Súlyosabb esetben látás- és halláskárosodás, görcsök vagy bénulás alakultak ki náluk. A kezelés abbahagyásával szerencsére a mellékhatások elmúltak. Azok a betegek, akik vénásan kapták a szert, kevesebb mellékhatásról panaszkodtak, mint azok, akik szájon át vették be. Kiderült, hogy ha beta-glucosidase tartalmú növénnyel együtt jut a szervezetbe cianiddá alakul és akár halálos mérgezést is okozhat. A tudományos irodalomban az amigdalin kezeléssel összefüggésben minimum négy cianidmérgezés okozta halálesetet közöltek, két gyermekét egy emlőrákos nőét és egy 17 éves lányét. A Mayo klinikán történt vizsgálatot követően a laetrilt az USA-ból kitiltották. (WEBBeteg - Dr. D., főorvos (belgyógyász, klinikai onkológus, klinikai farmakológus) Hozzászólások (34) Cikkajánló Bélflóra Ha egyensúlya felborul, alkalmazzunk pro- és pre- vagy szinbiotikumokat. Kábító fájdalomcsillapító... A kábító fájdalomcsillapító tapaszok felírása csak akkor javasolt, ha már másféle módon nem tudjuk csillapítani a beteg fájdalmát.
Később ismét rák kezelésére alkalmazták. Ernst T. Krebs vitaminnak nyilvánította abban a reményben, hogy élelmiszer-kiegészítővé nyilvánítva nem vonatkoznak rá a gyógyszerforgalmazási törvények. Rák ellen hatástalan [ szerkesztés] A szerrel állatkísérleteket végeztek, és kevés bizonyítékot találtak a rákellenes hatásra. Ellenőrzött körülmények közötti emberen végzett klinikai kísérlet nem volt. [3] A legnagyobb betegszámú vizsgálatot 1982-ben 175 betegen végezték. A kísérlet dokumentációja hiányos, ezért nem minősül ellenőrzöttnek. A betegek 21 napon át injekcióban, azután szájon át kapták az amigdalint vitaminokkal, enzimekkel és diétás előírásokkal. A kezelés végére a betegek felének nőtt a daganata. Néhányan a közérzetük javulásáról számoltak be, ez azonban a kezelés után megszűnt. Hét hónappal a kezelés befejezése után valamennyi betegnek nagyobb volt a daganata, mint a kezelés megkezdése előtt. [4] Több vizsgálat sem tudta bizonyítani a rák elleni hatását, ezért először nem fogadták el élelmiszer-kiegészítőnek, [5] majd az USA élelmiszer- és gyógyszerminisztériuma [6] 1980-ban rák ellen hatástalannak nyilvánította, sőt, börtönnel fenyegeti azokat, akik rák elleni szerként forgalmazzák ("Erősen mérgező, és semmiféle rák elleni hatást nem mutat.
Klinikai vizsgálatok és a "B17" A daganatos terápia A palliatív terápia célja a megfelelő életminőség biztosítása a daganat méretének csökkentésével, a szövődmények kezelésével, a kellemetlen tünetek (elsősorban a kínzó fájdalom) megszüntetésével, a betegek és családjuk pszichés vezetésével, az életmódbeli változtatások kialakításának segítségével. A fájdalom csillapítása lehet gyógyszeres, sebészi és idegsebészeti, illetve szóba jöhet a pszichoterápia... Tudjon meg többet a daganatos betegségek kezeléséről a WEBBetegen! 1980-ban társadalmi nyomásra klinikai vizsgálatok indultak melyet az NCI (az Amerikai Nemzeti Ráktársaság) finanszírozott. A Mayo klinikán 178 jó állapotú beteg kapta vénásan, 54 százaléknak a daganata 21 napon belül nőtt, 7 hónap után viszont minden beteg daganata nőtt. A betegek töredéke érezte úgy, hogy a tünetei javultak. A betegek 50 százaléka 5 hónap múlva halott volt. 8 hónap után a betegeknek mindössze 15 százaléka volt már csak életben. A Mayo klinikán végzett vizsgálat során a betegek egy részének vérében jelentős mennyiségű cianidot mutattak ki Ezek az emberek hányingerről, hányásról, szédülésről panaszkodtak.
[1] [2] Korábban B 17 - vitaminnak is nevezték, és laetril ill. laetrile néven is forgalmazták mint rák elleni természetgyógyász szert. Magyarországon is lehet találkozni vele még ma is, pedig hatásossága több mint kétséges (lásd alább). Reakciók [ szerkesztés] Kénsav vagy az emulzin nevű enzim hatására benzaldehidre, hidrogén-cianidra és szőlőcukorra bomlik. A keserűmandula magjában található emulzin, ezért a mag összetörésekor szabad cianid is felszabadul. Sósav hatására mandulasavra, ammóniára és szőlőcukorra (D-glükózra) bomlik. Előállítás [ szerkesztés] A mandula vagy sárgabarack magját etanollal főzik, majd párolják. Az oldathoz étert adva az anyag apró fehér csapadék formájában válik ki. Története [ szerkesztés] Már 1830-ban izolálta Friedrich Wöhler és Justus von Liebig. 1845-ben Oroszországban, majd az 1920-as években az Egyesült Államokban rák ellen használták, de túl mérgezőnek találták. Az 1950-es években egy állítólag nem mérgező szintetikus alakját szabadalmaztatták mint hús tartósítószert.
Szerző: WEBBeteg - Dr. Bíró Krisztina, Ph. D., főorvos, klinikai onkológus A rák diagnózis a betegek számára legtöbbször a halálos betegség szinonimájaként jelenik meg, holott ma már számos gyógymód létezik a daganatos betegségek ellen. Mi az igazság, a sokat emlegetett, nagy ismertségre szert tett B17 vitaminnnal kapcsolatban? Cikkünkből megtudhatja. Mi az a B17? Mik azok az enzimek? Az enzimek, más néven fermentumok a szervezetben lejátszódó folyamatok reakciósebességét növelő anyagok, biokatalizátorok. Mint minden katalizátor, az enzimek is csak olyan folyamatok lejátszódását segítik elő, amelyek egyébként is végbemennének, de a reakció lényegesen lassabban játszódna le. A tévesen vitaminnak nevezett vegyületnekl nagyon sok laikus tulajdonít rákmegelőző vagy- gyógyító hatást annak ellenére, hogy erre tudományos bizonyíték mindeddig nem született. A barack, mandula illetve más csonthéjas gyümölcsök magjában előforduló amigdalin és félszintetikus származéka a laetrile egyaránt az úgynevezett cianogén glikozid.
Hazánkban és számos más országban sem engedélyezett Magyarországon az OGYI (Országos Gyógyszerészeti Intézet) nem engedélyezi a készítményt sem gyógyszerként, sem gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítményként, ennek ellenére könnyen hozzá lehet jutni tabletta és vénás készítmény formájában. Krebs eleinte azt állította, hogy az általa használt szer gyógyítja a rákot, később azt úgy módosította, hogy "féken tarja", majd miután elnevezte B17 vitaminnak, azt állította, hogy elsősorban a rák megelőzésére alkalmas. Közben a Californiai Orvostársasághoz több kérdés is érkezett az amigdalinról, akik megkeresték Dr. Krebst, hogy adatokat kérjenek tőle a kezelésekkel kapcsolatban. Kiderült, hogy sem állatokon, sem embereken klinikai vizsgálat nem történt. Dr. Krebs sikeres daganatgyógyítási történetekről mesélt a bizottságnak, ezeket azonban semmilyen forrásból nem sikerült megerősíteni. A bizottság hozzájutott egy kevés laetrilhez, ám az ezekkel végzett állatkísérletek nem igazolták a szer daganatellenes hatását.
A tapaszok... Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
Viszont ezek a kisebb mellékszálak az egész évadot nézve háttérbe szorítják a főcselekményt (a gyerekek megtalálása, Asriel megkeresése Északon). A felvetett problémák nem rendelkeznek annyi potenciállal és bonyolultsággal, hogy el lehessen húzni őket 60 perces epizódokban – ez valószínűleg az alapanyag YA-jellegéből fakad. Vagy kevesebb játékidővel, vagy kevesebb epizóddal Az Úr Sötét anyagai egy jó tempójú, izgalmas sorozat is lehetett volna. Jelen állapotában viszont egy lassan hömpölygő könyvhű adaptáció, ami hosszú távon nem rántja be az embert ilyen ráérős tempóval. Viszont nagy előrelépés a 2007-es filmváltozathoz képest, és még a remény is adott, hogy lehet még jobb ez a sorozat. A lassúságért valamelyest kárpótol az utolsó két rész, amik néhány nyitott kérdést és érdekes cselekményszálat is hagynak a következő évadra (és persze maradásra bírnak). Remélhetőleg, ennek a két epizódnak a lángján ég tovább a sorozat, és kilép a kalandfantasyből, hogy valami igazi intrikás – akár Trónok harca-pótlék – alkotássá lépjen elő.
Azért ne legyenek illúzióink! Nem Az Úr sötét anyagai az, amely megreformálja a műfajt, hiszen Philip Pullman díjnyertes, az alapjául szolgáló könyvtrilógiája is él azokkal a toposzokkal, amelyeket a zsáner kifejezetten szeret használni, mint a kiválasztott gyermek, az elnyomó rezsim, az erősödő ellenállás, ésatöbbi. Pullman regényeinek az erőssége sokkalta inkább a világában, annak felépítésében és a rárakódó tudományos, filozófiai, vallási kérdésekben keresendő. Nem véletlen, hogy a hírhedten ateista író művét az egyház rengeteget támadta. Ugyanakkor gazdag világa - pontosabban párhuzamos dimenziói révén: világai - karakterei remek alapanyagként szolgálnak akármilyen mozgóképes adaptációnak. 2007-ben, amikor is az ifjúsági fantasy-k, nem kis részt az éllovas, Harry Potternek köszönhetően a virágkorukat élték, A Gyűrűk Urát is gyártó New Line Cinema mozikba is küldte a trilógia első darabját a Warner hathatós segítségével Az arany iránytű címen. Azonban Chris Weitz ( Egy fiúrúl, Amerikai pite) rendezése minden idők egyik legnagyobb buktájaként vonult be a filmtörténelembe.
A Trónok harca utódjaként emlegetik, pedig nem az öldöklés és a politikai intrikák uralják az HBO legújabb fantasy sorozatát. Az Úr sötét anyagaiban az ember lelke állatalakot ölt, és egy kislány az elrabolt barátja után indul a varázslatos északra, ahol az égbolton túlról egy másik világ sejlik át. A mesés felszín mögül pedig húsbavágó morális és filozófiai kérdésekkel sorozzák meg a nézőket. Milyen lesz annak a regénytrilógiának a feldolgozása, amelynek végén az egyik nagy tét az, hogy vajon meghal-e az Isten? Ez a kérdés azóta ott motoszkált bennem, amióta először olvastam, hogy sorozatot forgatnak Philip Pullman Az Úr sötét anyagai -trilógiájából. A felvetés már csak azért is releváns, mert ezzel a projekttel egyszer már megpróbálkozott a filmipar, és 2007-ben csúfos bukás lett a vége, Az arany iránytű elhasalt a pénztáraknál. Az átlag néző számára egy újabb kiválasztott gyermek tematikájú fantasy volt abban a dömpingben, amit akkor még javában a Harry Potter -filmek uraltak. Pullman rajongói pedig azt kifogásolták, hogy a film készítői nem mertek beleállni a regény erőteljesen ateista, illetve minimum egyház- és valláskritikus álláspontjába, és ezzel kiherélték a történetet.
Alakul a sorozatváltozat Az Úr sötét anyagai -ból, három új szereplő csatlakozott a projekthez. Az egykori Poirot felügyelő, David Suchet is benne lesz Az Úr sötét anyagai sorozatváltozatában, bár látni nem fogjuk: a hangját fogja kölcsönözni egy sólyom alakban éldegélő démonnak. David Suchet mint Poirot felügyelő Forrás: ITV Hasonló szerepet kapott a sorozatban a Birmingham bandájá -ban látott Helen McCrory, illetve a Cristela címszereplője, Cristela Alonzo is: előbbi egy leopárdot, utóbbi egy nyulat fog megszólaltatni, szintén démonokat. Az Úr sötét anyagai Philip Pullman regénytrilógiájából készül, amelyből eddig csak az első részt filmesítették meg Az arany iránytű címmel. Itt megnézheti a magyar feliratos előzetest.
És ez csak az első három nap. Minden nap valóra vált álom volt egy színész számára, a daimónokkal való kapcsolat, az a hihetetlen CGI-munka, James McAvoy és Ruth Wilson... Tényleg egy álom. Szerinted a való életben milyen lenne a daimónod? Vicces, mert a forgatások alatt gyakran mondogattam, hogy az én daimónom a kutyám, Toby. De most így belegondolva, ez nem hiszem, hogy így lenne. Az én daimónom szerintem introvertált lenne, csendes, egy igazi könyvmoly, aki pulcsiban épp könyvet olvas az ágyban, majd rám szól: "Mit csinálsz már azon színpadon? Szállj már le! ". Csapj le rá! Ha téged is teljesen behúzott Az úr sötét anyagai, akkor mindenképp szerezd be a január-februári JOY magazint, melyben a sorozat egyik legádázabb nője, Ruth Wilson adott nekünk interjút! Hogy tetszett a cikk? Egynek jó. Nice job! Imádom!
Bevallom, az elején egy kicsit ideges voltam, de rögtön egy hullámhosszra kerültünk. Nagyon jó kis nap volt. Az Úr sötét anyagainak tehetsége, akinek érdemes megjegyezni a nevét: Dafne Keen Sztárok Ez fontos, hiszen a második évadban nagyon nagy szerepet kap a két színész közös játéka. Arról nem is beszélve, hogy aki jártas a sorozatban az tudja, hogy a daimónokkal sem könnyű a forgatás – pontosabban szólva nélkülük. Nem titok, hogy a forgatások során ugyan olykor-olykor használtak pár "daimón-helyettesítőt", de valójában az utómunkának köszönhető az elképesztő látványvilág. A második évad forgatása közel hat hónapon át tartott, és minden egyes percét imádta a színész. forrás: HBO/ Az Úr sötét anyagai Imádok színészkedni, imádom ezt a szakmát és azt, hogy azt csinálhatom, amit igazán élvezek. Színházban kezdtem, majd jött a tévés világ, ami teljesen más jellegű hozzáállást igényel, például esetemben nagyobb nyugalmat. Amir Wilson játszott A 13 és ¾ éves Adrian Mole titkos naplója című darabban, illetve a londoni Lyceum színház Az Oroszlánkirály című színdarabjában ő alakította a fiatal Simbát.
© HBO GO A brit Philip Pullman regényei a 12 éves Lyra kalandjait követik, aki az első kötetben egy alternatív Oxfordból a messzi északra indul, hogy kiszabadítsa elrabolt barátját. Az árva Lyrát az oxfordi elefántcsonttoronyban élő tudósok nevelik - már amikor nem éppen az egyetem tetőin csavarog. A lány igazi kiskamasz, aki hol éleslátóan mutat rá egy-egy helyzet igazságára, hol naivan elcsábul a szépen hangzó ígéretektől. Persze nincs fantasy jóféle rejtély nélkül: a lány nagybátyja, Lord Asriel a különös Por nevű anyag és párhuzamos világok után kutat, amelyek létezését a katolikus egyházra emlékeztető, uralkodó szervezet, a Magisztérium tűzzel-vassal próbálja eltitkolni vagy eretnekségnek bélyegezni. Miközben a regények fokozatosan feltárják Pullman komplex univerzumát, egyre nyomasztóbb és komorabb fordulatokkal tárgyalják a morális és teológiai kérdéseket. De ugyanígy foglalkoznak az igazság és a hatalom ellentmondásos viszonyával, a kutatás, a gondolkodás és az akadémiai munka szabadságával is.