2022. feb 22. 10:44 Vujity Tvrtko reagált az ukrajnai helyzetre / Fotó: MTI/Balogh Zoltán Vujity Tvrtko egyszer már a saját bőrén érezte a háború borzalmait. Érthető, hogy felkavarják őt is az Ukrajnában zajló események; most a közösségi oldalán mondta el ezzel kapcsolatban a véleményét. Az újságíró, aki megjárta a délszláv háború poklát, érzelmesebben és érzékenyebben reagál az ukrajnai történésekre. Soha többé háborút teljes film. Ezt írta a posztjában: ( A legfrissebb hírek itt) "Soha többé háborút! Nyilván mindenki értékel: legyen ukrán, orosz, magyar, amerikai vagy bármilyen más nemzetiségű. Aki viszont az elemzéseken kívül megélt már ostromgyűrűt, bombázást, s látott szenvedőket és emberhalált, az tudja csak pontosan: A HÁBORÚNÁL MINDEN JOBB! Tapasztalatból mondom: területeket foglaltak el, majd vissza, házakat romboltak és égettek fel; milliókat üldöztek el lakóhelyeikről, emberek százezrei sérültek vagy haltak meg, asszonyok tömegei lettek özvegyek, s gyermekek árvák, sírhalmokkal van teleszórva egy Ukrajnához és Oroszországhoz képest pici ország… s ha megkérdezem magamtól, hogy mi értelme volt az egésznek, akkor sziklaszilárdan mondhatom: SEMMI!
Például a harci repülőgépeket távoli utakra telepítenék szerteszét az országban, aláaknáznák a hajózási útvonalakat és a hidak felrobbantásával felkészülnének a szárazföldi összecsapásokra. Jarmo Lindberg, Finnország korábbi vezérkari főnöke elárulta, hogy Helsinki olyan, mint egy ementális sajt. Behálózzák az alagutak, amelyben egy James Bond-filmhez hasonlóan közlekednének a katonák. A hadsereg főparancsnoksága egy gránittömbben van 30-40 méterre a föld alatt. Egyezség finn módra Aki finn, az köt egy alkut a hazájával: az ezzel kapcsolatos nemzetközi felmérés szerint finn társadalom a legboldogabbak között van a világon, cserébe ezért a "juttatásért" késznek kell lennie megvédeni az országot. Soha többé háborút!. Az elittől ennél is többet várnak. Az establishment tagjainak rész kell venniük az úgynevezett nemzeti védelmi kurzusokon. Évente több tucat politikus, menedzser, az egyház, a média és a civil szervezetek képviselői egy hónapos intenzív tréningen vesznek részt, amelyeken vezető katonatisztek és kormányzati tisztviselők készítik fel arra őket, mi a teendőjük egy válság esetén.
Értékelés: 38 szavazatból 1942. szeptemberében az előretörő japán hadsereg elfoglalja Szingapúrt. A japánok az Ian Campbell őrnagy és Jim Reardon hadnagy vezette szövetséges katonák maroknyi csapatát foglyul ejtik, és a burmai dzsungel mélyén elrejtett fogolytáborba hurcolják. A rendkívül brutális erőszak elszenvedése közepette a szökés lehetőségét nagyban beárnyékolja az életben maradásért vívott nehéz küzdelem. És McLean alezredes csak az első, aki feláldozza életét a kegyetlen fogva tartók kezében... A film a Híd a Kwai-folyó felett (1957) amerikai sikerfilmben feldolgozott események valós története, egy túlélő tollából, Ernest Gordon azonos című önéletrajzi regénye alapján készült. Az egykoron kiszínezett cselekmény helyett Gordon, a kegyetlen háború valóságáról rántja le a leplet. Ez az igaz történet négy, II. világháborús fogoly hősies ellenállásáról szól, melyet japán fogva tartóikkal szemben tanúsítottak. Stáblista:
Orbán: Magyarország jégtörő lehet Oroszország és a Nyugat között A kormányfő a keddi, Vlagyimir Putyin orosz elnöknél tett látogatását úgy értékelte: Magyarország NATO- és uniós tag, ugyanakkor jó kapcsolatra törekszik Oroszországgal.
§ (1) b. pontjában a Magyar Köztársaság nemzetközi jogi kötelezettségei tekintetében adott hatáskörömben és a Magyar Köztársaság Országgyűlése ezirányú felkérésének megfelelően eljárva, A jelen Csatlakozási Okiratot pecsétemmel és aláírásommal ellátva kiadom abból célból, hogy a Szerződés letéteményesénél, az Amerikai Egyesült Államok Kormányánál letétbe helyezzék. Készült Budapesten, 1999. Magyarország nato csatlakozása. február 10-én. " (Göncz Árpád)
A meghívás nyomán az Országgyűlés ügydöntő népszavazást kezdeményezett, amelyet Göncz Árpád 1997. november 16-ára tűzött ki. [2] A népszavazáson feltett egyetlen kérdés a következő volt: Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság a NATO-hoz csatlakozva biztosítsa az ország védettségét? A NATO-népszavazás az új népszavazási törvény főpróbája is volt. Az Országgyűlés 1997 nyarán úgy határozott, hogy akkor minősül eredményesnek egy népszavazás, ha a megjelentek többsége, de legalább a választásra jogosult polgárok 25%-a azonos választ ad a feltett kérdésre. Szijjártó: Magyarország érdeke Montenegró NATO-csatlakozása | Demokrata. Kampány [ szerkesztés] Támogatók kampánya [ szerkesztés] A kormány és az Országgyűlés pártjai egyöntetűen a NATO-tagság mellett álltak ki. A parlamenti pártok nem folytattak intenzív saját szervezésű kampányt. A kormány által megrendelt nagyszámú műsor, cikk és konferencia azonban mind a taggá válás támogatására hívott fel. A támogató kampányt főként a külügyminisztérium és a honvédelmi minisztérium finanszírozta. A NATO-barát hangvitelű kampány több esetben is az ORTT elé került, amely elmarasztalta a NATO-párti műsorkészítőket.
Magyarország nemzetbiztonsági és nemzetgazdasági érdekeit is szolgálná, ha Montenegró mielőbb a NATO tagja lehetne – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön telefonon az MTI-nek, miután horvát, lengyel és román kollégájával Montenegróban tárgyalt a nyugat-balkáni ország NATO-csatlakozásáról. Hírközpont - Magyarország NATO-csatlakozása 10. évfordulójának alkalmából rendezendő hazai és külföldi megemlékezésekről. A tárcavezető kifejtette: azért látogatott el kollégáival Montenegróba, hogy kifejezzék támogatásukat az ország NATO-csatlakozása mellett, ugyanis Európának a második világháború óta nem kellett a jelenlegihez hasonló súlyos kihívásokkal szembenéznie, és ebben a helyzetben minden, a stabilitást segítő lépés rendkívül fontos. Márpedig Európának az az érdeke, hogy a Nyugat-Balkánon stabilitás legyen, és ehhez a legjobb eszköz az euroatlanti integrációs perspektíva fenntartása – mutatott rá. Szijjártó Péter hangsúlyozta: Magyarországnak nemzetbiztonsági és nemzetgazdasági érdeke is Montenegró mihamarabbi NATO-csatlakozása. Nemzetbiztonsági érdeke azért, mert Magyarország a Nyugat-Balkán szomszédságában található, és "mi pontosan tudjuk, hogy mi a különbség aközött, hogy ha stabilitás van a Nyugat-Balkánon vagy ha nincs" – fogalmazott.