A professzionális kialakítású fej segít elérni a problémásabb részeket is, alaposabban tisztítja a hátsó fogakat és a fogközöket is. A készülékhez különböző pótfejeket vásárolhatsz, amik segítenek a személyre szabott fogápolási élmény kialakításában. A Floss Action fejek például mélyreható tisztaságot nyújtanak a fogak közötti részeken, mintha csak fogselymet használnál; a 3D White fejek pedig a fehérebb fogsor elérését teszik könnyebbé. Kényelmes fogmosás az automata funkcióknak köszönhetően Nem csak a fej automata mozgása segíti a könnyű fogmosást az Oral-B TriZone fogkefe használatakor. A markolatba épített időmérő segít, hogy betartsd a fogorvosok által ajánlott 2 perces időtartamot. A túlzott erőkifejtés, dörzsölés káros hatással lehet a fogakra, azonban a nyomásérzékelő fényvillanása erre is figyelmeztet téged, így tényleg szinte teljesen gondtalanul tisztíthatod meg fogsorodat nap mint nap. A vízálló markolat kényelmes kialakítású, pont kézre áll, a gumírozott borítás pedig jó fogást biztosít.
Illés Béla (Kassa, 1895. márc. 22. – Bp., 1974. jan. 5. ): író, újságíró, Kossuth-díjas (1950, 1955). Jogi tanulmányokat a bp. -i tudományegy. -en folytatott, doktorált (1916). Első írásait Ady Endre közbenjárására a Nyugat közölte (1916). Doktor Utrius Pál honvédbaka hátrahagyott írásai c. Felakasztották, mert kiállt a magyarok mellett. munkája (1917) humanista tiltakozás a háború ellen. 1918-ban A szellemi munkások és a szocializmus, valamint Spartacus élete c. írásaiban már szocialista nézeteket hangoztatott. 1918-ban bekapcsolódott a munkásmozgalomba, a polgári demokratikus forradalom idején a Katonatanács tagja lett. A Tanácsköztársaság idején Újpest kulturális életét irányította, majd az újpesti fegyveres erők politikai parancsnoka volt. A proletárdiktatúra bukása után Bécsbe emigrált, 1920–21-ben Kárpát-Ukrajnában a Munkás Újság munkatársa volt. Riportjait betiltotta a csehszlovák cenzúra, anyagukat ezért novellákban dolgozta fel. 1921-ben Pozsonyban jelent meg Ruszin Petra temetése c. elbeszéléskötete. Letartóztatták, majd kiutasították Csehszlovákiából.
kerületi polgári halotti akv. 821/1943. ) ↑ Sebő Ödön: A halálra ítélt zászlóalj. Budakeszi Kultúra Alapítvány, 2008. 230. oldal ↑ Illés Béla (1945. február 10). Orosz tisztek Kossuth Lajosért. Új Szó, 1945/3. szám, 3. o. ↑ a b c Murányi Gábor: Papírkatonák. HVG, 2013. ápr. Illés Béla: Ég a Tisza (Szépirodalmi Könyvkiadó, 1978) - antikvarium.hu. 13. 40-41. ↑ Illés Béla (1945. február 6). Rákóczi és az oroszok. Új Szó, 1945/2. szám, 3–4. ↑ Vörös Boldizsár (2012) "az oroszok rendszeresen támogatták Rákóczit tüzérséggel, tisztekkel, sőt időnként pénzzel is" – Propagandisztikus történelemhamisítás I. Péter cár és II. Rákóczi Ferenc kapcsolatáról az 1940-1950-es években. In: Pusztai Bertalan (szerk. ) Médiumok, történetek, használatok. Szeged: Szegedi Tudományegyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék. Források [ szerkesztés] Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 9638607106 Sebő Ödön: A halálra ítélt zászlóalj, Budakeszi Kultúra Alapítvány, 2008 ISBN 9789630649575 Új magyar irodalmi lexikon A-Z, főszerk. Péter László, 1994 Illés Béla életrajza További információk [ szerkesztés] Ferenci György kritikája: Illés Béla: Kárpáti rapszódia Hegedüs Géza: A magyar irodalom arcképcsarnoka Alkotói adatlapja Vörös Boldizsár: Történelemhamisítás és politikai propaganda.
-ról (A Hét, 1974. 6. ); Jász Dezső: A forradalom írója (Kortárs, 1975. ); Major Ottó: I. -ról (Arcok és maszkok, Bp., 1975); Király István: Vázlat I. -ról (Irodalom és társadalom, Bp., 1976). – Szi. Vasvári István: I. -nak (vers, Élet és Irod., 1965. ).
1919 -ben emigrált Bécsbe. 1920 – 1921 között Kárpát-Ukrajnában a Munkás Újság munkatársa volt. Letartóztatták, majd kiutasították Csehszlovákiából. 1921 – 1922 között ismét Bécsben élt, mint alkalmi munkás és filmstatiszta. 1923 -ban, miután kiutasították Ausztriából is, Oroszországba utazott. A Sarló és Kalapács munkatársa lett. 1927 -től a Szovjet Írók Szövetsége titkárságának munkatársa volt. Regényei a Magyarországi Tanácsköztársaság eseményeit, a forradalomhoz vezető utat elevenítik fel. MTVA Archívum. A szovjet hadsereg őrnagyaként részt vett Budapest ostromában. Háborús szóbeszédek szerint kijelentette, hogy a szovjet katonaság számára "a magyar nők is a szabad zsákmány körébe tartoznak". [3] 1950 - 1956 között az Irodalmi Újság főszerkesztője volt. 1957 – 1959 között az Élet és Irodalom szerkesztőbizottsági tagja volt. Dédunokája Járai Máté színművész. Guszev kapitány Szerkesztés Híres alakja Alekszej Guszev, az 1848-49-es szabadságharcot leverő orosz hadsereg tisztje, akit állítólag 1849 augusztusában hat társával együtt Minszkben felakasztottak, mert kritizálta az orosz beavatkozást.
Őrnagyként részt vett Bp. -i harcokban, 1949-ben alezredesi rangban szerelt le. Szerepe volt az irodalmi élet megindításában. Az Írószövetség vezetőségi tagja, az Irodalmi Újság (1950–56) főszerk. -je volt. 1949-ben jelent meg Fegyvert s vitézt éneklek c. kötete, 1950-ben folytatása: A vígszínházi csata. 1954-ben adta közre regénytrilógiáját: a Honfoglalást. 1957–59-ben az Élet és Irodalom szerk. bizottsági tagja. 1957-ben az Irodalmi Tanács, 1959-ben az Írószövetség elnökségének tagja lett. 1961-ben megjelent Kenyér c. kötetét negyven esztendő (1920–1960) novellisztikájából válogatta. Írásaira jellemző a mesélő hang, a humor, az optimista szemlélet és a cselekményekben gazdag előadás. Jelentős publicisztikai tevékenységet fejtett ki. Cikkeit Ahogy a kortárs látta (1961) c. kötetében gyűjtötte össze. – M. Harminchat esztendő (vál. elbeszélések, 1956); Válaszúton (novellák, 1958); Anekdoták könyve (1960); Lövészárokban (cikkek, publicisztikai írások, karcolatok 1916–1966, vál., szerk. Jászberényi József, Bp., 1967); Pipafüst mellett.
1929 Égő Theiss: Roman. Fordítás Engl. Géza Berlin: Dietz, 1959 A ruhapróba. A magyar forradalom regénye. Internationaler Arbeiterverlag, Berlin 1929. [Magyarból fordították: Fedja Freiberg és Haga Rost] (= A nemzetközi regény 3) Fegyverre. (Részlet a regényből). In: A bal kanyar. 1. kötet, 1929. augusztus 1., 7-10. A nemzetközi proletárírók plenáris üléséről. 2. kötet 1930. szeptember 9., 15-16. A nemzetközi irodalomból. Író újságírók művészek. 3. kötet 1931. október 10., 18-20. Kárpáti rapszódia. Remegnek a Kárpátok. Authoris. Krejcsi A. fordítása. Zürich: Ring-Verlag, 1933 Kárpáti rapszódia. Emerich Roboz románul. Berlin: Dietz, 1951 Höhenfeuer: d. Trilógia "Kárpátok rapszódia". Bécs: Globus-Verlag, 1948 A ruhapróba: A regény d. Magyar forradalom. Engedélyezett fordítás Fedja Freiberg; Haga rozsda. Moszkva: Irodalomterjesztés f. Külföldi. Munkások a Szovjetunióban, 1929 Mindennek ellenére! Szerző. D -ből fordítva. Ung. v. A. Krejcsi. Zürich: Ring-Verl., 1934 A puska: 3 novella. Munkások a Szovjetunióban, 1933 Hat kalapácsütés és egyéb történetek.