Tüntetést tartanak ma délután 4-kor a Kossuth téren azért, hogy 2020-tól még ne legyen kötelező a nyelvvizsga az egyetemi felvételikhez. A szervezők arra hivatkoznak, hogy az általános- és középiskolákban nem megfelelő színvonalú a nyelvoktatás, így azok a gyerekek, akiknek szülei nem tudnak drága különórákat megfizetni, kiszorulnak a felsőoktatásból. A magánszemélyek által meghirdetett tüntetés Facebook-oldalán azt írják: a nyelvoktatásban folyamatos a tanárhiány, és az egyetemekre tavaly felvettek fele nem tudta volna teljesíteni ezt az elvárást. Eldőlt, nem lesz kötelező a nyelvvizsga az egyetemi felvételinél - mfor.hu. A tüntetéshez csatlakoznak a pedagógus szakszervezetek (PSZ, PDSZ), a Szabad Egyetem, a Hallgatói Szakszervezet, a Szülői Hang, a Független Diákparlament és az Oktatói Hálózat mellett az MSZP, a Párbeszéd, a DK, a Jobbik, az LMP és a Momentum is. Előre borítékolható a kormány reakciója: a demonstrálók a nyelvtanulás ellen tüntetnek, hiszen ki vonná kétségbe, hogy ma már egy diplomás embernek igenis tudnia kellene legalább középfokon egy idegen nyelvet.
ˮ Ha már annyit dolgozik érte az ember, a tudás felmérése, egy kézzelfogható eredmény és egy több éves tanulási folyamat lezárása bizony sokakat hajt. Kicsit olyan ez, mint a sport: gyűjtjük a papírokat, ott a tudásszomj és tudásvágy. A spanyol nyelv sokat érhet, az önéletrajzban pedig jól mutat egy olyan nemzetközi papír, mint a DELE. A DELE a spanyol egynyelvű vizsga rövidítése: Diplomas de Español como Lengua Extranjera, vagyis a spanyol mint idegennyelv képesítései. A spanyol nyelvtudást igazoló vizsgák közül nemzetközileg hivatalosan egyedül a Spanyol Nevelés- és Szakmai Továbbképzési Minisztérium által kiállított DELE vizsgákat ismerik el. Egyetemhez kell nyelvvizsga online. Nem meglepő tehát, hogy Magyarországon ezeket vizsgákat a Cervantes Intézet bonyolítja le. "Szerintem az életben inkább a nyelvismeret, a valós nyelvtudás a fontos, nem egy nyelvvizsga. ˮ – hangzik el gyakran. De mi van, ha lehetőségünk sem adódik rá, hogy bemutassuk a nyelvtudásunkat? 2020-tól például kötelező lesz az egyetemre való bejutáshoz a nyelvvizsga, egy jó munkahely megszerzéséhez pedig már szükség van rá: "Munkainterjún hiába tér át a HR-es az idegennyelvre, a szóbelihez való továbbjutás feltétele az el őz őleg leadott önéletrajz volt, a nyelvvizsák száma és szintje sz űr őként szolgált az állásinterjú második kapujában.
Forrás: *Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra e-mail címen! Lehet, hogy érdekel... Tóth Bertalan: Nem merült fel, hogy a pártelnökök közösen lemondjanak A szocialista politikus szerint a mozgósítás szempontjából az előválasztás során begyűjtött legális választói adatok miatt …
A kormány tegnapi ülésén született döntéseket ismertette a mai Kormányinfón Gulyás Gergely. A miniszter tájékoztatása szerint visszavonják a kötelező nyelvvizsga elvárását előíró rendelkezést a felsőoktatási felvételik esetében. Utóbb úgy fogalmazott, hogy elhalasztották a kötelező nyelvvizsga bevezetését, ezt igyekszünk tisztázni a tájékoztatón. KultúrTapas - Miért jó a DELE spanyol nyelvvizsga?. Utóbb kérdésünkre elmondta, a következő egy-két évben még biztosan nem teszik kötelezővé, tekintettel arra, hogy az érintettek akaratát a poitikának figyelembe kell vennie. Gulyás Gergely egy korábbi Kormányinfón. Illusztráció. (Fotó: MTI) Jelezte, hogy a felvételi nyelvvizsga követelményről korábban egy konszenzusos döntés született, de időközben megváltozott az érintett szervezetek véleménye. Mint mondta, mind a hallgatói önkormányzat (HÖOK), mind - a miniszter szerint meglepetésre - a nyelvtanárok egyesülete is azt jelezte, hogy komoly károkat okozna a kötelező nyelvvizsga a felsőoktatásban. Gulyás Gergely szerint tudomásul vették az álláspontokat, bár a felmérések szerint az Európai Unió 28 tagállamában az utolsó helyek egyikén állnak a magyarok ebben az összevetésben.
A rendezvényen Parragh László kamarai elnök mellett Orbán Viktor miniszterelnök és Varga Mihály pénzügyminiszter is felszólaltak. Orbán Viktor kiemelte, hogy komolyan kell beszélnünk a gazdaság jövőjéről. Ez azért is különösen fontos, hiszen Varga Mihály arról beszélt az évindítón, hogy a 2010 utáni időszakkal ellentétben nőtt az államadósság, ennek csökkentése lesz a következő feladat. Két évvel ezelőtt éppen az évnyitó utáni napon hirdette meg a kormány a világjárvány miatti intézkedéseket – vezette fel a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara évindító eseményét Parragh László kamarai elnök. Parragh szerint akkor a kormány gyorsan lépett, majd továbbgondolva hozzátette: nyilván nem örülnek annak, ha árstopot rendel el a kormány, de ha ez ideiglenes, elfogadják, hogy le kell nyelni a békát. Szerinte a gyors beavatkozás egy csődhullám elkerülését is lehetővé tette. " Minden kampány szolgál valami újdonsággal: ez azzal, hogy elmossa a határokat a szórakoztatóipar és a politika között " - kezdte beszédét Orbán Viktor miniszterelnök.
Továbbra is szükségünk van a gázra és olajra, amely Oroszországból érkezik - hangsúlyozta Orbán Viktor. Az Ukrajnával kapcsolatos fejleményeket ezen a linken követheti.
Szombaton tartja hagyományos évindító eseményét a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara. A rendezvényen Parragh László kamarai elnök mellett előadást tart majd Orbán Viktor miniszterelnök és Varga Mihály pénzügyminiszter is. Az eseményről az M1 és a is élőben tudósít. Minden kampány szolgál valami újdonsággal, mostani elmossa a határvonalat a szórakoztatóipar és a politika között – kezdte előadását a miniszterelnök. A gazdaságról is kell beszélni, hiszen a tét komoly: 2010 után miután egy új alkotmányt fogadott el az országgyűlés, a gazdaságban is fundamentális változások indultak el. A mostani gazdaság már nem ugyan az a gazdaság, ami 2010 előtt volt. A választás tétje pedig, hogy az újban maradunk vagy visszamegyünk a régibe – folytatta. Orbán Viktor elmondta, hogy hogyan fog gondolkodni a kormány a magyar gazdaságról a következő években, amennyiben megkapják a felhatalmazást a választópolgároktól. A gazdaságpolitikában minden kommunista és szocialista megközelítést elutasítunk, hiszen azok tönkretették a gazdaságot, megölték a magántulajdont és annak kultúrateremtő oldalát is – hangsúlyozta.
Esetleg a magyar, még nem Mészáros és Tiborcz által tulajdonolt vállalkozásokra rónak ki különadókat? Ezek akár mindegyikére is sor kerülhet – írta az ellenzéki politikus. Márki-Zay Péter bejegyzésében azt a kérdést is felteszi, milyen megszorításokra készül a kormány a választások utánra. Szerinte ugyanis a választóknak jogok van tudni az igazságot. Orbán Viktor hétfő este a Hír TV vendége volt. A miniszterelnök elmondta: a magyar álláspont szilárd, a kampány ráadásul még jót is tett a háborúról szóló vitának. Az ugyanis, mint fogalmazott, leegyszerűsíti és kiélesíti a felek álláspontját, így pontosan lehet tudni, mit gondol az egyik és a másik fél. Vasárnap országgyűlési választások lesznek Magyarországon, az erről szóló híreinket itt találja. Az orosz–ukrán háború eseményeit folyamatosan figyelemmel kísérjük, hétfői percről percre frissülő hírfolyamunkat itt olvashatja.
A magyar faluért harcolni kell – mondta Orbán Viktor, aki úgy gondolja, hogy a Magyar Falu programot továbbra is támogatni kell. Az EU-s pénzekkel kapcsolatban Orbán Viktor elmondta, hogy az országnak negatív profitegyenlege van, és az EU-s pénzek ezt nem kompenzálják. Vagyis ők tartoznak nekünk, és nem pedig fordítva – mutatott rá. A helyreállítási alap forrásait meg kellett volna kapnunk, ezt a pénzt a válságkezelésre kaptuk volna. Közben azonban az Országgyűlés elfogadta a gyermekvédelmi törvényt, ezért nem akarja az EU ezt a pénzt ideadni. A jogállami elvárásokat nem lehet összekötni a pénzügyi kérdésekkel – hangsúlyozta. Orbán Viktor kiemelte, hogy a fentiek nem szabnak gátat a fejlesztéseknek, hiszen minden fejlesztési programot elindított saját forrásból a kormány. A kormányfő úgy gondolja, hogy az év végéig a brüsszeli kifizetések részben, vagy egészben, de meg fognak érkezni.
MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)