Átalakul a családi gazdaságok jogi háttere, így 290 ezer őstermelőnek és 83 ezer családi gazdaságban dolgozó embernek csökkennek az adminisztrációs terhei, a cél a családi gazdaságok erősítése és a generációváltás támogatása - mondta az agrárminiszter csütörtökön a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Nagy István hozzátette, az erről szóló törvénytervezet értelmében három működési formát alakítanak ki: őstermelő, az őstermelő családi gazdasága és a családi mezőgazdasági társaság. A módosítások hatására az őstermelőknél 2021-től nő az adómentesség értékhatára: nem terheli szja az őstermelői tevékenységet az éves minimálbér ötszörösét kitevő bevételig. Az őstermelő magasabb bevételi határig választhatja az átalányadózást: ez a jelenlegi 8 millió forintról az éves minimálbér 10-szeresére nő, ami az idei minimálbért alapul véve 19, 3 millió forint. Családi gazdaságok: átalányadózás 19,3 millió forintig. Az új működési forma az őstermelő családi gazdasága a közös őstermelői tevékenység és a jelenlegi családi gazdaság összevonásával jön létre.
Az ezekből származó bevétel a teljes őstermelői bevétel 25 százalékát teheti ki. Illusztráció Forrás: MTI/H. Szabó Sándor Évi 600 ezer forintról az éves minimálbér felére, megközelítőleg 1 millió forintra nő azon értékhatár, amelyet el nem érő éves bevétel esetén a mezőgazdasági őstermelőnek nem kell jövedelmet megállapítania, azaz nem kell személyi jövedelemadó bevallást készítenie. Ezen értékhatáron felül az őstermelők kétféle adózás – az átalányadózás és a tételes költségelszámolás – közül választhatnak. Átalányadózás esetén az eddigi 8 millió forintos kvázi adómentes határ az éves minimálbér ötszörösére, megközelítőleg 10 millió forintra nő. Őstermelő - családi gazdaság - SZJA témájú gyorskérdések. A következő lépcsőfok ennek a kétszerese, a jelenlegi minimálbérrel számolva körülbelül 20 millió forint – eddig van lehetőség kedvezményes átalányadózásra. Ennél nagyobb árbevételnél már tételes költségelszámolásra kell áttérni. Kedvező változás, hogy az adómentes sáv átlépése esetén csak az afeletti összegre vetítve kell megfizetni az adót. Az őstermelői tevékenységgel összefüggésben folyósított támogatások nem minősülnek bevételnek, azok adómentessé válnak.
Ha vetőmagtermesztési célra adja bérbe, akkor tulajdonosi hányadot sem kell felmutatnia az adott vállalkozásban. A status quo örökíthető is: nem kell agráriusnak lennie annak, aki a rokonától kapja (ajándékba, örökségként) a földet. Továbbá a tulajdon nagysága is átlépheti az egyébként határul megszabott 300 hektárt, ha kárpótlásból vásárolt földként, földcsere révén vagy a házastársi vagyonközösség felbontásakor ennél több került a tulajdonunkba. Családi gazdaság és őstermelő - Adózóna.hu. A földszerzési korlát azonban mégis nagy úr, és óriási verseny van mind a tulajdonjog, mind a földhasználati jog megszerzéséért. Ebben a versenyben első helyen a tulajdonostársak élveznek előnyöket, ezen túlmenően a helyben lakó szomszédok, közülük is azok, aki családi gazdaságon belül állattartással is foglalkoznak. A családi gazdaság tehát olyan ász, ami szinte mindent visz. Az új szabályozás azért kedvező a mezőgazdasági szerepelőkre nézve, mert "trükközés" nélkül, sokkal kevesebb adminisztrációval elérhetik azt, hogy keveset adózzanak és a földszerzés terén is előnyöket élvezzenek.
A következő lépcsőfok ennek a kétszerese, a jelenlegi minimálbérrel számolva körülbelül 20 millió forint – eddig van lehetőség kedvezményes átalányadózásra. Ebben a sávban a teljes jövedelmet, vagyis a 20 millió Ft-ot kell figyelembe venni, azonban 90%-os költséghányad alkalmazása mellet. Tehát mondjuk ha 20 millió Ft a jövedelem, akkor ennek a 10%-a, 2 millió Ft a bevétel. Ezután kell fizetni 15% Szja-t, ami 300. 000 Ft és 15, 5% szociális hozzájárulási adót, ami 310. 000 Ft, vagyis az adóterhelés egy őstermelőre számítva 610. 000 Ft 20 milliós bevétel esetén. A fentebb említett 80 millió Ft-os határ egy négy családtagból álló őstermelők családi gazdasága esetén 4x610. 000 Ft-os adóterheléssel jár, ami igen kedvező. Ennél nagyobb árbevételnél már tételes költségelszámolásra kell áttérni és nem alkalmazhatóak az átalányadózás szabályai. Ha egy családban van olyan családtag, aki nem vett részt a termelésben, de részt tudna venni, érdemes bevonni ezt a családtagot is a családi gazdaságba, hiszen az őstermelők családi gazdasága négy résztvevővel biztosítja a legkedvezőbb adózást.
A jogszabály külön rendelkezéseket tartalmaz a méhészek számára, ami a kormány egyértelmű elköteleződését bizonyítja a biodiverzitás védelme mellett. A méhész őstermelők személyi jövedelemadó mentessége nem a minimálbér ötszörösét, hanem tízszeresét elérő bevételig lehetséges. Ez a kedvezmény a 2020-as értékeket figyelembe véve meghaladja a 19 millió forintot – emelte ki a tárcavezető.
Bursaspor (B) 34 23 6 5 65–26 +39 75 2010–2011-es Bajnokok Ligája – csoportkör 2. 61–28 +33 74 2010–2011-es Bajnokok Ligája – 3. selejtezőkör 3. 19 7 8 61–35 +26 64 2010–2011-es Európa-liga – 3. selejtezőkör GAL–BEŞ 3:0 BEŞ–GAL 1:1 4. 18 10 48–25 +23 2010–2011-es Európa-liga – 2. selejtezőkör 5. Trabzonspor (KGY) 16 9 54–32 +22 57 2010–2011-es Európa-liga – 3. selejtezőkör ² 6. İstanbul BB 47–44 +3 56 7. 15 44–34 +10 55 8. 14 11 45–37 +8 51 9. 13 49–38 +11 49 10. 12 38–35 47 11. 50–54 −4 41 KAS–AGÜ 2:0 AGÜ–KAS 2:2 12. 39–40 −1 13. 38–39 40 14. Labdarúgás / Török bajnokság, 30. forduló, összefoglaló. 27–35 −8 37 15. 42–59 −17 16. Diyarbakırspor (K) 28–54 −26 27 Bank Asya 1. Lig 17. Denizlispor (K) 20 30–49 −19 26 18. Ankaraspor (K) 0 0–102 −102 0 1 Forrás: Török Labdarúgó-szövetség (törökül) A rangsorolás alapszabályai: 1. összpontszám, 2. egymás elleni eredmények pontszáma, 3. egymás elleni eredmények gólkülönbsége, 4. összesített gólkülönbség, 5. szerzett gólok száma. 1 Az Ankaraspor csapatát kizárták. ²A Trabzonspor nyerte a török kupát, így a 2010–2011-es Európa-liga 3. selejtezőkörében jogosult indulni.
A bajnokság első két helyezettje képviseli Törökországot az UEFA-bajnokok ligája selejtezőjén. A bajnokság harmadik helyezettje és a török kupa -győztes csapat nevez az UEFA-kupára. Az 1990-es évek elején megjelentek Törökországban a kereskedelmi televíziócsatornák, aminek következtében licitálni kezdtek a közvetítések jogaiért, egyre több pénzt fektetve a bajnokságba. Az élő közvetítés jogát 2004 óta a Digiturk televíziócsatorna birtokolja, a 135, 85 millió líra (17 milliárd forint) értékű szerződés 2010-ben jár le. [1] 2005-ben a Török labdarúgó-szövetség ötéves megállapodást kötött a Turkcell mobiltelefon -szolgáltatóval, azóta a bajnokság hivatalos neve Turkcell Süper Lig. Bajnokok Szerkesztés 1957 óta csupán hat klubnak sikerült nemzeti bajnokságot nyernie, ezek a Fenerbahçe (19), a Galatasaray (22), a Beşiktaş (16) a Trabzonspor (6) a Bursaspor és az İstanbul Başakşehir (1). [2] Az első három, isztambuli klubot a Három Nagyként emlegetik (Üç Büyükler).
Ettől kezdve a verseny egészen amatőr csapatokból álló török amatőr labdarúgó bajnokság néven folytatódott 1996-ig. Bajnokok Török bajnok 1927-ben, Muhafızgücü Török bajnok 1932-ben, Isztambul Év Nyertesek Második helyezettek 1924 Harbiye (1) Bahriye 1925 Az elégtelen forrás miatt nem tartják fenn. 1926 1927 Muhafızgücü (1) Altınordu 1928 Az elégtelen forrás miatt nem tartják fenn. 1929 1930 1931 1932 İstanbulspor (1) Altınordu 1933 Fenerbahçe (1) İzmirspor 1934 Beşiktaş (1) Altay 1935 Fenerbahçe (2) Altınordu 1936 Nem a Nemzeti Liga bevezetése miatt kerül megrendezésre. 1937 1938 1939 1940 Eskişehir Demirspor (1) Fenerbahçe 1941 Gençlerbirliği (1) Beşiktaş 1942 Hárfa Okulu (2) Göztepe 1943 Nem tartják 1944 Fenerbahçe (3) Hárfa Okulu 1945 Hárfa Okulu (3) İzmit Harp Filosu 1946 Gençlerbirliği (2) Beşiktaş 1947 Ankara Demirspor (1) Fenerbahçe 1948 Nem az 1948-as londoni nyári olimpia miatt került megrendezésre.