Nekem egyik kedvenc süteményem a zserbó, abból is az az igazi nagymamám felé, tudjátok, amibe saját, házi lekvár kerül, a dió a fa alól van, kézzel törve, majd darálva, azon az ősi, és legendás piros darálón. De valljuk be, elég pepecselős feladat így elkészíteni nagy kedvencünket a zserbót, amire egy rohanó napon nem feltétlenül, sőt szinte biztosan nem jut idő. De találtam a Nosalty receptgyűjtő oldalán egy egyszerűbb, gyorsabb verziót, amihez még mérleg sem kell, sőt nagyobb sütési rutin sem. Kipróbáltam, és az eredmény tényleg szuper, mutatom a receptet! Legegyszerűbb zserbó Mercedestől | Nosalty. Hozzávalók az egyszerű zserbóhoz 1 bögre tej (2. 5 dl) 1 db tojás 1 bögre sárgabaracklekvár (320 g) 1 bögre darált dió + 1 marék a tetejére (135 g) 1 bögre finomliszt 1 csomag sütőpor 1 bögre étcsokoládé (20 gramm) fél bögre cukor 1 bögre habtejszín (2. 5 dl) Ez tényleg egy nagyon leegyszerűsített recept, így nem kell cukrászmesternek lenned, ahhoz, hogy elkészítsd. Ha még sosem csináltál zserbót, mert féltél belevágni, akkor most ez a tökéletes alkalom, hogy bebizonyítsd, te is megtudod csinálni!
Nyújtsd ki pontosan akkorára, hogy a tepsibe beleférjen. Tedd a tepsibe a tésztát, Kend meg lekvárral, szórd meg a diós keverékkel, majd jöhet a következő adag tészta. Közben melegítsd elő a sütőt 180 fokra. Amikor az utolsó tésztalapot is a tepsibe tetted, szurkáld meg villával a tetejét, hogy a keletkező gőz távozni tudjon. Tedd a tepsit a sütőbe, 35-40 perc alatt készre sül a süti. A máz elkészítése Amíg sül a süti, készítsd el a tetejére való mázat. A hozzávalókat keverd össze, gőz fölött főzd össze. Amikor megsült a zserbó, hagyd hűlni, majd óvatosan vedd ki a tepsiből és tedd egy tálcára. A mázat egy kés segítségével simítsd a tetejére. Amikor a máz megszilárdult, akkor lehet felszeletelni a zserbót. Megjegyzés Ezt láttad már? Egyszerű zserbó reception. Csirkemell receptek Mennyei levesek Ropogós saláták Finomabbnál finomabb sütik
Jó sütkérezést, és jó étvágyat! Forrás: Nosalty
A tésztát összeállítjuk. A vajat a liszttel elmorzsoljuk, hozzákeverjük a cukrot, vaníliás cukrot, sót, tejfölt, tojást és legvégül szobahőmérsékletű tejben elkevert élesztőt, de akár csak belemorzsolhatjuk a tésztába az élesztőt, az is jó. Az egészet összedolgozzuk, de nem kell keleszteni és nem kell hozzáadni több lisztet a tésztához összedolgozás közben, mert attól csak kiszáradna. Előkészítjük a cukros diót, lekvárt. Kivajazunk és enyhén lisztezünk vagy sütőpapírral kibélelünk egy közepes méretű tepsit. A sütőt előmelegítem 170-180 °C-ra. A tésztát 4 részre vesszük, 3 réteg tölteléket teszünk így bele. ( Lehet eggyel kevesebb réteg is. Egyszerűen a legjobb: mézes zserbó – Emlékek Íze. Akkor 3 részre vágjuk a tésztát és nagyobb méretű tepsit használhatunk. ) A 4 kis tésztából az egyiket lisztezett deszkán kinyújtjuk nagyjából akkorára amekkora a tepsi, amit használni fogunk. A sodrófa segítségével beletesszük a tésztát a tepsibe. (27, 5 x 37 cm-es belső méretű tepsit használtam. ) Megkenjük bőven baracklekvárral, majd a cukros dió 1/3 részével.
Hozzávalók: A tésztához: 35 dkg liszt 1 FUCHS SZABADTARTÁSOS TOJÁS 5 dkg cukor 20 dkg margarin 1 dl tej 1 dkg élesztő csipetnyi sütőpor A töltelékhez: 12 dkg darált dió 12 dkg cukor 20 dkg lekvár A bevonathoz: 4 evőkanál kakaópor 4 evőkanál cukor 5 dkg vaj Elkészítése: Az élesztőt langyos tejben egy kevés cukorral (1 kávéskanálnyi elég) felfuttatjuk. A lisztet a margarinnal elmorzsoljuk, hozzáöntjük a felfutott élesztőt, a cukrot, a tojást, a csipetnyi sütőport és csipet sót, majd jól összedolgozzuk. A tésztát 3 egyenlő részre osztjuk. Mindegyik lapot kinyújtjuk egy közepes tepsi méretére, de a tészta ne érjen egészen a sütőlap széléig, mert a kelésnél és a sütésnél terjeszkedik. Az alsó lapot megkenjük lekvárral, meghintjük a darált dió és a porcukor keverékének a felével. Ráhelyezzük a másik lapot, azt is hasonlóképpen kenjük meg és töltjük. Erre rátesszük a harmadik lapot úgy, hogy a széleket is betakarjuk vele. Egyszerű zserbó recept na. A tésztát szobahőmérsékleten egy órán át kelesztjük. A sütőt 180 fokra előmelegítjük.
Pláne úgy, hogy kritikát nem is igazán fogalmaz meg egyik irányban sem. Csupán a szereplők néhány szájbarágósan arcba tolt párbeszédéből hallhatunk karcosnak szánt, prédikációszerű ténymegállapításokat és körkörösen ismétlődő érveket a "megváltozott világ VS. Kódex" koordinátarendszerben. És talán itt szenvedi a legnagyobb a csorbát a Jupiter hagyatéka: nem igazán talál kiutat ebből a körforgásból. A jelen idejű cselekmény azzal együtt is jóformán egy helyben toporog, hogy csak kis szeletét dolgozza fel a képregénynek. A múltban játszódó, klasszikus kalandfilmeket idéző szál mintha hangsúlyosabb lenne, viszont a hőssé váláshoz vezető út nem katartikus robbanásban, csak egy halvány pukkanásban ér véget. A generációk közti konfliktus bár jól érthető, és felépített, összességében csak a felszínig jut. Jupiter hagyatéka - itt a Netflix hatalmas szuperhős sorozatának megjelenési dátuma!. Épp úgy, mint a társadalmi reflexiók. A sorozat sajnos vizuálisan sem kiemelkedő. A múlt és jelen elkülönítésére használt képarányváltásokat ugyan szépen használja, de például az első részek érthetetlenül imbolygó kameramozgását hiába is magyaráznák a nagyobb fokú realitásérzet megteremtésére hivatkozva.
A legendás Mark Millar 2013 és 2017 között tíz részben megjelent képregényszériája, a Jupiter hagyatéka ( Jupiter's Legacy) – melyet a Fumax kiadó jóvoltából most már végre magyarul is olvashatunk – a Netflix től kapott erősen vegyes érzéseket keltő adaptációt. Millar, ahogy ő hívja, Amerikához írt szerelmes levelében a képregény aranykora, a római mitológia és King Kong előtt tiszteleg, miközben egyszerre tesz fel társadalmi és politikai kérdéseket és elmélkedik a család mibenlétéről. Történetében Sheldon Sampson, bátyja Walter és néhány barátja társaságában egy látomástól vezérelve egy titokzatos szigeten különleges képességekre tesz szert. Évtizedekkel később egy szuperhősök alkotta csoport élén őrzi a békét, miközben gyerekei a tőle örökölt képességeket és elvárásokat óriási nyomásként élik meg. Amikor Amerika recesszióba kerül, Walter úgy érzi, kötelessége, hogy közbeavatkozzon, és senkinek nem hagyja – Sheldont is beleértve –, hogy az útjába álljon. Jupiter hagyatéka 1. évad | A legjobb filmek és sorozatok sFilm.hu. Véleményed van a cikkről vagy a filmről?
Tulajdonképpen egy prequelt kapunk a képregényben megismert történethez – nagy kérdés azonban, hogy azok után, amit látunk, lesz-e esélye a Jupiter hagyatéká nak eljutni odáig, hogy egyáltalán elkezdje elmesélni azt a történetet, amit Millar eredetileg megírt. A harmincas években játszódó szál – néhány nem kellőképpen kidolgozott, emiatt feleslegesnek érződő jelenetet leszámítva – elég izgalmas. Ez a széria jobban sikerült, kifejezetten hangulatos része: szépek a díszletek, szerethetők a karakterek és okosan építkezik a cselekmény is, ami az évad végére kifejezetten látványos tetőpontot is kap. Az alkotók ezt az időszakot arra használják, hogy kitöltsék a képregényben homályban maradt részeket: felfedik a szereplők közötti viszonyokat és komolyabb háttértörténetet adnak az egyes hősöknek. Jupiter hagyatéka - Filmhét 2.0 - Magyar Filmhét. Megágyazva a jelenkorig terjedő konfliktusoknak itt bontakozik ki előttünk a Sheldon, Walter és George hármasa közötti dinamika is. Sajnos a kortárs szál kevésbé érdekes. A hatvan év hősködésben kissé megkövesedett Sheldon és Grace nem túl szimpatikus, de gyerekeik sem szerethetők jobban: Brandon ügyetlenül próbál megfelelni apja irreális elvárásainak, míg testvére, Chloe önpusztítással lázad a szülei ellen és még egy szupergonosz fiával, Hutch-csal is összeszűri a levet.
A hír viszont eléggé meglepte a rajongókat, tekintve, hogy a sorozat négy hetet élt a streaming oldalon, és nem mellesleg egy hatalmas cliffhangerrel ért véget, ami lehetőséget adott volna izgalmas cselekményekre is. A készítő azért hozzátette, hogy szerinte még a jövőben folytatódhat aztán a sorozat, és bár ezt nem tette hozzá, de tekintve, hogy számos műsort mentettek meg más csatornák és szolgáltatók (például Lucifer, Santa Clarita Diet), akár a Jupiter hagyatékával is ez lehet. Ami pedig egy kis pozitívum, hogy bár ez a történet véget ér, az univerzumtól nem kell búcsúznunk. A készítő ugyanis egy új sorozaton dolgozik, ami ebben a világban játszódik, csak ezúttal a gonosztevőkre fókuszál. A Netflix sorozat, amit kár lenne kihagynod: Ginny & Georgia a legnagyobb kedvenced lesz Életmód Ha ezekután belekezdenél valami biztosan szuperjó sorozatba, mi ajánljuk neked az alábbiakat! Galéria / 10 kép 10 sorozat, amit nagyon-nagyon ajánlunk mindenkinek Megnézem a galériát Bezár, vissza a cikkhez Kép betöltése Galéria Hogy tetszett a cikk?
És mint Sheldon Sampson, azaz Utópia/Álomkép (attól függően, hogy Sepsi László képregényes fordítását, vagy a Netflixest használjuk). Sheldon (Josh Duhamel) a saját bőrén tapasztalta meg az apja által vezetett acélgyár nyújtotta gazdasági biztonságot és privilégiumokat, mígnem megtörtént az említett tőzsdekrach. A cégből kikerülve, apja rémképének látomásaitól gyötörve útra kel, hogy felderítse a vízióiban felbukkanó titokzatos helyet. Később pedig egy csapatot szervezve hajóra száll, az utazás végén pedig egy sziget várja őket. A természeti anomáliákat és egyéb viszontagságokat rejtő szigetről azonban szupererővel térnek vissza, hogy visszaállítsák a korábbi rendet és értékeket a világban. Persze a hatalmi játszmáktól és a kormányok dolgaitól messze maradnak, céljuk "csupán" a gonosz erőktől megvédeni az emberiséget, nem pedig a rendszer gerjesztette egyenlőtlenségek kiküszöbölése. Majd' száz évvel később, immár meglett hősökként, egy megváltozott világban, egy új szuperhumán generációt istápolva viszont azzal szembesülnek, hogy a régen felállított Kódex alapvető értékei már nem feltétlenül helytállóak.
A Netflix új szuperhős-tematikájú sorozata egy ember utáni és a digitalitásban fogant utópikus világ etikáját boncolgatja, melyben a hagyományos hősök által vallott értékrend újra és újra megkérdőjeleződik. Az emberi közösségek mindig saját korszakuk konvenciói mentén mesélik el önmaguk történetét. Folyton újratermeljük mítoszainkat, adaptálva azokat a korabeli társadalmi és gazdasági viszonyainkhoz, a kor tudományos álláspontjához és technikai (vagy egyéb) felfedezéseihez. Ennek velejárója, hogy az addig ismert történelem egészére vetülnek ki az egymást váltó szemléletmódok; újabb genézis-történeteket, kozmogóniákat, újabb hősöket és isteneket helyeznek a trónra a szent iratok, krónikák, eposzok, és történelemkönyvek írói. Az ember a maga képére teremti isteneit; szenteket, később majmokat helyez eredettörténetének origójára, és vezeti végig az eseményeket új narratívájához igazítva. Úgy tűnik, jelenleg újabb archetípus készül belépni a panteonba, sőt, már át is lépte annak küszöbét.