Debrecen az ország második legnagyobb városa. Ehhez képest azonban mindössze egyetlen villamosvonala és két és fél trolibuszjárata van. A közlekedést leginkább buszokkal oldják meg. Ja, hogy mi a fél vonal? A 3E járat, ami a vonal egy részeként troliként, a továbbiban – felsõvezeték hiányában – buszként üzemel hibrid jármûvekkel. Természetesen anno több villamosjárata, kiterjedt villamosvasút-hálózata is volt a városnak, fénykorában 7 vonallalal. Ebbõl egy maradt. Debrecen villamos jegy forum. Viszont ez az egy bonyolítja a város közlekedésének legnagyobb részét. Tulajdonképp az Észak-Dél irányú közlekedés valósul meg ezen eszközzel… nomeg persze a 31-32-es trans-debrecen busszal. Ez utóbbit váltaná ki az új villamosvonal. Lényegében a belvároson keresztül ugyanarra menne mint az egyes, aztán a pláza környékén külön útra térne, s a vénkert-újkerti lakótelep(ek) felé venné az útját, s a Doberdó út környékén egy hurokban végzõdne. Mondanom sem kell, hogy e nagyszabású, milliárdos (nevezetesen itt 20 milliárodos) tervek általában a választások elõtt jelennek meg – ugyanúgy, ahogy a metró pesten.
De miért bengáli? És azt vajon tudják-e, hogy mennyibe került egy villamosjegy mondjuk 1966. július elsején? Ezzel a dátummal szerepel ugyanis a legrégebbi jegy a gyűjteményben. A kérdésre pedig a helyes válasz: 1 forint. Automatákból is vehetünk majd jegyet és bérletet a 2-es villamos megállóiban - Debrecen hírei, debreceni hírek | Debrecen és Hajdú-Bihar megye hírei - Dehir.hu. Az emlékszobában kiállított tikettek tanúsága szerint 1966 előtt azonban ennél jóval olcsóbban is lehetett utazni. Egy gyerekjegy 40 fillérbe került, a felnőtteket 1 forint 40 fillérért az 1-es villamos egészen Pallagig vitte. És persze akkoriban is voltak olyanok, akik inkább igyekeztek megspórolni a jegy árát, felvállalva a lebukás kockázatát. – Ha valakit elkaptak, hogy jegy nélkül utazott, 3 forint 50 fillér büntetést kellett fizetnie – jegyzi meg Gara Kálmán. – Ez azért már nem volt olcsó mulatság, hiszen 70 fillérért szakaszjegyet lehetett kapni. Visszatérve az egyforintos jegyre: ennek 1966-tól egészen 1985-ig nem változott az ára, aztán viszont brutális drágulás következett. Előbb egyből duplájára, két forintra emelték az árát, majd 5, aztán 8, majd 12 forintba került, de ennél tovább Gara Kálmán sem igen követte az árváltozást, míg aztán elértünk odáig, hogy ma egy útra 400 forintért válthatunk jegyet.
Google ads Google ads A Kölcsey Központ és a Kálvin tér között egy műszaki hibás villamos akadályozta a forgalmat több órán keresztül. Frissítés: a forgalom nem sokkal fél 10 előtt, közel 3 óra után helyreállt. A 2-es villamosok ismét a teljes vonalon, megszakítás nélkül végig közlekednek. A műszaki mentés ideje alatt a 2-es villamosok három szakaszban közlekednek: Nagyállomás – Kálvint tér – Nagyállomás, Kölcsey Központ – Szent László Görögkatolikus Gimnázium – Kölcsey Központ, valamint Szent László Görögkatolikus Gimnázium – Doberdó utca – Szent László Görögkatolikus Gimnázium. A DKV felhívja az utasok figyelmét arra, hogy a teljes 2-es villamos vonalon csak átszállással lehet közlekedni. Debrecen villamos jegy online. Az utazás megkezdésekor érvényesített vonaljegy az átszállás után is használható, de azt minden átszálláskor érvényesíteni kell a jegy ellentétes oldalain.
A debreceni Gara Kálmán szinte megszállottként gyűjti a közösségi közlekedéssel kapcsolatos relikviákat, amelyeket a DKV Zrt. Salétrom utcai központjában a nagyközönség is megtekinthet. A közlekedéstörténeti emlékszobát előzetes bejelentkezés után lehet felkeresni, és akit érdekel például az, hogy hogyan alakult a cívisváros közösségi közlekedésének históriája a kezdetektől napjainkig, az egészen biztosan nem fog csalódni. A viszonylag kis teremben, amely egykor a cég központi telephelyének asztalosműhelye volt, elképesztő mennyiségű emléktárgy fogadja a látogatót. Gara Kálmán kötődése a DKV-hoz nem újkeletű, hiszen 1972. Víz alá került Debrecen egy része, a villamos is lerobbant a viharban / Debrecen Hotels. április 7. óta dolgozik a vállalatnál, a gyűjtést pedig 1982-ben kezdte el, amikor raktárvezetőként olyan tárgyak, dokumentumok kerültek a keze ügyébe, amelyekről azt gondolta, érdemes megőrizni a következő generációknak is. Később, 1985-től a villamos-kocsiszín művezetőjeként még több értékesnek, ritkaságnak számító dolog került a birtokába. – Nem volt szívem selejtezni a sok-sok emléket, ezért inkább otthon gyűjtögettem – emlékszik vissza a kezdetekre.
E nyomvonal elõnyei, hogy a mezõgazdász hallgatók és oktatók is villamossal utazhatnak, s a lakótelepiek is. Ez utóbbiakat annyi hátrány érné, hogy egy megálló a telep közepén a Mikszáth utcában kimaradna. Könnyen belátható, hogy a lakótelepen élõknek a javasolt vonal nem vagy csak egészen kis mértékben jelentene kerülõt, tehát nem lenne lassabb a villamos mint a busz. Hogy lehet a villamosra jegyet venni?. A Bolyai utcától a centrum felé a vonalvezetés ugyanaz, s azok pedig akik a tervezett hurok (körjárat) közelében vagy a Böszörményi út mellett laknak kifejezetten jól járnak. Egyedül a lakótelep északkeleti, de még a huroktól délre esõ lakosai járnak egy kissé rosszabbul – vagy azért mert egy kicsit többet kell gyalogolniuk ( a kimaradó megálló miatt), ha elektromos jármûvel akarnak utazni, vagy azért, mert a hurok "aljától" a villamos nem nyílegyenesen a központ felé halad, hanem még kimegy elõtte a Böszörményi útra, s ezzel minimális kerülõt okoz. A hurokhoz közellévõknek ez édesmindegy, mert ott ígyis-úgyis a böszin kerül a tuja.
Bejegyzés navigáció « Previous Post Next Post »
A Zikkurat Színpadi Ügynökség bemutatja: HEGEDŰS A HÁZTETŐN 2017. szeptember 10. Budapest Sportaréna Sólem Aléchem novellafüzete alapján, Arnold Perl különleges engedélyével.
színes, magyarul beszélő, amerikai zenés film, 172 perc A 20. század első évtizedében játszódó történet egy ukrajnai, zsidók és oroszok lakta faluban, Anatevkán játszódik. A főszereplő, Tevje, a szegény tejesember és asszonya, Golde egy tradicionális világot képviselnek, amelyben a férfi, az apa szava a döntő, s az értékrendet e hagyományos családeszmény, a zsidó közösség és vallás előírásai határozzák meg. Tevjének azonban van öt leánya, akik már a modern, 20. századi világot személyesítik meg, amelyben a személyes érzelmek előbbre valóak a tradicionális-vallási eszméknél. Tevje a házasságközvetítő Jente segítségével igyekszik kiházasítani idősebb leányait, ám azzal kell szembesülnie, hogy ellenszegülnek a szülői akaratnak. Szüleik generációjával szembemenve, a feléjük áradó megvetés és kiközösítésük árán is, vágyaiknak megfelelően veszik kezükbe életük irányítását. Sheldon Harnick - Jerry Bock - Joseph Stein: Hegedűs a háztetőn - Gyulai Várszínház. A legidősebb lány, Cejtel a szegény szabóhoz, Mótelhez megy nőül, noha apja a gazdag, de idős mészárosnak, Lazar Wolfnak ígérte a kezét.
Felbomlott a rend. A háttérben orosz hagymakupolák a színpad teljes magasságában, csak a korlát kékje és a narancssárga felöltős hegedűs (Varga Donát) oldja a komor hangulatot. Szuggesztív, rendkívül erőteljes kép. Ötletes, ahogyan egy homlokzatelemet felhúznak, majd, ha a jelenetek a belső terekben – kocsma, Tevje háza – játszódnak, a házak ajtajait is felhúzzák. Azok a levegőben lógva szintén a chagalli könnyedséget, játékosságot, illetve a felfordult világot idézik. (A díszlet és a jelmez is csak apró változtatásokon ment keresztül a szolnoki előadáshoz képest. ) "Tevje gondolkodásmódja, habitusa roppant közel áll a szívemhez. Amikor a Művész presszóban leültünk Schwajdával beszélgetni, ő csak azt kérte tőlem: Jóska, nehogy koncepciód legyen. Nincs rá szükség, mert Tevje te vagy" – nyilatkozta Gregor József még a szolnoki előadás kapcsán. Igaza volt Schwajda Györgynek. Gregor bejön, semmit sem csinál, mégis megteremti azt a drámaiságot, amelyet a szerep hordoz. Leül a tejeskannára, és mozgással, gesztussal elénekli a Ha én gazdag lennék-et, és a Madaram is valóban megrendítően hangzik előadásában.