2021. június 6. | | Olvasási idő kb. 5 perc Vajon mitől testvér a testvér? Biztosan csak a vér teszi? Tóth Krisztina júniusi meséjének három főszereplője nem is különbözhetne jobban egymástól. Ami közös bennük: ugyanaz a vihar tépázta meg és sodorta őket egy jószívű kislány kertjébe. Mese embereknek. – Hatalmas tavaszi vihar rázta a fák lombjait, tombolt a szél, dobolt az eső a tetőn. Az állatok, ha tehették, üregeikbe és odúikba húzódtak. Ricsi, a kisrigó, rémülten kapaszkodott az ingó fészek szélébe. El sem tudta képzelni, hol késlekedhetnek a szülei, hol bolyonghatnak ebben az ítéletidőben. Egy szélroham hirtelen belekapott az ágakba, és Ricsi a fészekkel együtt zuhanni kezdett. Mire magához tért, már elcsendesedett a vihar. A földön hevert sajgó szárnnyal. Egyszer csak szuszogást hallott a közelből. Megrémült. Egy ismeretlen, tüskés hátú, apró lény közeledett, és nedves orrával szagolgatni kezdte a sérült madárfiókát. Tóth krisztina iron. – Hát te ki vagy? – kérdezte tőle. Ricsi elmondta, hogy kipottyant a fészekből, és itt, ahová a szél repítette, már nem találtak rá a szülei.
Március 24-én, a Nemes Nagy Ágnes irodalmi utazás negyedik napján Nápolyban és Cassinóban tartott a magyar csoport emlékező és irodalmi programokat. Az Università di Cassino e del Lazio Meridionaléban Tóth Krisztinával találkozhattak az egyetemi hallgatók, ahol az írónőt Mariarosaria Sciglitano, a Pixel című kötet fordítója mutatta be, aki ismertette a könyv struktúráját, és felhozott néhány fordítói problémát is. Tóth krisztina iron man. A beszélgetést Amedeo di Francesco professzor vezette. A programon Komlóssy Gyöngyi, a Római Magyar Akadémia munkatársa az olasz–magyar művészeti kapcsolatokról, míg Pál Dániel Levente a Petőfi Kulturális Ügynökség irodalomnépszerűsítő munkájáról és a Continental nemzetközi irodalmi lapról mesélt a hallgatóknak. A jó kétórás esemény a magyar irodalomra, a magyar irodalom olaszországi megjelenésére fókuszált, olyan szerzőket idéztek meg az előadáson a kortárs vendég mellett, mint Szabó Magda, Márai Sándor és a száz éve született Nemes Nagy Ágnes. A telt házas eseményen az egyetem Aula Magnájában fogadták a magyar küldöttséget.
– Malac és Liba 1. (2019) Csavarogjunk együtt – Malac és Liba 2. (2020) Kígyóuborka (2020) Gatyát fel! – Malac és Liba 3. (2020) Fogjunk verebet! – Malac és Liba 4. Tóth Krisztina – weboldala. (2021) Várjuk a karácsonyt! Malac és Liba 5. (2021) Egyéb könyvei Őszi kabátlobogás (1989) A beszélgetés fonala (1994) Az árnyékember (1997) Porhó (2001) Síró ponyva (2004) Fény, viszony (2004) 36 fokos lázban (2005) – válogatás Vonalkód (2006) Hazaviszlek, jó?
SZOLGÁLTATÁSOK MASSZÁZS Minden nyitvatartási nap minden délutánján és délelőttjén élvezhetik masszázsszolgáltatásunkat a megszokott áron és színvonalon. Figyeljék a Veli Bej fürdő facebook oldalát és a bejáratnál elhelyezett kiírásokat az akciókért, kedvezményekért és az esetleges újdonságokért! Áraink: 15 perc - 1990. - 30 perc - 3490. - 45 perc - 4990. - 60 perc - 6390. - 90 perc - 8990. - A FÜRDŐ VÁLLALATI RENDEZVÉNYEK, SZÜLETÉSNAPOK KÖZÖSSÉGEK RÉSZÉRE ÉTEL-ITAL FOGYASZTÁSSAL KÉNYEZTETŐ SZOLGÁLTATÁSOKKAL, A KÁVÉZÓVAL EGYÜTT BÉRELHETŐ Irgalmasok Veli Bej Fürdője elérhetősége Adatok: Cím: Árpád fejedelem útja 7., Budapest, Hungary, 1023 Irgalmasok Veli Bej Fürdője nyitvatartás Hétfő 06:00 - 12:00, 15:00 - 21:00 Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap Nyitva Irgalmasok Veli Bej Fürdője értékelései Te milyennek látod ezt a helyet (Irgalmasok Veli Bej Fürdője)? Értékeld: Irgalmasok Veli Bej Fürdője facebook posztok!!! A FÜRDŐ MÁRCIUS 15-TŐL ZÁRVA!!! Irgalmasok Veli Bej Fürdője, 2020.
Az ásványvíz nagy gyógyerejének híre gyorsan elterjedt, és a fürdő fokozatosan az ország egyik legtekintélyesebb gyógyhelyévé vált. Mindez tehát elsősorban a gyógyforrásoknak volt köszönhető, melyek feltörési helyeit – mint a fürdő legfontosabb alkotórészét – nagy becsben tartották. Gróf Marczibányi István 1806-ban a helyreállított épületet az Irgalmasrendnek adományozta. A bejárathoz egy kőtáblát helyeztek el a következő felirattal: "Az ápolatlan betegeknek szenteltetett 1806". Alig telt el 36 év, s a Császárfürdő épületei lebontásra kerültek. Hild József nagyszabású tervei alapján a Veli bej fürdő köré csodálatos építészeti egység épült. A Veli bej fürdő a Császárfürdő épületegyüttesének legrégebbi megmaradt egysége, és az 1840-es évek elején a déli homlokzatára és sarokkupoláira rátelepedő Hild-udvarral együtt annak utolsó hírmondója. A törökkori építészet és fürdőkultúra nagyszerűsége ellenére a Császárfürdő a klasszicizmus és a romantika idején élte a virágkorát. Sajnálatos módon azonban az 1970-es években, azért, hogy helyet adjanak egy új kórházépületnek, a fent említett két épület kivételével mindent lebontottak, a gótizáló romantikus török fürdőket, a fedett faszerkezetes női uszodát, a vasbeton szerkezetű férfi uszodát (1927-ben itt rendezték meg az első Európa-bajnokságot).
Az építés emlékét őrző tábla ma is látható a fürdő falán. A Császárfürdőt, melynek a török fürdő is része volt, 1806-ban kapta meg az irgalmas rend, akik többek között a kontinens első szabvány méretű uszodáját építették meg itt, ahol 1927-ben az első Európa-bajnokságot rendezték. Forrás: Turista Magazin/Irgalmasok Veli Bej Fürdője 1842-ben Hild József tervei alapján új fürdőépületet építettek, mely szinte ráépült a török fürdő déli homlokzatára. A régi épületek jó része ma már nincs meg, helyükön a 70-es években elkészült kórházépület áll, mely "modern" szárnyával teljesen bezárta a kis török fürdő megmaradt darabját, így ma már kívülről szinte semmi nem látszik belőle. Forrás: Turista Magazin/Irgalmasok Veli Bej Fürdője Az irgalmas rend 2000-ben visszakapta épületeit. Hamarosan nagyszabású felújítási munkálatokba kezdtek, melynek részeként a Veli bej fürdő is megújulhatott. A 2012 óta látogatható török fürdőnek öt medencéje van, a nyolcszögletű központi medence mellett négy kisebb, különböző hőmérsékletű fürdőfülke közül választhatunk.
A Veli Bej Fürdő a Lukács Fürdő és a Komjádi Uszoda között található. A kis kapacitású, de pont emiatt meglehetősen hangulatos fürdő mind a mai napig megőrizte a törökfürdők patinás jellegét. A Veli Bejt néhány évvel ezelőtt teljesen felújították, ekkor wellness-részleggel is bővült. Érdekességek és tudnivalók a Veli Bej Fürdőről 1. Budapest legrégebbi törökfürdőjéről van szó, amit 1574-ben építtetett Szokollu Musztafa. Az Irgalmasrend 1806-ban kapta meg a kórház épületét, ami már akkor is magában foglalta a törökfürdőt. 2. Az 1800-as években épült a fürdő köré a Hild József által tervezett Császár Fürdő épületegyüttese, amelynek a Veli Bej a legrégebbi megmaradt egysége. 3. Miután a fürdő – a mellette fekvő kórházzal együtt – visszakerült az Irgalmasrendhez, elhatározták az egykor legszebb budai fürdőnek tartott Veli Bej teljes körű rekonstrukcióját, ami 2007-ben vette kezdetét. A fürdő a XXI. századnak megfelelő technikákkal, de a török régészek és művészettörténészek által előírt módon 2011-re teljesen megújult.
Sőt, jelenleg a fürdőbe látogatók megtekinthetik az eredeti burkolatokat, vízvezetékeket, amit üveglappal fedtek le. A folyosó falán pedig látható az alapításkor elhelyezett emléktábla másolata is. Egy kis török sziget, ahol a levegőben érezzük a múlt illatát… magunk elé képzelhetjük az itt fürdőző pasákat, akik a harcból megfáradtan tértek be ide és feküdtek le a mostani központi medence helyén egykoron található "göbek tasi"-ra, azaz az alulról fűtött márványlapra. És átadták magukat a szolgák nyújtotta kényelemnek, a teljes megtisztulásnak és kikapcsolódásnak. A kupola üveglyukain beszűrődő fények vajon őket is ugyanígy megigézte, ahogy engem minden egyes alkalommal? A Véli bej fürdőben a szolgáltatások széles tárházával találkozunk: illóolajokkal felszerelt gőzfürdő, masszázs-zuhanyok jéggéppel, finn szauna, infraszauna, jacuzzi, Kneipp-sétáló, úszómedence, extra költségtérítés ellenében masszázs is igénybe vehető. És ami fantasztikus, hogy a vizet nem klórozzák, ugyanis a víz gyors átfolyású és így naponta négyszer cserélődik.
Nade, jöjjön, aminek jönnie kell! Ezen a kapun keresztül lehet bejutni a központi medencéhez, aminek üde kék színe már kintről rabul ejtette a szememet. Ha meg már a szemem bent volt a vízben, hát mentem én is utána, de azért előtte még rávettem magam, hogy elnézzek jobbra meg balra a kis sarkokba. Megérte, mert ez a látvány fogadott: 4 kisebb, különböző hőfokú medence veszi körbe a kupola alatt fekvő központi társukat. Néhányan hosszabb időre is elbújtak itt egy kicsit romantikázni, vagy éppen családi beszélgetni. Én mindenkivel szerettem volna váltani néhány szót, úgyhogy mentem tovább. Ide, a 36-38 fokos vízbe: 1574-ben építtette Szokollu Musztafa. Pont. Belegondolni is végtelenül izgalmas, hogy török – ma már – barátaink 4-500 évvel ezelőtt ilyeneket kitaláltak és megvalósítottak. OK, nem volt díszkivilágítás meg korlát, de a lényeg a mai napig változatlan, ugyanis ez a medence nem vízforgatós, hanem úgynevezett töltő-ürítő rendszerű medence. Azt is megtudhattuk a vezetés során, hogy az EU direktívák miatt külön lobbi indult azért, hogy a történelmi fürdőket ne kelljen vízforgatóssá átépíteni.
Síremléke ma is az iszlám vallásúak zarándokhelye, és a turisták kedvelt célpontja. Csodás kilátás nyílik innen a városra, az alagsori kiállítótérben pedig Gül Baba életét és a síremlék történetét bemutató kiállítás mellett 3 havonta más‑más ideiglenes tárlatot nézhettek meg. JÁRD BE VELÜNK AZ ORSZÁGOT!