Az önmutogatás nem egyenlő a színésszel. - A színész élő modell, társadalmi igazság, iránytű, amely az értékek felé mutat. SZINÉSZ = "Szerelmes önző gén", aki érzékenyen reagál mindenre. JÁTSSZ! És megmondom ki vagy, és azt is, ki leszel holnap, helyesebben, leszel-e holnap. " Madaras József saját kézzel írt önéletrajza Budajenő, 1986. karácsony Madaras József szerepeinek többsége az egyszerű emberek, a feltörekvő népi hősök igazságáról és nehézségeiről szól. Robosztus munkás- és parasztfigurák, sorsukkal elégedetlen, kitörni vágyó kisemberek megszemélyesítőjeként vált ismertté. Fojtott indulatú, természetes játékstílusú, markánsan fotogenikus alkat volt. Egyéni sajátosságait megőrizve képes volt átváltozni a legkülönfélébb alakokká. Szerepeit a lényéből adódó sajátos ellentmondás is elevenné teszi, kemény arcvonása, szuggesztív tekintete, zömök testalkata, robbanékonysága gyengédséggel, lírai vonásokkal párosult. Szélsőséges figurákat is hitelesen formált meg. A magyar filmművészet egyik legkiválóbb színésze volt, saját korát is kifejező egyéniség.
Hozzátartozói, barátai, pályatársai és tisztelői vettek végső búcsút Madaras József színművésztől pénteken Budapesten, a Farkasréti temetőben. A Kossuth- és Balázs Béla-díjas, érdemes művész életének 70. évében, április 24-én hunyt el. "Ismét elment egy nagy színész, elment a nagyok közül. Nehéz búcsúzni attól a művésztől, akit annyi alakban és annyi szerepben láttunk, ismertünk és szerettünk meg" – mondta Schneider Márta, az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakállamtitkára. Mint hozzátette, Madaras József hol a Szegénylegények, az Égi bárány, vagy a Csend és kiáltás erőteljes, komor karaktereként, hol a kedves, vidám Csupati őrmester szerepében, Kántor gazdájaként bukkan fel emlékeinkben. Schneider Márta felidézte Madaras József "Hábetler Jani alakjával azonosuló színészi remeklését" Fejes Endre Rozsdatemetőjében, és a művész utolsó filmszerepét, Szabó István Rokonok című munkájában. Mint mondta, a film utolsó jelenetében Madaras József ölébe veszi az öngyilkos főhős fejét, és perzselő fájdalommal némán néz a kamerába.
A rá emlékeztető, őt idéző legjellegzetesebb figurákat Madaras József Jancsó Miklós és Kovács András filmjeiben alakította. Pályája során összesen több mint háromszáz filmben játszott. Televíziós szerepeit ugyancsak magas szinten, igényesen jelenítette meg. Számos filmje közül egy generáció emlékszik vissza szívesen a Kántor című tv film-sorozatra, amelyben Madaras alakította Csupati őrmestert, a címszereplő rendőrkutya, Kántor gazdáját. Madaras nevével sok magyar filmben találkozhatunk, személye megkerülhetetlen a magyar film elmúlt két-három évtizedes történetében. Szerepeit mindig konokul komolyan vette filmen és színpadon egyaránt, ő az, aki "mindennap forradalmárnak érezte magát, nemcsak állami ünnepeken. " Legnagyobb színpadi sikerét Fejes Endre Rozsdatemető című színművében aratta Hábetler Jani szerepében, melyet teljes átéléssel, befoghatatlan igazságérzetének érvényesítésével játszott el "életre-halálra". Fejes Endre eredetileg könyv-alakban napvilágot látott drámáját - mely egy külvárosi kispolgári család mindennapjait s ezen túlmenően a 20. századi magyar történelem első ötven évét mutatja be - 1963-ban mutatták be a Thália Színházban Kazimir Károly rendezésében.
Kis közönségnek mondott verseket vagy félórán át, a budakeszi kultúrházban. József Attilát. " ( Molnár Gál Péter írása 2000. május 12-én) "Madaras József Hábetler Janivá lett. Hábetlerré adta magát. Beleölte mindenét a szerepbe. Életre-halálra eljátszotta Fejes hősét. Befoghatatlan igazságérzetét a szerepben érvényesítette. " ( Molnár Gál Péter 1997-es kritikájából) A színművésznek részvétkönyvet nyitottak az interneten.
Madaras József emlékoldal | Rendezések
Erős, jó munkabírással rendelkező gyerek volt, ezért nem sokkal később visszakerült abba az iskolába, ahol őt is betanították, most már azonban ő okította a szakmunkásjelölteket. Később elszegődött egy kertész mellé egyetlen növendéknek, ám egy évvel később, 1955-ben innen is továbbállt. – Dolgoztam, dolgoztam, dolgoztam – jellemzi azt az időszakot, amikor talán valódi férfi vált belőle. Nem tér ki arra, hogyan jutott eszébe még ebben az évben a Színház- és Filmművészeti Főiskolára jelentkezni, s láthatóan nem is készült gőzerővel a feladatra: állítása szerint egyetlen verset tudott csak kívülről, s ezt szavalta el Básti Lajosnak. Felvették, pedig akkor még hatalmas túljelentkezés, verseny folyt a színészjelöltek közt. Bástinak mást is köszönhet: ő hívta fel a figyelmét József Attila verseire. Aki hallotta már, amint a művész József Attila verseit szavalja, annak nem kell bemutatni; aki azonban nem, annak talán leírhatatlan. Hiszen valójában nem is szavalja a költeményeket. Nem is mondja.
Abból idézte Madaras szavait: "az én világom szigorú magány". A színész élete addig tart, ameddig porondon van. De Madarast megőrzi az a több mint száz játékfilm és tévéprodukció, amelyeknek szereplője volt. Sokak számára ő az igazi szegénylegény, a legmeghatóbb Hábetler János, Fejes Endre hőse, és a kedves Csupati őrmester, a filmbéli Kántor gazdája. Minden búcsúzó utolsó szava ez volt: Isten veled, Jósti! Mónika lánya sírva mondta: Isten veled, papa! sebes
A távkioldó használata lehetővé teszi, hogy İlhan keze ne legyen a gépen, és ne okozzon még egy apró bemozdulást se. A Sony RM-VPR1 kioldóval ráadásul İlhan zsebre tett kézzel tudja kioldani a kamera zárját, miközben a kezét melegen tartja. "Mindig kesztyű van rajtam, de amikor fényképeket készítek és beállítom a gépet, akkor inkább leveszem, és a zsebemben lévő kézmelegítőket használom. " © İlhan Eroğlu | Sony α7R II + FE 24-70mm f/2. N.B.S - Képgaléria - Háttérképek - Téli tájképek - TeliTajak028.jpg. 8 GM | 0. 3s @ f/8. 0, ISO 100 Könnyű meglátni a téli tájképek vonzerejét, hiszen ahogy İlhan is mondja, "a téli fényeknek varázslatos hatásuk van! Napfelkelte közben meg lehet örökíteni az élénk tündöklést, ahogy a nap fénye megcsillan a havon. Ezek a körülmények pedig azt is lehetővé teszik, hogy hasonló témát fotózzak napközben is, mivel a nap fénye nem olyan ragyogó, és a napkorong nincs annyira a fejünk felett. Szeretem a kávét – viccelődik İlhan – szóval mindig van nálam egy termosz kávé, hogy inni tudjak belőle, miközben élvezem a tájat és melegedek egy kicsit, amíg a tökéletes fényre várok. "
Aztán, ahogy az már gondolom sejthető, a felhők hirtelen eltűntek, nekünk pedig gyorsan át kellett rohannunk a havon. A végén meglett a kép, amit akartam, de még fontosabb, hogy egy életre megtanultam: légy a megfelelő helyen, a felvételre készen, akkor is, ha az időjárás nem tűnik jónak. " © İlhan Eroğlu | Sony α7R III + FE 16-35mm f/2. 8 GM | 20s @ f/2. 8, ISO 3200 İlhan az eredeti Alpha 7R megjelenése óta Sony-felhasználó, és azt mondja, a kamerával együtt fejlődött ő is: "Úgy érzem, a kamera mostanra a részemmé vált. " Az akkumulátor megnövekedett élettartama az egyik olyan fejlesztés, amely feltűnt neki a hideg időben. Hegyek tájképek téli tájak háttérkép. A jelenlegi Sony Alpha 7 és Alpha 9 kamerák NP-FZ1000 akkumulátorainak köszönhetően İlhan gond nélkül készíthet több száz képet a fagyos környezetben is. "A kamera nagyszerűen teljesít a hidegben" – szögezi le. © İlhan Eroğlu | Sony α7R III + FE 16-35mm f/2. 8 GM | 1. 3s @ f/13, ISO 100 "Emlékszem, amikor a Lofoten-szigeteken fotóztam Norvégiában – meséli İlhan – és megpróbáltam a sarki fényeket megörökíteni a part felett egy kifejezetten hideg és szeles éjszakán.
© İlhan Eroğlu | Sony α6600 + E 16-55mm f/2. 8 G | 1/50s @ f/7. 1, ISO 100 Miközben a ragyogó napsütésről beszélgetünk, könnyű megfeledkezni arról, hogy bizony a téli tájak képei mostoha környezetet jelentenek a munkához. A fagyos hőmérséklet, a szél és az eső is komoly kihívást jelent. Ráadásul az időjárási körülmények gyorsan változnak, ezért İlhan azt tanácsolja, hogy a fotósok tájékozódjanak előre a várható körülményekről és a tájképfotózás feltételeiről, és készüljenek is fel azokra. © İlhan Eroğlu | Sony α7R II + FE 70-200mm f/4 G OSS | 1/250s @ f/9. 0, ISO 100 "Egyszer Bajorországban elmentünk megörökíteni a gyönyörű napfelkeltét egy csodálatos helyen, ahol a nap egy hegy mögött kel fel, az előtérben pedig egy tó és több fakunyhó is látható" – meséli İlhan. "Borult és felhős volt az idő, de a lehető legközelebb mentünk autóval a helyszínhez. A sötétség és a hóesés miatt úgy döntöttünk, hogy várunk az autóban, mert hiába közelgett a napfelkelte, a sűrű felhők miatt úgy tűnt, hogy esély se lesz jó képre.
Tájképfotósként İlhan Eroğlu a bolygónk igazán lenyűgöző helyeit fedezheti fel. De ahogy azzal minden tájéképfotós tisztában van, a képet nagyszerűvé varázsoló fényeket az időjárás és az határozza meg, hogy az év melyik szakában járunk. "A tél olyan, mint egy tündérmese – kezdi İlhan – van valami csodálatos a még lábnyomoktól mentes, szűz hóban, és ezért ez a kedvenc évszakom a fotózásra. " © İlhan Eroğlu | Sony α7R III + FE 24-70mm f/2. 8 GM | 1/8s @ f/11, ISO 100 İlhannal együtt utazza be a világot hű társa, egy Sony α7R III. Ez a gép a méret és súly tökéletes kombinációját biztosítja, miközben a 42, 4 megapixeles BSI-érzékelő akár 15 Fé dinamikatartomány mellett is képes a felvételkészítésre, ez pedig lehetővé teszi, hogy İlhan az adott jelenet minden apró részletét megörökítse. Ami az objektíveket illeti, İlhan hármat visz magával, amelyek a 12 mm és 200 mm közötti teljes tartományt lefedik – egy FE 12-24 mm f/4 G, egy FE 24-70 mm f/2. 8 és egy FE 70-200 mm f/2. 8 G Master objektívet.