Képzéseink országszerte számos helyen elérhetőek. OKJ-s képzéseikre történő jelentkezéskor nem kell regisztrációs díjat fizetni. Fizetési kötelezettség csak akkor keletkezik, ha elindul a képzés és szerződést kötöttünk. A képzés időbeosztását a munka mellett tanuló résztvevőink igényeihez igazítjuk. Tanáraink a szakma kiváló szakemberei. Tanulóink kellemes környezetben, korszerű eszközök segítéségével tanulhatnak. A magas színvonalú képzésnek köszönhetően, felnőtt tanulóink évek óta kiemelkedő tudás-színvonalon tesznek vizsgát, amint ez a korábbi, négyes átlag feletti vizsgaeredményekből is látható. A képzés végi kérdőívek ugyancsak magas szintű résztvevői elégedettséget mutatnak. A fenti adatok tájékoztató jellegűek, nem minősülnek üzleti ajánlatnak.
Ez azt jelenti, hogy nem leszel szakképzett dajka, és nem dolgozhatsz olyan helyen, ahol dajka szakképzettség elvárt. Óvodai dajka képzés online vs. offline – előnyök és hátrányok Az online vagy e-learning oktatásnak alapvetően kétség kívül az az előnye, hogy nem kell bejárni az órákra, magad osztod be az idődet, nem kell máshoz alkalmazkodnod a tanulás során. Ja, és persze általában olcsóbb is. Mi alapvetően támogatjuk az e-learninget, mert úgy látjuk, hogy egyre inkább errefelé megy a világ, és a legtöbb esetben sokkal előnyösebb a tanulónak ez az oktatási forma. Sok területen még csak nem is szakképzettséget várnak el a munkaadók, azaz vannak olyan szakmák, ahol inkább a tudás a fontos, nem az OKJ-s végzettség. Ez mind szép és jó, de… Az óvodai dajka azonban tipikusan nem ilyen szakma. Ez nem az a hivatás, ahol munkakeresés során elég bemutatnod, hogy jó óvodai dajka vagy a gyakorlatban, de az OKJ-s bizonyítványt nem kérik el… itt bizony – sajnos vagy szerencsére – szükség van a végzettséget igazoló "papírra".
Nézz szét az OKJ-s dajka képzéseink között, mert már országszerte 20-nál több városban is indulnak. Sőt, mivel hatalmas rá az igény, folyamatosan bővül a helyszínek száma (az elmúlt egy évben 11 új város került be a kínálatunkba). Éppen ezért nézz szét a listában, esélyes, hogy indul a környékeden dajka képzés, de ha mégsem, nézz vissza pár hónap múlva, mert lehet, hogy akkor már a Te városod is az oktatási helyszínek között fog szerepelni. Előre is köszönöm, hogy megosztod: 10 Shares
11470-16 Óvodai nevelési feladatok írásbeli 45 perc 11688-16 Gondozás és egészégnevelés 11543-16 Takarítási feladatok az óvodai dajka tevékenységében 11544-16 Konyhai és udvari feladatok az óvodai dajka tevékenységében A komplex szakmai vizsga vizsgatevékenységei és vizsgafeladatai: Gyakorlati vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Az óvodai nevelés, gondozás, takarítás gyakorlata A vizsgafeladat ismertetése: A gyakorlati vizsgatevékenység a szakmai és vizsgakövetelmények alapján összeállított szituációs tételek alapján történik. A gyakorlati tételeket a képző intézmény szakértői állítják össze. A vizsgázó a vizsgatevékenység során a képző intézmény szakértői által összeállított tételsorból, véletlenszerűen kiválasztott tétel alapján ad számot felkészültségéről. A tételek az óvodai dajka, gondozási, takarítási feladataihoz, az intézményi és intézményen kívüli programokban történő segítségnyújtáshoz, a játék és eszközhasználathoz kapcsolódó élethelyzeteket, szituációkat, feladatokat tartalmazhatnak.
Mint utóbb kiderült, ezek a csapatok nem a békeszerződés aláírásáig – tehát pusztán rendfenntartási céllal – szállták meg az ország nagy részét, hanem már a később elcsatolt területeket vették birtokba. Magyarországnak 1918 őszén talán még elegendő ereje lett volna a megszállók megállítására, de miután 1919 februárjára az ország területe a maihoz hasonló méretűre zsugorodott, erre már esély sem maradt. A trianoni határokat elsősorban az erő alapján szabták meg, és a pacifista politikát választó, hadseregét leszerelő Károlyi-kormányzat éppen ezzel rendelkezett legkevésbé. A trianoni békeszerződés a versailles-i békerendszer részeként született meg, melyet a világháború lezárását követően egy másfél éves konferencia készített elő. A győztes antant hatalmak 1919. január 18-án kezdték meg a tanácskozást a Párizs környéki kastélyokban, ahol a "négy nagy", Clemenceau francia, Lloyd George brit, Orlando olasz miniszterelnökök és Wilson amerikai elnök szava dominált. A legyőzöttek képviselői is részt vettek a tárgyalásokon, de tényleges ráhatásuk nem volt az események menetére, csupán az 1919. júliusától születő szerződéseket írták alá.
A Trianon Múzeum vándorkiállítása 31 darab, nagy méretű, színes tablón mutatja be a trianoni békediktátum történetét és tragikus következményeit. A tablókon részletesen bemutatjuk a magyar állam békés nemzetiségi politikáját az első világháborút megelőzően, a kisebbségi követelések történetét, majd Magyarország idegen megszállásának főbb eseményeit. Négy tablót szenteltünk a betörő, idegen csapatok elleni küzdelem leghősiesebb példáinak: a Székely Hadosztály, a balassagyarmati polgárok, a nyugat-magyarországi felkelők, és a Pécset, Baját, Baranyát visszafoglalók sikeres ellenállásának. A tablókon konkrét számadatokkal illusztrálva láthatók a trianoni békediktátumot követő veszteségek, illetve az ország szétszakításának főbb eseményei. A tablók segítségével megismerkedhetünk az 1919-1938 közötti revizionista mozgalmak kialakulásával, a revíziós sikerekkel, Délvidék, Erdély és Felvidék egyes városainak "hazatérésével". A tablósorozat utolsó néhány darabja az újból megszállt területeken élők további sorsát mutatja be, és beszámol a második világháború tragikus következményeiről: a délvidéki magyarirtásról, a felvidéki deportálásokról, és a megszállt területeken élő magyarok üldözéséről.
Úgy folytatta, az anyaországi és a határon túl élő magyaroknak szükségük van egymásra "hiánytalan létszámban". "Önöknek egy gyarapodó Magyarországra, az anyaországi magyarságnak pedig minden erdélyi, minden külhoni, például minden romániai magyar teljesítményére, tehetségére és tudására. Hiszen összetartozunk, akár a test és a lélek. Az ész és a szív. Egy ország megcsonkításának a tragédiája pedig csak akkor teljesedik be egészen, ha maga a nemzet is csonkává válik. De amíg a trianoni államhatárokat minden mai és eljövendő magyar kormánynak, minden magyar embernek tiszteletben kell tartania, addig a nemzet fogyását és szétszakadását egyiknek sem kell, sőt mindannyiuknak szent kötelessége megakadályoznia" – húzta alá. A politikus beszédében vázolta, az elmúlt tizenkét évben fontos dolog történt a nemzeti összetartozás történetében. Többé nincs első- és másodosztályú magyar se jogi, se gyakorlati szempontból. A nemzet egy és oszthatatlan: minden teljesítmény, minden tehetség és tudás előtt ugyanazok a karrierutak állnak nyitva.
Így kerültek egybefüggő magyar lakosságú tömbök is a határ túloldalára (Csallóköz a teljes Dél-Felvidékkel, a Partium, Székelyföld, a Délvidék északi része), noha legtöbbször ki lehetett volna jelölni megfelelő határt. A magyar tárgyalási stratégia sem volt kompromisszumkész: a teljes integritást célozta ahelyett, hogy a magyar lakosságú határmenti területek megtartására törekedett volna. Részben ezért is hagyták figyelmen kívül. A szerződést végül a lényegében erre kinevezett Simonyi-Semadam Sándor kormányának küldöttei, Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és Benárd Ágoston népjóléti miniszter írták alá. A szerződést az 1921. évi XXXIII. törvénycikkel iktatták be a magyar jogrendszerbe – ez volt az egyetlen magyar törvény, amely fekete keretben jelent meg. A békeszerződés eredményeképpen a Magyar Királyság elveszítette területének több mint kétharmadát (az ország területe 282 000 km²-ről 93 000 km²-re csökkent). A Magyar Királyság lakóinak száma 18, 2 millióról 7, 6 millióra esett vissza.
Valójában a végső döntést már 1919 nyarán meghozták a nagyhatalmak. A békeszerződés aláírására 1920. június 4-én a Trianon-palotában került sor. A területi rendelkezések mindenki számára megdöbbentőek voltak: az ország területe az addigi 283 ezer km2 -ről 93 ezer km2-re csökkent, ezzel Magyarország a területe kétharmadát elvesztette. A Felvidéket és Kárpátalját Csehszlovákiához, Erdélyt, Partiumot és a Bánát keleti részét Romániához, a Szerémséget, Bácskát, a Bánság nyugati részét és a Muraközt a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, nyugaton pedig egy keskeny sávot, a későbbi Burgenlandot, Ausztriához. Népszavazást a nagyhatalmak egy esetben rendeltek el: 1921-ben Sopron és a környékbeli falvak a Magyarországhoz tartozást választották. Ezért kapta Sopron a leghűségesebb város nevet. Az ország népessége 18, 2 millió főről 7, 6 millióra csökkent, az elcsatolt területeken 3, 3 millió magyar került kisebbségbe. Megközelítőleg 400 ezer magyar menekült az utódállamokból az anyaországba, ezzel családok ezrei kényszerültek átmenetileg vagonokba, nyomorúságos körülmények közé.
Végre van haza és van haladás is. A márciusi ifjak büszkék lennének ránk: ilyen országot és ilyen nemzetet akartak. Ha nem is pont ilyen 'uniót Erdéllyel', de ilyen összetartozást magyar és magyar közt. Ez az örökségünk. Ezt kell megvédenünk! " – üzente a politikus. Fotó: Gémes Sándor (archív) – képünk a 2022. március 14-i makói megemlékezésen készült
A támogatások a Kárpát-medence minden magyarlakta településre, minden magyar közösségbe eljutottak: bölcsődéket és óvodákat építettünk, iskolákat újítottunk fel, több mint 3500 magyar vállalkozás támogattunk példaértékű nemzeti összefogással. Kiemelte, ennek kapcsán is még nagyobb téttel bírnak az április 3-i magyarországi választások, mint bármelyik korábbi voksolás. A tét ugyanis többek között a határon túli magyarságot támogató politika folytatása vagy visszavonása, a nemzetegyesítő programok bővítése vagy megcsonkítása. "Tétje a haza vagy a hazátlanság, a haladás vagy a leszakadás kérdése. Tétje a béke vagy a békétlenség választása. Mi abban hiszünk, hogy a béke és a gyarapodás záloga a függetlenség, a kellő mértékű nemzeti önállóság, az erős nemzet. Tagállami és közösségi szinten egyaránt – hiszen az erős és békében élő Európához is erős és szuverén nemzetállamok és országok kellenek. Magyarország ma ilyen nemzetállam. Sőt Magyarország az elmúlt 30 – sőt az elmúlt 174 évben! – most ilyen állam a leginkább.