Francisco Tárrega Életrajzi adatok Születési név Francesc d'Assís Tàrrega i Eixea Született 1852. november 21. Vila-real, Castellón Elhunyt 1909. december 15. (57 évesen) Barcelona Pályafutás Műfajok romantikus zene Aktív évek 1874–1909 Hangszer gitár Tevékenység gitárművész, zeneszerző Hangminta Hangminta? * A Wikimédia Commons tartalmaz Francisco Tárrega témájú médiaállományokat. Tárrega: Collected Guitar Works: The Early Spanish Editions – Az Editio Musica Budapest zeneműkiadó online kottaboltja. Szobra Vila-realban, Casa de Polo Egy tanítványának szóló ajánlása Bizet Carmen -előjátékának általa készített átiratán Francisco Tárrega Eixea ( valenciaiul Francesc d'Assís Tàrrega i Eixea) ( Vila-real, Castellón, 1852. – Barcelona, 1909. ) spanyolországi zeneszerző és gitárművész, a mai klasszikus gitárjáték technikájának megalapozója. Élete [ szerkesztés] Apja pedellus volt, anyja kisegítőként dolgozott egy közeli apácazárdában. Egy csecsemőkori baleset miatt látása megsérült, ezért családja Castellónba költözött, hogy a fiú ott zenét tanuljon, és ezzel biztosítva legyen majd megélhetése akkor is, ha esetleg teljesen megvakul.
03 07 05 Zeneszerzők: Francisco Tarrega 04 06 12 27 02 08 01 15 24 10 14 19 Zeneszerzők: Francisco de Asís Tárrega 16 21 09 94 Szerző: Francisco Tarrega / Zeneszerzők: Francisco Tarrega 07
Antonio de Torres sevillai hangszerész az 1850-es évek közepétől már készített olyan gitárokat, amelyek a célra alkalmasak voltak. Mecénása, Antonio Canesa segítségével Tárrega szert tett egy ilyen hangszerre, melyhez évtizedeken át hű is maradt. Nagy részben Tárrega és tanítványai révén vált ez a hangszerváltozat a koncertgitár 20. századi szabványává. Tökéletesítette a gitárjáték technikáját, sokféle pengetési móddal kísérletezett, hogy felszínre hozza a hangszerben rejlő kifejezőerőt. Eredeti gitárművei mellett Bach, Beethoven, Chopin, Schumann, Mendelssohn átiratokkal bővítette a hangszer repertoárját. Albéniz és Granados kortársaként és barátjaként gitár-átiratokat készített az ő műveikből is. Sikeres európai koncertkörutakon népszerűsítette hangszerét, ezzel előkészítve a gitár 20. A nagyhatású, szenvedéllyel komponáló Agustín Barrios és a gitártechnika forradalmasítója Francisco Tarrega | karakzene. századi reneszánszát. Művei Több, mint hetven saját kompozíciója mellett kb. 120 átiratot is készített.
Az utolsó A hang valójában egy oktávval lejjebb van Tárrega Gran Vals ában. Tárrega a szerzője egy közismert dallamnak, a Nokia csengőhangjának, a Nokia dallam nak (Nokia tune). A híres csengőhang Tárrega "Gran Vals" című művében található meg, melyet 1902-ben írt szóló gitárra [1] (a régebbi Nokia készülékekben ez a csengőhang "Grande Valse" címen van). 1993-ban a Nokia megvásárolta a mű szerzői jogait. [2] A dallam, mely a Nokia hangvédjegye, [3] az első felismerhető csengőhang volt a mobiltelefonokon. [4] Külső hivatkozások Tárrega életének kronológiája spanyolul A Gran Vals (Nokia dallam) midi verziója ↑ Tony Skinner, Raymond Burley. Classical Guitar Playing: Grade Seven (LCM). Registry Publications Ltd (2002). ISBN 189846667X ↑ Juutilainen, Esa-Markku and Kukkula, Tapio. Lukion Musa 1. WSOY (2007). Francisco Tárrega – Wikipédia. ISBN 9789510307564 ↑ Idézet a Nokia 6233 angol nyelvű leírásából: "Nokia Tune is a sound mark of Nokia Corporation. " ↑ Ryzik, Melena Z. : The Nokia Fugue in G Major. New York Times, 2005. július 10.
Agustín Barrios eredetisége ellenére vagy éppen ezért kicsi életművet hagyott hátra, de minden egyes megkomponált darabjában ott a félreismerhetetlen kéznyoma. Francisco Tarrega egy régebbi kor zeneszerzője, ilyenkor vissza kell helyezkednünk az ő korába, ahhoz, hogy ne utasítsuk el a zenéjét, hagyjuk áramolni, hatni az akkori eszközökkel. Az életműve jóval nagyobb, mint Agustín Barrios-é. Egy hosszabb darabbal kezdenék:, variáció egy Paganini témára, átirat hegedűről gitárra. Adelita ez már egy könnyebb darab, két gitárra, szerelem, szenvedély, szerenád egy hölgynek, ez aztán a muzsika. Itt van a következő darab, amely egy tango: Tango Maria a tánchoz kötődik. Francisco Tarrega settenkedő darabja mögött megbújó személyisége ütközik ki. Táncdal, amelyben minden lépésen hangsúly van: Capricho árabe. Gran Vals ismét egy táncdarab. Kiegyensúlyozott, "happy" darab. Las dos Hermanas – Vals a táncokat kimerítettük ezzel, az utolsó darabbal. És azt hiszem megmaradtunk az élvezhető pozitív hangvételű daraboknál, amik könnyebben értelmezhetőek
másolni a jogtulajdonos engedélye nélkül. A tilalom vonatkozik a zeneiskolai és magáncélú másolásra is. A szerzők vagy örököseik minden hivatalosan eladott kotta árából részesülnek. Az illegális másolás megfosztja őket a szellemi tulajdonukért járó jogos juttatástól. (A fénymásológépek és egyéb reprográfiai eszközök árába korábban beépített "jogdíj" a kották vonatkozásában 2004-ben megszűnt. ) Kottabolt vevőszolgálat Ár: €54. 00 (áfa nélkül) Ez a kiadvány most nincs készleten budapesti raktárunkban, de megrendeljük Önnek. Szerkesztette Werthmueller, Franz Hangszer/letét: Gitár Nyelv: angol, német Terjedelem: 352 oldal Kiadó: Schott Katalógusszám: ECH1000 ISMN: 9790204710003 Tartalomjegyzék 1. Bach, Johann Sebastian – Beethoven, Ludwig van: Loure 2. Bourree de la sonata 2a 3. Fuga de la 1a 4. Sonata para violin 5. Largo Op. 27 6. Menuet 7. Scherzo de la sonata Op. 2. 8. Sonata Op. 13 9. Gomez, Rafael Calleja: Tango de la cadera de El Ratón 10. Chopin, Frédéric: Preludios Nos. 6, 7 & 20 11.
Nézd meg a lejárt, de elérhető terméket is. Ha találsz kedvedre valót, írj az eladónak, és kérd meg, hogy töltse fel újra. A Vaterán 16 lejárt aukció van, ami érdekelhet, a TeszVeszen pedig 3. Mi a véleményed a keresésed találatairól? Mit gondolsz, mi az, amitől jobb lehetne? Kapcsolódó top 10 keresés és márka Top10 keresés 1. Gyermek jelmez 2. Felnőtt jelmez 3. Lego 4. Légpuska 5. Festmény 6. Matchbox 7. Herendi 8. Réz 9. Hibás 10. Kard Személyes ajánlataink Keresés mentése Megnevezés: E-mail értesítőt is kérek: Mikor küldjön e-mailt? Újraindított aukciók is: Értesítés vége: AZ OSZMÁN BIRODALOM EURÓPÁBAN (1 db)
11 perc olvasás A 16. században még kivételesen erősnek és szilárdnak látszó Oszmán Birodalom a 17. század első felében válságból válságba bukdácsolt. Egy angol utazó a 17. század elején azt írta, hogy bár az oszmán állam fenn fog maradni, soha többé nem lesz olyan erős, mint korábban. A birodalom helyzetének megrendülését a korabeli oszmán vezetők és értelmiségiek is érzékelték és kommentálták. Mindazt, ami a megelőző század utolsó harmadától történt, úgy értelmezték, hogy összeomlott a "világ rendje". Némelyikük a változásokat történelmi távlatokba helyezte, és Ibn Haldún ciklikus történelemfelfogását átvéve úgy vélte, hogy a birodalom belépett életének utolsó szakaszába. Az európai történelem "17. századi válságként" ismert korszakának megfelelője az Oszmán Birodalomban is megvolt, csak kissé korábban kezdődött: már az 1580-as évek végén rendszerszintű problémákkal kellett a Portának szembenéznie. A legnagyobb gondot eleinte a pénzrendszer zavarai okozták. A bajok orvoslására tett kísérletek azután fokozatosan az egész intézményrendszer átalakításához, végső soron az ún.
TÖRTÉNELEM / Művelődéstörténet kategória termékei tartalom: A XIII. század közepén jelentéktelen török törzs telepedett le Kisázsia északnyugati sarkában, a bizánci birodalom határán. 1326-ban bevette Brussza városát. Utódai éppen két évszázad múlva Mohács mezején megsemmisítették a magyar hadsereget. A vereség hírére készült röplapok Európa- szerte véres rémhíreket terjesztettek. Rettegésük azt sugallta, hogy a hódítók nem ismernek lehetetlent, s a Mohácsot követő évtizedek igazolni látszottak a félelmeket. Ekkor már az oszmánoké volt a Balkán-félsziget, Magyarország közepe, Kisázsia, Perzsia nyugati határszéle, az egész Közel-Kelet, Egyiptom meg Afrika északi partvidéke. Bekerítették a Fekete-tengert, flottájuk elnyelte az Égei-tenger szigetvilágát, és a Földközi-tenger nyugati medencéjében hadakozott. Mohács után újabb két évszázad elteltével már semmivé foszlott Európa félelme. A szörnyű ellenfél életútja túljutott a zeniten. Beállt a stagnálás, majd a hanyatlás korszaka, s az oszmán birodalom Magyarország elvesztésével elszenvedte első nagy vereségét.
A kötet az oszmán történelemnek ezt az első félezer évét tekinti át. A hódítások eseménysora mellett elsősorban azt a tágabban értett szerzési folyamatot, amelynek során a törökök elsajátították a várostrom és a tengeri hadviselés tudományát, megtanulták szolgálni és szolgálatukba állítani az iszlámot, beletanultak a törvényalkotásba és a centralizált államvezetésbe. Megismerkedtek az arab és perzsa tudományokkal és továbbfejlesztették őket, s a bizánci és az iszlám építészet elemeiből - de hajdani nomád sátruk emlékképére - megalkották a muszlim építészet egyik csodáját, az oszmán-török dzsámit. A kötet elkalauzol a szultáni szerájba, és megismertet a közemberek hétköznapi és ünnepi szokásaival is. Ár: nincs raktáron, előjegyezhető
Nem lekicsinylésképpen, mert minden erénye megvolt az uralkodásra, sőt túl is lépett saját határain. Attila nagybátyjától, Rugától örökölte a már meglévő birodalmat, ami az ő regnálásakor mind jobban kiterjesztett. Halvány különbség van egy korábban nem létező birodalom létrehozása, és egy örökség megtartása, majd nagyobbá tétele között. Forrás: National Geographic Az itáliai betörés A Duna-Tisza közéig elnyúló birodalmi berendezkedést követően – – Balambér nagyfejedelem célkitűzése volt térdre kényszeríteni az egyetlen számításba veendő, valódi ellenfelet, a Római Birodalmat. Az előkészületek egy évet öleltek fel (382-383), mire váratlan és rejtélyes módon 383-ban elhunyt Balambér. Az okát találgatni lehet, talán sosem tudjuk meg, de különös, hogy pont abban az évben, amikor hadat akart küldeni a rómaiakra. Sejtelmesen hasonlít Attila váratlan halálára, aki úgyszintén akkor halt meg, amikor tervei voltak a rómaiakkal szemben. Kettejük közt különbség, hogy míg Balambér hadai a hírhedt 378-as hadrianopolisi csatában a Római Birodalom keleti felével hadakozott a gótokkal karöltve, addig Attila 452-ben eljut Róma kapujáig.
Egy korábbi tesztben elég felemásan sikerült Balambér nagyfejedelem megítélése. A kérdés úgy szólt, mely állítás hamis vele kapcsolatban? Volt, aki úgy vélte, nem ő alapította az európai Hun Birodalmat; volt aki szerint nem az ő hódításainak köszönhetően kezdődött meg a népek vándorlása. A helyes megoldásra, miszerint betört volna Itáliába, ugyanannyian jelölték meg, mint az említett két másik opciót. A jelenlegi írás célja nagy vonalakban ismertetni a hunok európai jelenlétét a korai időszakban. A teljesség igénye nélkül csak a tesztben felvetett válaszlehetőségeket fogom elemezni. Korábbi írásom itt olvasható Balambér nagyfejedelemmel kapcsolatban. A hódító szándék 360. Az Aral-tó körül éltek szétszórtan a hun törzsek, minden különösebb egység nélkül, csak ideiglenes, akkor is a zsákmányszerző céllal köttetett fegyverszövetség állt fenn köztük. Egészen az 362-ig, amikor megválasztották vezérlő nagyfejedelemnek Csele fiát, Balambért. Más lehetőség híján nyugat felé tudtak terjeszkedni a puszta lovasai.