Egy kicsit mindegyik, mindenesetre nagy mókának tűnik! Ló helyett lóerők, vagyis az se baj, ha egy síelő lobog a kocsi mögött. Szánkó a ruhán, avagy támadnak az "Extrém Shortok" A síbicikli: BMX és monti ridereknek téli álom helyett is van megoldás! Búvárbetegség. Miért ne próbálnánk ki alul is amit a jég tetején lehet csinálni? Sípálya az egész világ! Téli sportok epizódjainak listája. Száguldj a föld felett pár méterrel százzal a hegyoldalban! Jól hangzik? Jó is!
Regisztrálj és 4. 000Ft kedvezményt kapsz 20. 000Ft feletti vásárlás esetén! * Exkluzív ajánlatok és a legfrissebb hírek! (A kedvezmény nem használható fel leárazott termékekre! ) E-mail cím
A mérkőzések 10 játszmából, vagyis endből állnak. A curling 1924-ben szerepelt az olimpián, utána viszont hosszú szünet következett, és csak 1998 óta állandó versenye a téli játékoknak. Az eddigi nyolc aranyéremből kettő került a svéd női és három a kanadai férficsapat nyakába.
Mayer 462 Az összetett vk állása 28 verseny után (még 9 van hátra): 1. Marco Odermatt (svájci) 1216 pont, 2. Kilde 870, 3. Mayer 752
2021 egyik legnagyobb filmsikerének bizonyult a magyar Netflixen decemberben bemutatott sötét vígjáték, a Ne nézz fel! (Don't Look Up). A Leonardo DiCaprio és Jennifer Lawrence főszereplésével készült filmben egy bazi nagy üstökös fenyegeti a Földet, mi pedig a két szerencsétlen csillagász vergődését követjük, akik mindhiába győzködik a politikusokat arról, hogy cselekedni kell a katasztrófa elhárítása érdekében. A film készítői nem sok kétséget hagynak afelől, hogy a Ne nézz fel! valójában a klímaváltozásról szóló allegória, sőt még egy weboldalt is készítettek, ahol klímavédelmi kampányokra buzdítják a film nézőit. De milyen üzeneteket és milyen közkeletű tévhiteket közvetít a film, és mennyiben lenne helyes ezt a fikciót iránytűként használni a globális felmelegedés elleni harcban? 1. tévhit: néhány cég és milliárdos a felelős mindenért A filmbéli főgenya, a BASH nevű technológiai cég szupermilliárdos vezetője arra jut, hogy óriási pénz lehet az üstökös kibányászásában, ezért önző érdekből kockáztatja a Föld pusztulását.
Ha az emberiségnek nem is, McKay-nek szerencséje van a pandémiával. A sztorival eredetileg arra világított volna rá, hogy a közelgő klímakatasztrófa árnyékában hogyan dugjuk a fejünket kollektíve homokba. Az olvadó jégtáblákon szörföző jegesmedvék és a műanyaggal elárasztott tengerek sokkoló látványa ellenére azonban ez a veszély még mindig túl absztrakt a többség számára, ha csak erről szólna a Ne nézz fel!, akkor aligha éreznék úgy a nézők milliói, hogy tökéletes lenyomata a valóságuknak. A kétéves születésnapját ünneplő Covid-járvány viszont elég érzékletesen mutatta be, hogy mennyire könnyen tud a feje tetejére állni a világ, és milyen következményei vannak, amikor a tudomány képviselői helyett a korrupt politikusok, az amorális gazdasági elit, és a mindenkit elbutító közösségi média diktálja az ütemet. Van abban persze valami (ön)ironikus, hogy a Ne nézz fel! is tömve van sztárokkal, miközben a fő állítása az, hogy a média által generált zajban csak akkor lehet komoly témákról beszélgetni, ha infantilizálják vagy celebekhez kapcsolják azokat.
NE NÉZZ FEL! | Hivatalos előzetes | Netflix - YouTube
A Netflix üzleti modellje eleve arra épül, hogy a húzónevekre garantáltan kattint a célközönség (lásd: Különösen veszélyes bűnözők), és most sem biztos, hogy eladható lett volna a produkció nélkülük. Az algoritmus nyilván kiszámolta, hogy Timothée Chalamet-re szükség van a megfelelő nézőréteg bevonzásához, mert a karakterének jelenlétét semmi más nem indokolja (pláne, mert így is túl hosszú a film), ahogy az introvertált és szürke tudós figurájára sem feltétlenül DiCaprio lett volna az alkatilag legideálisabb jelölt. Ezzel együtt a színészgárda minden tagja brillírozik, de még az all star gálából is kiemelkedik Meryl Streep, Jonah Hill és Mark Rylance zseniálisan tenyérbemászó hármasa. Hiába fontos és aktuális film a Ne nézz fel!, akik magukra ismernek a görbe tükörben, aligha fogják díjazni a kritikát, mások pedig joggal érezhetik úgy, hogy McKay csak a nyilvánvalót mondja ki. Tény, hogy a film nem állít semmi forradalmit, pláne azok számára, akik eleve képben vannak a közélet történéseit illetően, és a fikciós sztoriktól inkább azt várnák, hogy kiszakítsa őket a valóságból.
Hiába lenne például jó ötlet a karbonadó, a politikusok rettegnek a választók büntetésétől, ahogyan azt Franciaország példája is bemutatta. 3. tévhit: a bátor tudós mítosza A film egy katartikus jelenetében DiCaprio a kedélyes és felszínes beszélgetésekhez szokott tévéműsor stúdiójában egyszer csak kifakad, és kimondja azt, amit senki nem akar hallani: mindannyian meg fogunk halni. Ez egy közelgő aszteroida esetében teljesen adekvát kijelentés, de a klímaváltozás esetében egyáltalán nem az. Kétségtelen, hogy a klímaváltozás szörnyű károkat fog okozni szerte a bolygón. És bár sokan lekicsinylik a veszélyt, vagy egyenesen tagadják a kialakult tudományos konszenzust, a várható károkat bemutató elemzések eredményeit senki nem hallgatja el. Érdemes azt is tisztázni, hogy a szakértők egyetértésével összeállított klímajelentések, és úgy általában a klímatudósok többsége nem állít olyat, hogy a globális felmelegedés az emberiség kihalásával fenyegetne – annak ellenére, hogy egyes hatásvadász értekezések időnként igyekeznek ilyen érzést kelteni.
Nem vitás, hogy a gazdagabb embereknek és a nagyobb cégeknek arányaiban nagyobb a felelősségük, de minden tevékenységük esetében hasonlóan megoszlik a felelősség az előállító, a beszállító, a szabályozó és a fogyasztó között. (Vannak persze kirívó esetek, amikor például egyes olajcégek félrevezetik a közvéleményt, és annak remélhetőleg lesznek jogi következményei is. ) Ugyanakkor tévedés azt hinni, hogy ha nem lennének hatalmas multinacionális vállalatok, mert mondjuk feldarabolnánk vagy államosítanánk őket, és vezetőiknek köztisztviselői béreket adnának, megszűnne a probléma. Sőt az olajszektorban aggasztó trend, hogy a közel-keleti vagy orosz állami és kisebb magáncégek élénken érdeklődnek a szennyező üzemanyagot szolgáltató olajmezők iránt, miután ők nincsenek olyan zöld nyomásnak kitéve, mint a tőzsdei multik. Arról nem is beszélve, hogy a zöld átállás is üzlet, ahol a nagy cégek továbbra is fontosak: miközben vitathatatlan, hogy az állami támogatások jelentős szerepet játszanak az elektromos autók vagy a napelemek versenyképessé tételében, most már a Tesla és más zöld cégek sikerén is nagyban múlik a bolygó sikere.
Az energiaárak az egekbe szöknének, az emberek egy része megfagyna, tömegek válnának állástalanná. És mivel ezt nem lehetne holmi vírusra kenni, a politikusok megbuknának, a lakosság pedig fellázadna. Ezt illusztrálja az elmúlt év jóval szerényebb mértékű nyersanyaghiánya: Kínában gyárakat kellett leállítani, Angliában benzinhiány keletkezett, az emelkedő infláció és energiaár-emelkedések pedig máig óriási gondokat okoznak szerte a világban. A politikusok erre válaszul nyúlnak olyan populista eszközökhöz, mint az árbefagyasztás, itthon és külföldön is. Ők is tudják, hogy drasztikus eszközökkel (akár bombázással, akár termelésleállítással vagy adóemeléssel) nem lenne eladható a választóknak a zöld átállás gyorsított végrehajtása. Ezzel szemben kifejezetten nehéz olyan alternatívát megtervezni, ami úgy csökkenti az emissziót, ráadásul gyors ütemben, hogy az a széles közönségnek is elfogadható legyen. Persze léteznek a klímaváltozást tagadó vagy bagatellizáló politikusok is, de a témát komolyan vevő vezetők is csak lassan haladnak a zöld átállás elősegítésében.