Városnéző túránk újabb állomásához érkeztünk, mégpedig a Németvároson található Erkel Ferenc Emlékházhoz. Előzményként annyit hadd mondjak el, hogy a török hódoltság korának letűnte után az akkorra jócskán elnéptelenedett Békés megyei területekre az 1720-as években nagy számban érkeztek telepesek: magyarok, szlovákok, németek és románok. Gyulán a magyar mellett német és román lakosság telepedett le, a szlovákok pedig főként Békéscsabára és Szarvas térségébe költöztek. Gyula nyugati részében került kijelölésre az új városrész az 1723–24-ben, a Rajna vidékéről idetelepülő németek számára. A németajkú lakosság hamarosan templomot, iskolát, közigazgatási központot hozott létre ebben a városrészben, nagymértékben hozzájárulva ezzel a korábban elnéptelenedett vidék újraélesztéséhez. 1806-ban a németvárosi iskola egy új kántortanítót kapott az ifjú Erkel József személyében, miután az Erkel család Pozsonyból Gyulára költözött a grófi család meghívására. A családfő – idősebbik Erkel József – a grófi kastélyban töltött be felelősségteljes vezetői tisztséget, a fia pedig – az előbb említett ifjabbik Erkel József – kántortanító lett, és nemsokára családot alapított.
Az eseményen Erkel Ferenc dalát Tokai Ágnes énekművész és Gál Csaba zongoraművész interpretálta. Borítókép: Erkel Ferenc Emlékház (Forrás: Gyulavá)
A németgyulai tanítói lakást 1795-ben építették fel. 1821-ben egy újabb tanterem került az ekkor megnagyobbított régi mellé. A ház térre néző szárnya az iskolának, míg az Ajtósi utcai frontja a tanítói laknak adott helyet. Az iskolai rész 1829–1830 telén megrongálódott, s részben össze is dőlt. A házat mai formájában ezt követően Nuszbek Mihály építette meg 1830 végére. A kántor és iskolaház az 1830-as átalakításkor kapta klasszicista stílusát. Az Erkel család 1806-ban érkezett Gyulára Pozsonyból. Az apa, Erkel József 1841-ig lakott és tanított az iskolában. Itt született 1810. november 7-én fia, Erkel Ferenc, a magyar nemzeti opera megteremtője, a Himnusz megzenésítője. A kiállítás nyitóterében Európa himnuszait bemutató terminálok fogadják a látogatókat, majd az európai zene terme következik. A 19. századi osztályteremében lévő interaktív sarokban korabeli feladatok megoldására van lehetőség, az "Erkel-emlékszoba" a zeneszerző személyes tárgyait, relikviáit mutatja be. A hálószoba, a szalon és a népies konyha az Erkel család egykori otthonát idézi fel.
– Mit hozott magával? – Szerencsére rengeteg információ, adat áll rendelkezésre. Már a nagyapja és az édesapja is híres zenész volt, s a család Pozsonyból került Gyulára, ahol tovább folytatták zenei tevékenységüket. A nagypapa a kastélyban működtetett zeneiskolát, és az ott rendezett színházi előadásoknak is aktív résztvevője volt. – A család hogyan került Gyulára és miért? – Akkoriban még Pozsony számított az ország fővárosának, ott voltak az országgyűlések, ahol a gyulai gróf is tiszteletét tette. Amennyiben hinni lehet a legendának, akkor szerelmes lett a szomszédos kastélyban élő Pálffy Borbála grófkisasszonyba, és ezt az érzelmet szerenáddal óhajtotta kifejezni. Neves zenészek után kutatott, s ismerősei az Erkeleket (idősebb Erkel Józsefet és ifjabb Erkel Józsefet) ajánlották. Úgy tűnik a szerenád jól sikerült, hiszen esküvő kerekedett. A gróf így nem csak a menyasszonyt hozta haza Gyulára, hanem felajánlotta a két Erkelnek, hogy kövessék ide. Ifjabb Erkel József a Németvárosba került, ahol kántortanítói feladatot vállalt, majd itt alapított családot.
Debrecenben az elmúlt évszázad első harmadáig több helyen temetkeztek. A Debreceni Köztemető 1932. július 15. óta üzemel, azóta a debreceniek csak ott helyezhetik el halottaikat. A történelem folyamán, a város népességének gyarapodásával, a központtól egyre távolabb alakítottak ki temetkezési helyeket. Ezek feltárása mai napig folyamatban van. A történelmi helyeken végzett ásatások mellett az új beruházások megkezdése előtt, törvényileg kötelező régészeti munkákat kell végezni. Az új Kölcsey Központ, vagy a M35-ös autópálya építésének megkezdése előtt szakemberek kutatták végig a területet és a nyomvonalat. Utólag tudjuk: nem eredménytelenül tették. Az ásatások során régi sírokra és sok egyéb másra bukkantak. A leletanyag a Déri Múzeumba került. A múzeum módszeresen gyűjti Debrecen és környéke temetkezési szokásainak emlékeit, s időről-időre kiállításokon mutatja be, mint ahogy teszi 2016-ban is. Az idők során szűkebb környezetünkben számtalan módon temették a halottakat. Debreceni köztemető temetési naptár nyomtatható. Egyik érdekes formája a halom-temetés.
Hamvasztásos temetés - AKSD Temetkezés Debrecen Miért kellett sokat várni a temetésekre? | HAON Temetkezés lap - Megbízható válaszok profiktól Csepeli temető - Budapest / Budapest XXI. kerület (1211) / Budapest / Magyar temetők: temető nyitvatartás, temetkezés Magyarországon városonként / Szolgáltatások /:: - temető adatbázis, temetkezés Forduljon hozzánk bizalommal, fáradjon be a Debreceni Köztemető I. számú kapujánál található Temető Ügyfélszolgálati Irodánkba, ahol munkatársaink készséggel állnak rendelkezésére. Kérje kedvezményes, az Ön igényeire szabott ajánlatainkat, vagy válasszon speciális, extra kedvezményeket tartalmazó csomagjaink közül! Érdeklődjön Munkatársainknál! A. Debreceni köztemető temetési naptár 2022. K. S. D. Temetkezés Nagyerdei Köztemető I. kapu 4028 Debrecen, Benczúr Gyula u. 6. Telefon: 06-52/563-985; 06-52/563-986 Mobil: 06-30/6561-389 Mobil: 06-20/228-6616 E-mail: Web: A hamvasztásos temetéshez szükséges temetkezési kellékek A hamvasztásos temetéshez szükséges temetkezési kellékeink körét úgy alakítottuk ki, hogy a magas minőség szem előtt tartása mellett mindenki számára megnyugtató megoldást kínáljon.
Temető - Debreceni Köztemető Temetői nyitva tartás: Nov. 1. -Márc. 31-ig: 7. 00-17. 00, Ápr. -Ápr. 30-ig: 7. 00-18. 00, Máj. -Aug. 31-ig: 6. 00-20. 00, Szept. -Okt. 00. Halottszállítás: (30) 925 0186 4028 Debrecen Benczúr Gy. utca 6. Megnézem +36 (52) 563985 Megnézem Megnézem Temetkezés - Temető nyitva tartás Debreceni temető Debreceni köztemető Sírhely megváltás
A kápolnát 1970-ben lebontották, majd ezt követően a régi ravatalozót is. 1975-ben felépült a jelenlegi ravatalozó, a kor szellemének és az akkori építészeti stílusnak megfelelően, Rési Sándor építész és Szily Imre Balázs belsőépítész tervei szerint. Míg a temetőkert meghitt, falusias hangulatával a helyi település emberéhez közel állhat, ez kevésbé mondható el az úgynevezett modernvonalú ravatalozó épülettömbjéről. Jelenlegi tudomásunk szerint nevezetes sír csupán egy található, a tragikus körülmények között elhunyt Zámbó Jimmy-é. 1212. Bp. XXI., II. Tel. Debreceni köztemető - Arany Oldalak. : 06 1 278-5480 Felvételi Iroda: Tel: 06 1 278-5482, 06 1 278-5485 Fax: 06 1 278-5483 Ügyintézés időtartama: A megjelölt időpontokban nyílik lehetősége a különböző temetkezési szolgáltatások megrendelésére (hagyományos koporsós és urnás temetés, hamvak szórása, sírhelyváltás és sírhelyhosszabbítás ill. sírgondozási munkák, kegyeleti kellékek és virágkötészeti termékek megrendelése) egyéni igények alapján. Kedden, szerdán, csütörtökön és pénteken: 7.
Az elszáradt koszorúkat leszedik-e a sírról? Igen, a díj megfizetését követően: koporsós temetés esetén: 8 448. -Ft, urnás temetés esetén: 4 760. (2) Sírboltba történő temetés rendjét a sírboltkönyv határozza meg Ki hajthat be a temetőbe gépkocsival? Nagyerdei Köztemető területére a 218/2003. (XII. 11. rendelet 2. § a)-d) pontjaiban meghatározott, mozgásában korlátozott, parkolási igazolvánnyal rendelkező vagy ilyen utast szállító személyek gépjárműveikkel díjmentesen behajthatnak. Más személyek a köztemető területére személygépjárművel, illetve személygépjárművel és utánfutóval, tehergépjárművel történő behajtás esetén az 5. Debreceni Köztemető Debrecen — Hírek - A Debreceni Köztemető Legfrissebb Hírei. számú mellékletben meghatározott behajtási díjat kötelesek megfizetni. Szombati és vasárnapi napokon 13 óra előtt kizárólag a Köztemető működtetésével összefüggő gépjárművek közlekedhetnek. Vállalnak-e sírkő felújítást, illetve készítést? Társaságunk saját sírkőcsoporttal temetéssel összefüggő sírkő bontását, visszaállítását, vésését, régi sírok felújítását, illetve két alvállalkozó bevonásával új sírkövek (műkő, márvány, gránit) készítését és komplett kész sírkövek értékesítését vállalja.
Kunhalmokhoz hasonló kiemelkedéseket kell elképzelni, melyek oldalában ásták meg a sírgödröket. Tipikus alföldi megoldás, így a tetemeket az ár- vagy belvíz nem mosta ki. Elhalálozott kis gyermekek testét nagy kancsóhoz hasonló urnákban helyezték örök nyugalomba. Évszázadokkal korábban már ismert volt a hamvasztás is. Debrecenben, mint máshol is, a korai temetők a templomok körül alakultak ki. Az egykori Szent-András templom (a Nagytemplom helyén állt) temetőkertje valószínűleg a 13. században keletkezett. Később a temetők a város kerítésén kívülre kerültek. A városrészek lakossága a lakhelyükhöz legközelebbi temetőkbe temetkeztek. A járványokban meghaltakat külön helyekre földelték el. A sírokat fejfákkal jelölték, csak a tehetősebb polgárok emeltettek sírköveket a 16. századtól kezdve. Debrecen legrégibb, az utókor által ismert temetője, a Cegléd. Debreceni köztemető temetési naptár hetek. Három részből állt: keleten a Rakovszky, északon a Csapó utcai, délen pedig a Dobozi temető. Ez utóbbi volt a legkomolyabb kiterjedésű. Azért nevezték Dobozinak, mert a város főbíróit a 17. és 18. században adó Dobozi család elhunyt tagjait ott helyezték el.