Azert gondoltam, hogy masok tapasztalata vagy ismerete, irodalmi muveltsege segithet. Amikor az apukám meghalt, volt eszembe, hogy legyen zene, de mégse volt erőm ezzel foglalkozni. Még jobban kibuktam volna. De ezek közül válogattam volna: Edda: Lelkünkből Edda: Emlékezni Edda: Csendes ember Máté Péter: Elmegyek -ezt nem bírtam volna ott végighalgatni, mivel apukám amikor meghalt "vasárnap volt... " Demjén: Honfoglalás Koszi a valaszt. A szoveget en is igy gondolom, csak valami zaro vagy nyito mualkotas jo lenne. Pap nem lesz. (szerintem a nessuno az senki) Igaza van tpetrovnak. Amit én írtam, az is inkább pl. egy nagymama temetésére illik. Bocs. meg szabad kérdezni, kinek lesz a temetése? Puccini:Turandot c. operájának egyik áriája a Nessun dorma(Mindenki alszik). Gyönyörű! Szöveg:szerintem róla kéne mondani valamit, ami nem szomorú, nem túl hosszú és nem sablonos. Idézetek, versek - Temetkezés szolgáltatás. A lelkész, vagy pap sem elengedhetetlen, sokszor sajnos értelmetlen, oda nem való dolgokról beszélnek! Alex Tamás, Sztankay István: Búcsúdal Szerintem nagyon szép Pilinszky János: Apokrif c. verse, de nem biztos, hogy a ti ízlésetek szerint is megfelelne egy temetésre.
Hirdetés Jöjjön Ady Endre: Temetés verse. Temetek, gyászom van, lélekölő gyászom, Temetem elhervadt, boldog ifjuságom, Amennyi örömet nyújtott hébe-hóba, Azt mind belezárom sötét koporsóba… – Szól a harang búsan, végsőt üt az óra. Nincs ember szivében oly keserű bánat, Mint az én szivemben. Elnémítja számat… Itt rebeg ajkamon az utolsó nóta, Aki nekem dalolt lenn a koporsóba Ki fog majd dalolni boldogságról nékem? Ki ad majd szárnyakat a göröngyös élten? Ki ad szent álmokat a rideg valóra? … Minden kincsem ott van, ott a koporsóba Sötét koporsó, bár mindenem elzártad, Szivem szeretni vágy, ne vidd el e vágyat! Szeretni vágy szívem minden kis atomja, Szerelmi vágy nélkül az élet mi volna? Temetek. Temetem éltem ifjuságát, Temetem szívemnek minden édes vágyát. Oh, de megsiratnám – hogyha könnyem volna – Kedves halottaim, ott a koporsóba… 1898. Koszoru_felirat. június 26.
"Sem a csecsemő, sem a gyermekek, sem a féleszű nem félnek a haláltól, és a legnagyobb szégyen, ha az ész nekünk nem biztosítja azt a nyugalmat, ahová az oktalanság vezet. " Seneca "Gyöngeségünk a test gonoszságában lakik, és azokban a földi részekben, amelyeket elemészt a halál. Maga a test nem gonosz, de benne van a gonoszság. Ez okozza a félemet és a vágyat, a bánatot és az örömet. " Vergilius "Arról beszélt, hogy elmegy nemsokára és itt a földön nem lelek nyomára, mert ha az ember meghal, minden dolga olyan, akárcsak sohasem lett volna. Egy helyen marad meg igaz valója: a fénysugáron, mely leválik róla. " Faludy György "Aztán majd úgyis földbe szállok, befogadnak az óceánok, mint öreg hajót a dörgő víz-árok, rakétával kilőtt tengeralattjárót. Tengeralattjáróm deszka-koporsó. Jajtalan süllyedésem az utolsó. S fölöttem a Mindenség virágzik. Földgolyó-síromon szöcske cikázik. Temetés | KERESZTYÉN VERSEK. " Juhász Ferenc "S úgy fogok majd otthon meghalni, Mint egy kölyök, Akinek tréfa volt az élet És ok nélkül pihenni tér meg. "
Küzdeni erőnk szerint a legnemesebbekért" (Vörösmarty Mihály)
Lesz, ami lesz: Aki meghal ebben az évben, az kvitt a jövő évre. " William Shakespeare "Meghalni milyen szomorú lehet, Mikor mienk még mind a kikelet. Mikor a rózsák legszebb kora van: Meghalni, elmenni magányosan! Meghalni milyen szomorú lehet, Mikor a köd már küldi a telet, Mikor az őszirózsa oda van: Mindegy! Ha nap ég, ha köd borong, Szomorúak voltunk vagy boldogok, Későn, korán, - keserű bárhogyan: Meghalni, elmenni magányosan! " Juhász Gyula "Éveknek súlya nem mindig teher, Sok ember lassan mindent kihever. Deres hajával gyakran béke jár, Nincs szenvedélye, csak emléke már. A sír felé szép, nyugalmas az ut, Az élet úgyis szomorú s hazug. " "Ki a homályba bevilágolsz, Sivatagban vezetve lángolsz, Ki a ködön túl élsz az égben, Ragyogj fölöttem minden éjen! Az árnyak titkosan közelgnek, Kétsége megnő a szívemnek, Mint a homály, miként az éjjel, Te űzd fényeddel szanaszéjjel! Az égen csillagok lobognak Visszfényei örök napodnak. Szívemben is - mint csillag égen, A te örök visszfényed égjen! "
A Hosszúlépés. Járunk? ügyvezetője szerint Budapest is a férfiaknak épített városok közé sorolható. Jan Wierusz Kowalski: Szerzetesek, egyházak, társadalom (meghosszabbítva: 3142977725) - Vatera.hu. Andrássy Gyula miniszterelnök, Podmaniczky Frigyes, az 1873-ben egyesített Budapest fejlesztésében oroszlánrészt vállaló politikus vagy Ybl Miklós, a kor sztárépítésze mindhárman elegáns férfiak voltak, akik a saját szempontjaik szerint, maguknak tervezték a várost. Merker úgy vélte, egyáltalán nem rosszindulatból tették ezt így, csak a saját tapasztalataikat építették be a városokba. Ez pedig azt jelentette, hogy a köztereket férfiaknak építették, és férfiak is népesítették be azokat, hiszen akkoriban a nők kísérő nélkül ki sem léphettek az utcára. A fogyatékkal élők közül pedig egyetlen csoporttal törődtek: a hadirokkantakkal, akik a hatalom érdekében katonának álltak, majd megsebesültek. A többi fogyatékkal élőt a város szélén lévő szegényházakba, ispotályokba száműzték, hogy ne legyenek szem előtt. A szegregáció azonban a hadirokkantaknál is megjelent: a jelenleg viták kereszttüzében ákkó Városházán, ami eredetileg az Invalidusok háza nevet viselte, a hadirokkantaknak és családjaiknak gyakorlatilag egy teljesen elszeparált várost hoztak létre a városon belül.
A kolostorok adókedvezményeket élveztek és adományokat is kaptak, az évszázadok során jelentős átalakulásokon mentek keresztül. Pontos szabályzatuk, kialakításuk, méretük földrajzi helyzetüktől is függött. A kisebbekben alig egy tucat szerzetes élt együtt, míg a jelentősebbekben, mint például a cluny apátság, a 12. század közepén több mint négyszázan. A Nappal keltek és feküdtek A kolostorok eleinte önfenntartó gazdálkodásra voltak berendezkedve. Az élelmet a földeken dolgozó testvérek termelték meg, majd együtt fogyasztották el a refektóriumban. Egyes szerzetesrendek állatokat is tenyésztettek, sört, bort készítettek. Fontos feladatuk volt a kódexmásolás, sőt olykor az arisztokrata ifjak oktatása is. A középkori kultúra ápolásában, őrzésében elvitathatatlan a jelentőségük, és a másolás révén az antik tudományok, ismeretanyagok óvásában, átadásában is jeleskedtek. Az elkészült kötetek a kolostor könyvtárába kerültek. Szerzetesrendek | archivnet.hu. A szent szövegek tanulmányozása a napjaik lényegi részét jelentette. A szerzetesek általában a Nappal keltek és vele együtt tértek nyugovóra a celláikban.
Az elmúlt években különösen sok támadás érte a kereszténységet és az egyházat is, éppen ezért Szalóki Ági római katolikus vallásúként kötelességének érzi a keresztény értékek képviseletét és terjesztését. Önmagát elkóborolt bárányként jellemzi, aki végül visszatért a nyájhoz. Mint mondja, a hitét soha nem hagyta el, azonban a vallása gyakorlásától egy időre eltávolodott. Fokozatosan talált vissza, és ma már azt tervezi, hogy bérmálkozással is megerősíti hitbéli elköteleződését. Ráadásul megtiszteltetésnek érzi, hogy a kongresszus hírnöke lehet. – Egyre inkább keresem a lehetőségét annak, hogy a Jóistenhez kapcsolódhassak, akár a Szentírás tanulmányozása, a szentmiséken való részvétel vagy az imádság által – mondta az énekesnő, aki túl kicsinek érzi magát ahhoz, hogy kinyilatkoztasson bármit a hitről, ugyanakkor Istent egész életében egyértelmű létezőnek érezte. Olyannak, aki szeretetet, reményt és mindenre választ ad, támaszt nyújt, és mindent betölt bizonyossággal, tehát maga "az út, az igazság és az élet".
Mivel a városok többnyire földszintes házakból álltak, a kereskedelem a piacon zajlott, a városházán pedig a közérdeklődésre számot tartó ügyek a földszinten rendeződtek, a fogyatékossággal élők számára ezek a terek sokkal megközelíthetőbbek voltak, mint a modern, 19-20. századi városokban. És mert a középkorban a legtöbbször a munkahely, például a műhely is egybeesett a lakóhellyel, a munkába járás sem okozott gondot. A templomok szintén megközelíthetők voltak, sőt a bejáratoknál kéregető koldusok a keresztény tanításokra hívták fel a városlakók figyelmét, elsősorban arra, hogy adakozzanak a szegényeknek, akik közé a fogyatékosokat is sorolták. Szende szerint maga a társadalom a középkorban sokkal integráltabban működött, nem volt jellemző a fogyatékosok szegregációja, amit a 19. század hozott létre. Emellett az invenció korai elemei is megjelentek, Nürnbergben és Itáliában például már ekkor elkészítették az első kerekesszékeket. A férfiak által férfiaknak épített városok egyik díszpéldánya: Budapest Merker, aki Budapestet emelte előadása középpontjába, úgy vélte, hogy a 19. században a középkorhoz vagy a 21. századhoz képest összehasonlíthatatlanul rosszabbul festettek a városok, és a fogyatékosok helyzete a mai fogalmainkkal nézve teljesen elfogadhatatlan volt.