Popper Péter a 2010 ben elhunyt, közismert pszihológus, pszihoterapeuta és egyetetmi tanár – a tőle megszokott realisztikus stílusában beszél az emberi boldogság hajszolásról. Honnan veszed, hogy neked boldognak kell lenned? Péter előadásából kiemelkedik, hogy a boldogságról akként vélekedik – mint egy extázis, egy felszikrázó pillanat az életünkben – mely legfőbb jellemzője, hogy önkéntelen jelentkezik – szándékosan előidézni nem vagyunk képesek és hamar szertefoszlik. Semmiképpen sem állapot, hiszen nem hosszan fenntartható. Szerinte nem tanulható a boldogság. Annyit tehetünk, hogy igyekszünk nem reagálni mindenre azonnal. Lazának kell lenni, nyitottnak maradni és kellő érdeklődéssel a világ iránt és nem szabad rohangálni elérhetetlen dolgok után. A sérelmek mormolgatása vagy megbocsátás? Popper Péter szerint a megbocsátás kulcsfontosságú az ember életében. Popper Péter - Előadások. Vannak ugyan olyan emberek, akik csak a negatív történésekre reagálnak – ha jó dolog történik velük, azt csak amolyan álomszerűnek érzékelik.
Összefoglaló Sorozatunk Popper Péter gondolatait próbálja egy-egy téma köré csoportosítani. Ez a kötet a felnőtté válásról, gyerekkori agresszióról és a lelki egészségről szól. Alapjául azon előadások szolgáltak, melyeket szerte az országban tartott. Rávilágít a felnőtté válás nehézségeire és arra, milyen fontos felnőtté válásunk mérföldköveit figyelemmel kísérni. Miként válhatunk felnőtté, önmagunkért és másokért felelős emberré? Van rá megoldás, csak élnünk kell vele. Könyv: Hogyan választunk magunknak sorsot? (Popper Péter). Az agresszió egyre erőteljesebben meghatározza életünket. Mik az agressziót kiváltó tényezők? Mi a felelőssége a szülőnek és a pedagógusnak? Melyek a lelki egészség kritériumai? Van-e lelkileg száz százalékosan egészséges ember? A könyv igen komoly témákat feszeget, de az anekdoták és a humor nem maradnak el. Különlegessége a könyvnek a szerző hangjával megszólaló válogatás a CD mellékleten.
Tudta: Ganésa hazaért. – Így van jól – gondolta némi szomorúsággal, mert érezte, hiányozni fog neki az elefántfejű isten. Még egyszer visszanézett: a mécses már nem világított. Ha biztosan látni szeretnéd a posztjait, akkor a Facebook oldalon a fej részben klikkelj a jobb oldali három pontra! Ekkor megjelenik egy legördülő menü, ahol a "Követési beállítások"-ra kell kattintani, itt pedig a "Kedvencek"-re, végül legalul a kék "Frissítés" gombra és ezzel kész! Ezután a posztjaink a a hírfolyamodon feljebb fognak megjelenni és nem maradsz le róluk. Köszönjük, ha így teszel, ezzel nagyon sokat segítesz nekünk! Cserébe ígérjük, hogy a korábbiaknál is érdekesebb írásokkal fogsz találkozni!
↓↓↓ A letöltési link a könyvajánló után található ↓↓↓ Könyvajánló: India szelleme tízéves koromban érintett meg. Azóta vágytam arra, hogy odajussak. Úgy éreztem, dolgom van Indiában. És mint minden igazán fontos dolog az ember életében, ez is megvalósult. Talán ez India legfontosabb tanítása az én számomra: Ne sirasd, ami nem jött el hozzád, vagy amihez te nem érkeztél el idejében. Ebből tudhatod, hogy nem volt megírva sorsdöntő találkozásotok az Élet Könyvében – vagy a karmádban, ahogy tetszik. Nem vagyok Ázsia-rajongó. Nem hiszem, hogy a Távol-Keleten boldogabbak, egészségesebbek, harmonikusabbak az emberek, közelebb élnek a teremtés műhelyéhez, mint bárhol a világon. Nem hiszem, hogy aki a saját hazájában – ahová talán nem véletlenül született – nem találja meg a szellemi útját, idegen kultúrában megtalálja. Terentius híve vagyok, aki kétezer évvel ezelőtt arra figyelmeztetett, hogy: csak égboltot vált, nem lelket, aki áthajózik a tengeren. Nem akarom, hogy megtérj a hinduizmushoz, Buddhához, a dzsain Mahavirához, sem a jógát mai formájába öntő Patandzsalihoz.
"Tizenhat évesen a kollégiumban nem éreztem magam biztonságban" – így nyitotta beszédét Szekeres Zsolt a Magyar Helsinki Bizottság nevében. "Ő csak egy kis buzi" – hallotta mindennap az ilyen és ehhez hasonló megbélyegzéseket. Mint mondta, főként azok a szörnyetegek bántalmazták, akik ma ott ülnek az Országházban, írja az Index a mai buzeráns tüntetésről. (Hab a tortán, hogy egy volt alfahíres az egyik tudósító. ) Szekeres Zsolt azt is kijelentette, hogy a gyerekeket tőlük kell megvédeni, nem pedig a homoszexuálisoktól. "A tüntetés után kezdődik az igazi megpróbáltatás" – mondta. Hétfő este szivárványba borult a Kossuth tér a homofób módosító javaslat ellen | CanadaHun - Kanadai Magyarok Fóruma. Kiemelte azt is, hogy a tüntetés végére százezer aláírást szeretnének összegyűjteni. Robi nem tud Roberta lenni Erdős Erik Robi, a Prizma "transznemű közösség" szervezője elmesélte első nyilvános előbújásának történetét, vagyis élete első buzifelvonulását. Arról is beszélt, hogy betiltották a hivatalos név- és nemválasztást, ami azt jelenti, hogy azóta sem tudta megváltoztatni a papírjait. Rengetegen élnek így.
Bejáratott élményre, és nem meglepetésekre. De ön nem erre készült. Nem. Engem az érdekelt, hogy lehet-e "update-elni" ezt a műfajt Magyarországon, ahol az operettjátszás annyira népszerű, és ahol az operettjeink folyamatosan megtöltik a nézőtereket. Megtartva a műfaj bizonyos kötelező jegyeit – a zenéhez való viszonyt, a humort, a meseszerű világábrázolást –, mai köntösbe bújtathatjuk-e a történetet. A vállalkozásnak ez a mozgatórugója. Miért igényli ez a műfaj vagy akár konkrétan ez az operett a "felülírást"? Miért nem lehet azt az utat járni, mint amit például kollégája, Ascher Tamás az Állami Áruházzal: a maga valóságában kezelni a történetet? Vagy amit ön tett a korábbi miskolci Nem félünk a farkastól-rendezésében: kibontani az 1916-os műben rejlő emberi viszonyokat, csak most az operett műfaji keretei között. Lehetséges rendezői megoldás lett volna azt mondani, hogy ott és akkor vagyunk. Minden korhű, és nagyon komolyan adjuk elő ezeket a jeleneteket. Ha ez lett volna a döntés, ehhez teljesen új darabot kellett volna írni, hiszen a művet eredetileg képeskönyvszerűen írták meg.
Köztük van a furcsa, anyját otthon ápoló, home office-ban dolgozó lány (Döbrösi Laura), a nagyvilági, nagyszájú, dögös művészcsaj (Bakonyi Alexa), a menő csávó (Tóth Károly), akinek mindene a pénz (amivel jól ki is van tömve) és egy anya, bocsánat, az ANYA (Tenki Dalma), akinek az életét a gyerekek határozzák meg, és kizárólag ebben a dimenzióban képes gondolkodni. (Minden második szava a csillagom. ) Mindegyik karaktertípust jól ismerjük, találkoztunk már velük, sőt apró részleteikben bennünk élnek. Átérezzük a vívódásaikat, az indulataikat, a dilemmát, hogy végül is mi értelme ennek az egész életnek. A szereplők minden kombinációban ütköznek, bizonyos pontokon kapcsolódnak egymással, sőt még a közönséggel is, de csak finoman, ízlésesen, pont, hogy ott érezzük a súlyt, ahol kell. Ehhez persze a pazar színészi játék, a színészek közötti sistergő kémia is kell, sallangoktól, teatralitástól mentesen. Egy kiváló darab, négy színész, egy tér és a nézők Az Egykutya, amit Varga Lóránt írt (egészen biztosan figyelni fogom mostantól kezdve!