Az inverteres klíma nagyjából a szöges ellentéte a hagyományos on/off klímáknak, hiszen teljesen más elven alapszik a működése. Az inverteres klíma ugyanis úgy van kitalálva és megalkotva, hogy állandóan működjön. Elsőre ez mindenhogyan hangzik, csak biztatóan nem. Pedig az, ráadásul nem is kis mértékben. Ugyanis az inverteres klíma kompresszora tényleg állandóan működik, ennek köszönhetően azonban annyira kevés energiát használ fel, hogy egy egész napi teljesítménye sem éri el szinte az on/off klíma bekapcsoláskor felvett energia mennyiségét. Emelett azonban van még egy nagy előnye. Beépített szenzorokkal és szabályozókkal van felszerelve, melynek köszönhetően a saját működési sebességét és nyomatékát is képes még tovább csökkenteni, ha azt érzékeli, hogy a hőmérséklet kezdi elérni a kívánt hőmérsékletet. Ezáltal tulajdonképpen az eleve energiatakarékos működését egy okos-technológiának köszönhetően még lejjebb képes mérsékelni. Mitől függ a klíma teljesítménye? Klíma Fűtés Működése / Pellet Fűtés Hátránya. Mikor a klímát kiválasztjuk, vagy legalábbis elkezdjük ezt a folyamatot, akkor felmerül, hogy mi alapján kalkuláljuk ki a leendő klíma teljesítményét.
Inverteres klímaberendezések teljesítménye: Három teljesítményt illik megemlíteni: névleges, minimális és maximális teljesítmény. Minimális teljesítmény az a legkisebb teljesítmény, amikor még az inverteres klíma kompresszora nem áll le. Névleges teljesítmény, az a legnagyobb teljesítmény, melyet a klíma berendezés hosszú távon képes produkálni. Inverteres klíma fűtés működése röviden. Maximális teljesítmény az a teljesítmény, melyet az inverteres klíma rövid időre képes biztosítani. Az inverteres klíma folyamatvezérlése hűtés esetén: Egy 30 fokos helyiségben bekapcsoljuk klíma berendezésünket és beállítjuk a számunkra ideálisnak tűnő 25 fokot. Ilyenkor inverteres klímánk a maximális teljesítménnyel elkezd azon dolgozni, hogy a beállított hőmérsékletet elérje. A beállított 25 fokos hőmérséklet elérését követően nem kapcsol ki az inverteres kompresszor, hanem egy fordulatszám szabályozás segítségével olyan hűtőteljesítményt állít be, amivel fent tudja tartani a beállított hőmérsékletet. Ettől lesz komfortos! Nem "okádja a hideget".
Akinek van klímája, vagy tervezi, hogy vásárol egyet, azt biztosan érdekli a klíma működése. Nézzük mi is történik, ha bekapcsoljuk a légkondit! A klíma, párolgó folyadék segítségével hűti környezetét. A klíma négy fő részből áll: kompresszor: a körforgást biztosítja. párologtató: ez gyakorlatilag a beltéri egység, kondenzátor: az elpárolgott folyadék lecsapódásának helye, a kültériben a bordás rész, fojtás: a kondenzátort és a beltérit választja el egymástól. A klíma működése Adott egy rendszer, amiben olyan folyadék van, melynek a forráspontja légköri nyomáson -30°C körüli. Kiengedve elillan, de ez kerülendő, mert nagyon ózonrombolóak ezek a vegyi anyagok. Amíg a kompresszort el nem indítjuk, azonos nyomás van a rendszerben. Amint elindul, az elpárologtatóban elkezd csökkenni a nyomás, a kondenzátorban pedig emelkedik. Adott egy fojtás, melyen a gőz kis mennyiségben átáramlik. A keletkezett gőz lényegesen nagyobb térfogatot tölt ki, mint maga a folyadék. A hűtőközeg kezd feltorlódni a kondenzátorban, és nagy nyomáson cseppfolyóssá válik.
A Kőris-hegy a Bakony legmagasabb csúcsa, 709 méter. A tetején a Vajda Péter kilátóból minden irányban káprázatos kilátás tárul elénk. Érdemes megmászni, és ez Porváról bizonyul a legkönnyebbnek, bár az utolsó métereken a csúcs alatt lesz hova felkapaszkodni. Porva település nevét először 1086-ban említették, így nagy múltú és igen szép fekvésű település a Hódos-ér forrásvölgyében. A központból indulunk a Kőris-hegy meghódítására. A zöld jelzésen fordulunk északnyugat felé, aztán ki is érünk a faluból a megművelt szántóföldekre, ahonnan rögtön meg pillanthatjuk a Kőris-hegy csúcsán álló gömb alakú légi irányítási radar állomást. 1 kilométer után az erdőben folytatjuk a sétát, aztán egy újabb nagy mező mellett elhaladva találkozunk a piros kereszt jelzéssel, és balra fordulva szintben elhaladunk a Kék-hegy lába mellett. Kisszépalmapuszta előtt rákanyarodunk a zöld kereszt jelzésre és a Levélkúti-árkon felsétálunk a Kék-hegy és a Kőris-hegy nyergébe. Ez a szakasz lankásan, de folyamatosan emelkedik, viszonylag kényelmesen tesszük meg a szintemelkedést egészen 650 méter magasságig.
Aki járt már a Bakonyban nagy valószínűséggel messziről felismeri a Kőris-hegyet a csúcsán található hatalmas, hófehér radargömbről. A bakonyi vidéken azonban van még egy hegy, amely már messziről jól felismerhető, mégpedig a csúcsán található két hatalmas toronyról. Ez a Déli-Bakony legmagasabb csúcsa, az 599 m magas Kab-hegy. A Kab-hegy tetején két adótorony található, a 238 m magas TV-torony - amely egyébként Magyarország 4. legmagasabb építménye - és a 133 m magas, jelenleg használaton kívüli rádió-torony. A kisebbik torony mögött déli irányban épült 2013-ban a kb. 9 m magas Kinizsi Pál-kilátó. A hegyen az Országos Kéktúra útvonala is áthalad, de a kilátót nem érinti, az kis kitérővel érhető el. A kilátónál pihenőhely is található asztalokkal és padokkal. A Névadó: Kinizsi Pál Kinizsi Pál a Mátyás Király legendás hadvezére volt a 15. században. A Kab-hegyhez közeli Nagyvázsony várát és a hozzá tartozó birtokot 1472-ben kapta Kinizsi a hadjáratokban tanusított vitézségéért a királytól.
A Bakony, a Dunántúli-középhegység legnyugatibb és legnagyobb tagja. Részei: Észak-Bakony, mely három részre tagolódik. Magas-, vagy Öreg-Bakony. Itt található a Bakony legmagasabb csúcsa a Kőris hegy a maga 709 méteres magasságával Keleti-Bakony. A zirci-medence és a Móri-árok között terül el. Bakonyalja. A Sokorói-dombság révén egészen Győrig terjed. Déli-Bakony A Déli-Bakonyt nyugatról a Marcal-medence, délről a Tapolcai-medence és a Vázsonyi-árok, keletről a Veszprémi-fensík, északról pedig a Devecseri-árok határolja. Legmagasabb pontja a Kab-hegy a maga 599 méteres magasságával- Balaton-felvidék Lejtősen ereszkedik a Balatonra. Az ÉNy-i széltől védett táj régi falvaival, szőlőültetvényeivel a Földközi-tenger mediterrán partjait idézi. Ezért nevezik "Balatoni riviérának" is. A Balaton-part szegélyén több helyen (Balatonfüred, Kékkút stb. ) szénsavas források fakadnak, mint a hajdani vulkáni működés emlékei. Vulkáni terület volt a tóba nyúló Tihanyi-félsziget is. A vulkáni működés nyomát a félszigetre rakódott vastag bazalttufa rétegek és a régi hőforrások (gejzírek) által épített forráskúpok (gejzírkúpok) igazolják.
Azonosíthatjuk a Tihanyi-félszigetet is, kelet felé pedig a Bakony erdős hátait látjuk. Tipikus bakonyi táj kerül a szemünk elé: az erdős hegyhátakat kisebb medencék szabdalják, melyekben települések sorakoznak. A hegylábakon irtások váltják fel az erdőt. Keleti irányban láthatjuk a hegyvidék második legmagasabb csúcsát, a Papodot, és rajta a Vitéz Bertalan Árpád-kilátót. Az alant elterülő erdőtömb egy különösen izgalmas, sötét darabkáját rejti a múltnak: a keleti irányban található "Kis-Moszkva" létesítmény szigorúan őrzött, titkos katonai objektum volt a szovjet megszállás évtizedeiben. A nagy titkolózást elsősorban az itt tárolt nukleáris töltetek indokolták. A rádiótorony és kiszolgáló létesítményei miatt a kilátóból korlátozott a kilátás, azonban megkerülve a kerítést több pontról is megnyílik a panoráma. Érdemes kicsit kisétálni a tarvágások foltjaira: jól látszik például a szintén bazaltos anyagú Agár-tető lapos teteje, vagy a kilátójáról felismerhető Lugos-tető. A Bakony legmagasabb pontját, a Kőris-hegy csúcsát gömb alakú radarjáról azonosíthatjuk.
A hegytetőn álló kilátóból fantasztikus kilátás körbe a környező dimbes-dombos vidéktől egészen a Sokorói vonulatokig. Rövid pihenő után a Gerence-patak völgyébe ereszkedünk, s közben bekukkantunk az Odvaskő-barlangba is. A parkolóban várakozó buszunkkal térünk vissza Budapestre. Az esti órákban érkezünk a Hősök terére. Táv: 17 km, szint: 450 méter, menetidő: 7, 5 óra Részvételi díj tartalmazza: az utazást, két éjszaka szállást turistaházban félpanzióval, a túravezetést. Részvételi díj nem tartalmazza: a programban nem szereplő étkezéseket, a belépőket, és az utasbiztosítást. Helyszíni költségek leírása: Pannonhalmi borpince-látogatás 5 bor kóstolásával 2. 500 Ft/fő Apátsági belépő tárlatvezetéssel felnőtt 1. 800, diák, nyugdíjas, pedagógus 850 Ft/fő Várbelépő: Diák, nyugdíjas 200. -Ft (az igazolványokat kéretik bemutatni! ) Felnőtt: 400. -Ft Várható kötelező költségek a helyszínen: nincs kötelező költség Előleg: A részvételi díj 40%-a, mely a foglaláskor fizetendő. Egy hónapon belüli indulás esetén a teljes részvételi díj fizetendő!
Erre települt a karsztfennsík szélén működő, a Bakony egyik legnagyobb üveghutacsoportja. A számos apró gödörben és az időszakosan eltömődött víznyelőkben megállt a víz, és máris kész volt a förtés. Az úthoz legközelebbiből nyílik a 88 m hosszú, 54 m mély Futómacskás-víznyelőbarlang. Tovább a csúcsra A víznyelőktől visszatérünk a K jelzésre, ami a műúton átkelve keskeny ösvénnyé változik, és a jellegtelen bükkösön át balra tartva tér vissza az üzemi útra. Utóbbin jobbra felfelé, 30 m után a szalagkorláton átvezetve folytatódik a jelzés, majd az aszfaltburkolatú úton az 1976-ban épített fehér gömbkupolás polgári légtérellenőrző radarállomás kerítése után ér a Kőris-hegy csúcsára. Az itt magasodó háromszintes Vajda Péter-kilátó elődjét 1920-ban állították, amit 1962-ben egy újra cseréltek - legutóbb 2002-ben újították fel. Tetejéről jól látható a fenyőfői ősfenyves és a település templomtornya, mögötte a Bakonyalja és a Kisalföld. Feltűnik a Somló sajátos alakja és a pannonhalmi apátság hatalmas fehér épülete, ami szinte világít a napsütésben.