a március végén a Délmagyarországnak adott interjújára. Mindkettőben élesen meghúzta a MI és a TI határvonalat, a keresztény és konzervatív értékrendek mentén. Szíve joga, ha ettől boldogabb. Ám most nem is erről az oldalról szeretném megfogni a történetet.