A gyűrű egykori kiválósága koronavírus-fertőzés okozta betegség miatt került kórházba. Ötvenegy esztendős korában, hétfőn elhunyt Csollány Szilveszter olimpiai, világ- és Európa-bajnok tornász. A gyűrű egykori kiválósága koronavírus-fertőzés okozta betegség miatt került kórházba december elején. Halálának hírét a Magyar Torna Szövetség és a Magyar Olimpiai Bizottság jelentette be. Csollány 1970. április 13-án született Sopronban. A tornával átlagon felüli fizikai képességeinek és tanulékonyságának köszönhetően már ötévesen megismerkedett, Győrben. Amikor követte volna a bátyját, és inkább futballozni akart, az édesanyja és az edzője meggyőzték a folytatásról, és az is sokat számított, hogy már egészen fiatalon voltak sikerélményei a versenyeken. A fővárosba 1986-ban költözött, az Újpesti Dózsa sportolója lett, három esztendővel később bekerült a felnőtt válogatott keretébe, 1990-ben pedig - a korosztályos versenyek érmei után - első alkalommal állhatott dobogóra a nemzetközi felnőtt mezőnyben, miután harmadik lett az Európa-bajnokságon.
Sokakat megrázott a hír – amelyről korábban beszámolt az Index is –, hogy koronavírus-fertőzés miatt lélegeztetőgépre került Csollány Szilveszter olimpiai, világ- és Európa-bajnok tornász. A Csollány Szilveszterhez hasonlóan súlyos állapotban lévő covidos betegeket ECMO-készülékkel is kezelhetik, és minden bizonnyal ezzel az eljárással próbálják megmenteni az 51 éves bajnok életét. Többek között ezzel az életfunkciókat fenntartó, műtüdőként működő géppel tartották életben a korábban 111 napig koronavírus-fertőzés miatt kórházban kezelt fideszes országgyűlési képviselő, Bányai Gábor, valamint egy 42 éves tatai nővér életét. Egyes számítások szerint mindössze 30-40 ilyen készülék van az országban, mások 50-es nagyságrendről beszélnek. Egy biztos, a kezelés, amelyet csak a súlyos Covid-betegeknél vetnek be, annyira megterheli a szervezetet, hogy csak fiatalabb betegeknél alkalmazzák. A már az első koronavírus-hullám alatt használt műtüdős ECMO-eljárás lényege, hogy a gép lényegében a beteg testén kívül végzi el a vörösvértestek mesterséges oxigénellátását és a szén-dioxid kivonását, segítve így a tüdőfunkciókat, támogatva a keringést.
2022. jan 26. 5:00 Tüdőátültetésre várt Csollány Szilveszter/Fotó: RAS archívum Budapest —Tüdőátültetésre várt Csollány Szilveszter, az olimpiai bajnok egykori tornászon azonban már nem tudták végrehajtani a beavatkozást. Hétfőn ugyanis közel két hónapos harcot követően a szervezetét legyőzte a koronavírus. A sportolót december elején szállították kórházba, előbb lélegeztetőgépre került, majd mivel így sem lehetett elegendő oxigént juttatni szervezetébe, műtüdő-kezelést kapott. Információink szerint Csollány tüdeje annyira roncsolódott, hogy a hosszan tartó kezelés alatt egyértelművé vált, átültetésre is szüksége lesz. Fontos, hogy a transz-plantációt csak azoknál lehet elvégezni, akiknek – a tüdejüket kivéve – a többi létfontosságú szerve kielégítő állapotban van, így a Tüdőtranszplantációs Várólista Bizottság alkalmasnak ítéli állapotukat a beavatkozásra. Jelenleg 17 magyar beteg vár ilyen beavatkozásra, Európában pedig 600-an várnak új tüdőre – köztük többen koronavírus miatt. Elhunyt az olimpiai bajnok Csollány Szilveszter/FOtó: RAS archívum Covid miatt egyébként 2021 májusában már hajtottak végre sikeres átültetést Magyarországon.
Múlt hétfőn csak…
Az együttes először csupán, mint kísérőzenekar jött létre, majd lassacskán felhalmozódtak saját szerzemények is. Telt múlt az idő, sok minden megváltozott, s 1981-ben a Tánc- és Popdalfesztiválon a Homok a szélben című dallal óriási sikereket elérve a harmadik helyezést és a közönségdíjat vitték haza. Megalapozva ezzel ismeretségüket és az elismerést, amely a mai napig övezi őket.
Bár az anyagi stabilitás helyreáll, Dubaiban aligha lesz minden a régi. Az emírség elvesztette legnagyobb tőkéjét: azt a bizalmat, amit a világ és a befektetők előlegeztek meg a sivatagi álomnak. Sayfo Omar
A legtöbben titkolják, kevesen vannak akik nyilvánosan elismerik, hogy olvassák és kedvelik a romantikus regényeket. Pedig ez a műfaj, amit a legjobban el lehet adni mind a mai napig. Szóval miért is van ez a nagy szégyen? Hogy is keletkeznek a sztereotípiák, hogy aki romantikus könyvet olvas, az mind érzelmeit elfojtó háziasszony, tragikus kapcsolatban él, ha egyáltalán van neki olyan, akinek a külseje valami pocsék (kövér, szódásszifon szemüveg és megkeseredett könyvtároskisasszonyokat lepipáló öltözet), iskolázottsága pedig a béka segge alatt leledzik. Szörnyű életéből pedig csak azt a kiutat látja, hogy elolvassa a szerelemmel, kapcsolatokkal foglalkozó regényeket, amelyekben ne adj isten szex is van és ilyenkor elmenekül a hétköznapokból. Mindezeket persze olyanok állítják, akik vagy nem olvastak még romantikus regényt, vagy sikerült egy olyat kifogni, ami iszonyú volt és ezzel leírták a teljes műfajt. Mert el kell ismerni, hogy a romantikus regények között is van rossz. Sőt, bűnrossz, viszont nem érdemes ez alapján elítélni a műfajt, mert ami jó, az meg igazán jó tud lenni.