A turisták leginkább a Párizs és Milánó (7 óra, 25 euró, éjszakai vonaton 35 euró), valamint a Párizs Torino járatot használják. Párizsból elérhető még Verona, Velence, Párma, Bologna, Firenze, és Róma is. Ezeken a szerelvényeken 1-2-3 ágyas alvófülkékben, vagy 4-6 személyes couchette-ekben pihenhetünk. A Geneva Med járataiGenf és a Francia Riviéra között közlekednek, a TGV Lyria szerelvényei Párizs és a legnagyobb svájci városok között, vagyis Genf, Montreux, Lausanne, Zürich között ingáznak. Érdemes még megnézni a Trenitalia International (Milánótól Stuttgartig, Velencétől Genfig, Zürichtől Velencéig) és a Riviera Trains járatait. (Nizzából vagy Monacóból Milánóba, Genfbe, San Remo-ba). Igazi élményvonatozást kínál a Cisalpino(Genfből Milánóba és Velencébe, valamint Zürichből Velencébe). Transzszibériai Expressz: Eperbogyók - | Jegy.hu. Aki pedig az örök jég birodalmából egyenesen a pálmafák közé indulna, keresse a Berina expresszt a St. Moritz-Tirano-Lugano útvonalon. Sz. K.
Lemondási feltételek, kötbér: Utazás előtt 61. napig a foglaló nem jár vissza 60-31 nap között: 50% 30-0 nap között: 100% kötbér fizetendő No Show: 100% kötbér fizetendő A repülőjegyeket jegykiállítás után az adott légitársaság feltételei szerint lehet módosítani vagy lemondani. UNESCO Világörökségi helyszínek: A Kreml és a Vörös tér Bajkál-tó (természeti Tiltott Város Ég temploma Nagy Fal Programok: A részvétel díj az összes fakultatív programot tartalmazza leírás szerint. További információk 2: Ismerje meg Oroszországot Az ár tartalmazza: szállás 2 fős first class kupéban és 5* szállodákbanteljes ellátásprogramok a felsoroltak szerinttranszferek a repülőtér és a szálloda között (Moszkva és Peking)angol nyelvű idegenvezetés (angol, spanyol, portugál nyelvü idegenvezetés garantált, többi idegennyelv egyéni lekérésre) Az ár nem tartalmazza: repülőjegyek költsége: kb. 120. 000, - Ft/fő + kb. 70. 000, - Ft/fő illetékaz orosz, mongol, kínai vízumok költsége: 75. 000, - Ft/főEGYÉB KÖLTSÉGEK Egyágyas felár: 1 055 000, -Ft/főborravaló: kb.
1. nap: Budapest - Moszkva Érkezés Moszkvába, Oroszország fővárosába. Szállás Moszkvában 5*-os szállodában. 2. nap: Moszkva Egész napos moszkvai városnézés, amely során felkeressük a Vörös teret, a Kreml területét, sétát teszünk az Arbaton, megnézzük a Krisztus Megmentő székesegyházat, a legszebb metróállomásokat látogatjuk. Este transzfer a vasútállomásra, a szállás elfoglalása az Orient Expresszen. 3. nap: Kazan Érkezés a kazanyi pályaudvarra, városnézés a Tatárország fővárosában, amely a Volga partján található. A város egyik legfontosabb látnivalója a Kazanyi Kreml, amely 2000-ben került fel az UNESCO Világörökség listájára. Tugan Avalim folklórműsor. Ebéd egy autentikus tatár étteremben. Esti órákban indulás Kazanyból. Szállás az Orient Expresszen. 4. nap: Jekatyerinburg Egész napos program, városnézés. Az I. Péter által 1723-ban alapított várost I. Katalin cárnő tiszteletére nevezték el. Az Októberi forradalmat követően a bolsevikok II. Miklós cárt és családját Jekatyerinburgban tartóztatták le és itt is végezték ki.
A török időkig terjedő több mint fél évezred azonban bizonyította, hogy a mindenkori magyar királyt Székesfehérváron, a mindenkori hivatalos koronázási jelvényekkel kellett ékesíteni a megfelelő méltóságok által. Az István-kori korona, lándzsa és országalma a történelem viharaiban elveszett, a 12. század óta a mai Szent Korona a legfőbb jelvény. A korai tárgyakat a koronázási palást István királyt ábrázoló képe mutatja. A miseruha 1031-ben Gizella királyné adományaként került a királyi bazilika eszköztárába, Imre herceg temetésekor. Fülöp szerint minden késői tudásunk arra mutat, István magánbazilikájának építésével és a város fejlesztésével tudatosan tette a politikai élet színterévé Fehérvárt. Koronás főként innét indulva törte meg Ajtonyt és az erdélyi gyulákat. Utódait Orseolo Pétertől kezdve már kötelezően Fehérváron ültették trónra. Ezen a napon koronázták királlyá I. Istvánt – kultúra.hu. Károly Róbertet egyes feltételek hiánya miatt háromszor kellett megkoronázni, amíg legitim uralkodó lett. Mindez arra utal, hogy a "hol koronázták meg Istvánt? "
Erről a harcról számos monda maradt fenn a köztudatban. Közéjük tartozik a veszprémi Gizella-kápolna legendája is, amelyet a néphagyomány a következő változatban őrzött meg. "Amikor a pogányok Veszprémet megtámadták, csak Gizella királyné volt odahaza. Szent István király járta az országot, mert éppen sereget gyűjtött a pogány ellen. Amikor neszét vette a bajnak, egyszerre Veszprém alatt termett. De a síkság felől nem lehetett bejutni a várba, mert az ellenség minden utat elfoglalt. Szent István király ekkor a meredek szirtek felé került. De annyi ideje sem maradt, hogy a lováról leszálljon, mert a pogányok észrevették, és egyszerre megrohanták. Gizella királyné éppen az uráért imádkozott a templomban. De a nagy riadalomra kifutott a templomból, s hát látta, hogy Szent István lóháton nekiugratott a sziklának. Mikor koronázták meg istvan altalanos. A királyné nagy sietségében a fényes feszületet is magával hozta, és azzal kezdett integetni, mutogatta az urának, merre fordítsa a lovát. Így a király a meredek gyalogjárót megtalálta, de a pogányok utolérték volna, ha közben el nem hajigálja egymás után a palástját, a kardját, az erszényét és az aranyláncát.
A koronázási szertartásba azonban nem csak a politika, hanem a természeti csapások is beleszólhattak. Az ifjú Ferdinánd főherceg a magyar Szent Koronával Forrás: Wikimedia Commons Így történt ez 1625-ben is, amikor a koronázási előkészületek közben hirtelen kitört pestisjárvány miatt Pozsonyt karanténba kellett zárni. II. Ferdinánd nem akarta bizonytalan időre elhalasztani fia már meghirdetett magyar királlyá koronázását, ezért más alkalmas koronázási helyszín után nézett. A gótikus soproni Kecske-templom Forrás: Wikimedia Commons Így esett választása a Bécshez közeli nagy múltú nyugat-magyarországi királyi városra, Sopronra. 1625. december 8-án, a magyar ellenreformáció és szépirodalom legjelentősebb alakja, Pázmány Péter esztergomi érsek a soproni ferences templomban helyezte a fiatal főherceg fejére Szent István koronáját, aki III. Ferdinánd néven foglalta el a magyar trónt. A főhajó, ahol Pázmány Péter esztergomi érsek III. Mikor koronázták meg Szent Istvánt?. Ferdinándot magyar királlyá koronázta Forrás: Wikimedia Commons/Thaler Tamas/Picasa A Sopron belvárosában álló gótikus Kecske-templom így lépett be a magyar történelem koronázó templomainak sorába.