A mondabeli avar király csak akkor kapta meg a Longobard király lányának kezét, ha vízen viszi haza - ezért ásta az árkot. A valóság persze prózaibb, főleg hogy a kultúrtörténeti emlék tényleg veszélyben van. Pusztulás fenyeget tucatnyi kunhalmot és földvárat Heves- és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Az enyészetnek kitett objektumok természeti, táji és kultúrtörténeti értéket képviselnek, a Bükki Nemzeti Park több mint száz millió Ft-os beruházásba kezd e pótolhatatlan értékek megmentéséért – számol be a Greenfo. A projekt keretében több helyen geodéziai felmérést és állagmegőrző rekonstrukciót, régészeti dokumentációt illetve több helyen a terület vagyonkezelésbe vételét tervezik. A nemzeti park a terület megvásárlását is fontolóra veszi a hatékony védelem érdekében. Szörnyek élnek a Tiszában | 24.hu. A mese A szóban forgó objektumok közül talán Csörsz árka a legismertebb. A monda szerint "réges-régen", még a magyarok bejövetele előtt Frigyes király erős sereggel támadt a Pannónia földjén élő longobardokra. Királyuk, Rád ekkor fegyverbe hívta népét és a szövetséges avarokat Csörsz király vezetésével.
Tiszadob határában szintén feltárták az árok maradványait egy szarmata temető és egy földvár szomszédságában. Az Ördög árka A cívisvárostól 6, 8 kilométerre megbúvó védvonalrészt is a szarmaták hozhatták létre – állapították meg a kormeghatározó vizsgálatok. A folyamatos támadásoknak kitett nép az Alföldet például mintegy 550 kilométer hosszú erődítménnyel vette körbe, s ez a köznyelvben az Ördög árka nevet kapta. Nem is véletlenül! A gyilkos labirintus szemből közelítve sokáig szinte alig volt észrevehető, s mire meglátták az erős, hegyes karóit, addigra sokszor már késő volt. Csörsz árka - Mondák. Ha pedig mégis átjutott rajta valaki, akkor következett az újabb, alattomos dárdasor. Ezeket az árkokat úgy építették meg, hogy a 2-4 vonalban húzódó oszlopsorok 3-15 kilométernyi távolságban leselkedtek az illetéktelen behatolókra. A köztük kikapart gödrök pedig 1, 5-3, 1 méter mélyek voltak, és 3, 4-10, 4 méter szélesek. Debrecen határát az Ördögárok két vonalban is átszeli. Az egyik a Hadházi-erdőből lép át a Monostori-erdőbe, majd a Nagyerdőn fut keresztül; végül jól látható a Paci-erdőben is.
Egy másik babona szerint pedig a boszorkák éjszaka a Tisza partján táncolnak és vigadnak az ördögökkel. A falvakban az öregek azt mesélték, hogy az ilyen esték után másnap patanyomokat láttak a fövenyen. A halászok babonái Az általában rusnya küllemű természetfölötti lények a tiszai halászok és fürdőzők életére pályáztak. Dr. Magyar Zoltán, az MTA Néprajzi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa elmondta, hogy a hagyomány szerint Szeged mellett él a víz alatti palotájában Süvöltő, "aki" leviszi a víz alá a vigyázatlan embereket. Volt mellette egy olyan szörny is, akit soha nem látott senki, ám ő szétszakította a hálókat, és nem engedte tovább a csónakokat, bármennyire is próbáltak szabadulni a halászok. Csörsz árka monde.fr. Egy másféle szörnyalakkal is riogatták egymást a vízen dolgozók: a hiedelem szerint vízihulla-szerű, merev teste volt ennek a lénynek, és vagy a folyóban tűnt fel, vagy egyszerűen beugrott a csónakba. Ha közelítettek hozzá, s meg akarták érinteni, akkor elsüllyesztette a ladikot. A halászokat több tabu is kötötte: tilos volt a vízbe követ dobni, köpködni, valamint káromkodni sem illett.
Azonban a nagyszabású talajrendezések folytán mára csak kis szakaszai láthatóak. Valószínűleg a rómaiak építették ki, mint előretolt védművet amit a későbbi népek is használtak.
Ahol még látható Több olyan település is van, ahol a Csörsz-árok a mai napig jobban látható. Alag, Kerepes, Gödöllő és Valkó között, Jászfényszaru, Kisköre, Jászárokszállás, Visznektől Tarnadobig, Dormánd, Erdőtelek, Debrecen, (Nagyerdő) és Gödöllő határában. Gödöllő és Valkó között egy turistaútról letérve is megtalálhatjuk a Csörsz-árok maradványait. Ezen a szakaszon csodálatos erdő kísér végig minket, és az árok valóban jól kivehető. Csörsz árka monday. A Csörsz-árok legendái Ahány táj, annyi féle monda kering a Csörsz-árokkal kapcsolatban. Az egyik legismertebb monda a Komjáthy István által írt könyvében található, amely a Mondák címet kapta. Ebben "Csörsz és Délibáb" című tragikus szerelmi történetet olvashatjuk el. A Jászságban az a legenda terjedt el, amelyben az árkot egykoron Rád királya építette, amelyet Csörsz avar királyról nevezett el, hiszen őt a mondák szerint egy villámcsapás ölte meg éppen az épülő árok mellett. A mondák között vannak hasonlóak is, ahogyan az Erdélyben ismeretes Rapsonné útja, az Ördögök árka vagy a Tündérek útja legendák.
A sellők mellett a tündérek is kedvelték Tiszát: éjjelente a partján és a vizében táncoltak. Az észak-magyarországi mondák szerint a Tiszában élő tündérek segítik az ott élőket, és megbüntetik azokat, akik nem tisztelik őket. Mikszáth például azt írta a Tiszáról, hogy ott "tündérek lába tapossa a homokot". A szegedi Boszorkány-sziget ma kedvelt kirándulóhely (fotó:) A szegedi Boszorkány-sziget neve arra utal, hogy 1728-ban itt égettek meg elevenen hat férfit és hat nőt boszorkányság miatt. Közöttük volt a város egykori bírája és leggazdagabb polgára, a 82 éves Rózsa Dániel, és az őt boszorkánysággal bevádoló bába, Kökényné Nagy Anna is. Három máglyát készítettek számukra, amelyeket a város hóhéra egyszerre gyújtott meg. Csörsz árka monde http. Ez volt a legnagyobb – és a legutolsó halálos ítélettel, máglyahalállal végződő – boszorkányüldözés a magyar történelemben. A Tisza mentén fogékonyak voltak az emberek a boszorkánylegendákra. Algyőn például a forgószelet – azaz ahogy ott hívják: boszorkányszelet – tulajdonították a praktikáiknak.
Aranyosi Ervin: Tudod, az élet… Tudod, az élet nagy kaland, komolyan venni nem szabad! Érezd hát mindig jól magad, amíg az időd elszalad! Tudod, az élet nagy csoda, s ahova vágysz, hát menj oda! Csak annak sorsa mostoha, aki még nem játszott soha. Tudod, az élet semmiség, légy, aki vágytál lenni rég! Fald, mintha vágynál enni még, kit szépség vonz, s nem mennyiség. Tudod, az élet szép lehet, ne keress hozzá képletet! Inkább csak éld az életet, s vezessen álom, s képzelet! Tudod, az élet nagy dolog, s akik szeretnek boldogok! Szívedben büszke láng lobog, nem számít címed, vagy korod! Aranyosi Ervin: Ajándék az élet. Aranyosi Ervin © 2015-08-05. A vers megosztása, másolása, csak a szerző nevével és a vers címével együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva
Hirdetés Jöjjön Aranyosi Ervin: A szeretetről verse. Szeretni annyi: – elfogadni, kitárt szívedből többet adni! Másokban meglátni a szépet, s örökre hinni: szép az élet! Megértőn nézni a világra, ápolni, kinek lelke árva. Tudni a rossz is emberi, másképpen lát, ki felismeri. Keresd a jót, kívánd a szépet! Lásd meg másban az emberséget! Bocsásd meg azt, amiben gyarló! Szeress ha fáj is, legyél kitartó! Azért születtél erre a földre, hogy szeretni tanulj mindörökre. Szívedben szóljon szeretet ének, szeretném, hogyha szeretnének! Aranyosi Ervin: Gondolatok az életről | Aranyosi Ervin versei. Köszönjük, hogy elolvastad Aranyosi Ervin versét! Mi a véleményed A szeretetről írásáról? Írd meg kommentbe!
Felnőtteknek szóló versesköteteit saját digitális festményeivel illusztrálja. Verseinek népszerűsége a könnyen megérthető, közvetlen stílusuknak köszönhető. Szinte kizárólag, egyszerű rímelést alkalmaz, előfordulnak ragrímek is. Mivel könnyen befogadhatóak, szélesebb közönséghez is szólni tudnak. Gyakran alkalmazza a humort, az öniróniát, és a játékosságot. Fő témái a szeretet, a mosoly, az önismeret, pozitív gondolkodás, egyéb életviteli tanácsok, a természet és az állatok szeretete. A versek mellett dalszöveg írásával is foglalkozik, eddigi megzenésített dalszövegeihez többek között Karády István, Hegedűs Gábor, Schwenk András, Komlósi Ferenc szerzett zenét. Aranyosi ervin versei az életről tv. Szívesen tesz eleget művelődési központok, Kultúrházak, Könyvtárak meghívásának, örömmel találkozik olvasóival, s tart egy-másfél órás bemutatót verseiből, saját könyveit is szívesen dedikálja. A magánkiadású könyveit a saját webáruházán keresztül is terjeszti mely, a weboldalán keresztül érhető el, ahol több, mint három és fél-ezer verse is olvasható.