Vasárnap Zápor Kb. 1 mm eső (országos átlag) Szeles nap 25 Maximum hőmérséklet: 25 °C Július 12. Napi rekord: 38, 9 °C 1922, Szerep 15 Minimum hőmérséklet: 15 °C Napi rekord: 3, 8 °C 1mm Július 13. Hétfő Július 13. 1991, Tokaj Napi rekord: 3, 9 °C 1968, Csákvár (Fornapuszta) Július 14. Kedd 27 Maximum hőmérséklet: 27 °C Július 14. Napi rekord: 39, 0 °C 1908, Eger Napi rekord: 3, 2 °C 1919, Dobogókő Július 15. Szerda Július 15. Napi rekord: 38, 5 °C 1952, Csongrád 17 Minimum hőmérséklet: 17 °C Napi rekord: 4, 2 °C Július 16. 60 napos időjárás előrejelzés - Újfehértó. Csütörtök 30 Maximum hőmérséklet: 30 °C Július 16. A ciprus- és tiszafafélék pollenje alacsony koncentrációban jelen lehet a levegőben. A kültéri allergén gombák spóraszáma elérheti a nagyon magas szintet. hirdetés Adriai előrejelzés Szerdán száraz, napos időre van kilátás 26-31 fokos maximumokkal. A szél időnként élénk lehet. Csütörtökön marad a napsütés, mérséklődik a szél, 26-34 fokig melegszik a levegő. Részletesen: Velence | Rijeka | Zára | Split A víz hőmérséklete: 23 °C - 25 °C Orvosmeteorológia Szerdán nem érkezik időjárási front térségünkbe.
66% UV-index 0/10 Holdnyugta 2:50 V 10 14° / 5° Záporok a délelőtti órákban V 10 | Nappal Délelőtti záporok. Szélerősség NyÉNy 15 és 30 km/h közötti. 54% UV-index 4/10 Napkelte 5:54 Napny. 19:16 V 10 | Éjjel Helyenként felhős. Szélerősség Ny 10 és 15 km/h közötti. 65% UV-index 0/10 Holdnyugta 3:31 H 11 | Nappal Helyenként felhős. A legmagasabb hőmérséklet 17°C. 46% UV-index 4/10 Napkelte 5:52 Napny. 19:17 H 11 | Éjjel Helyenként felhős. A legalacsonyabb hőmérséklet 8°C. Szélerősség DDNy 10 és 15 km/h közötti. 60% UV-index 0/10 Holdnyugta 4:03 K 12 | Nappal Helyenként felhős. A legmagasabb hőmérséklet 22°C. Szélerősség DDNy 15 és 25 km/h közötti. 45% UV-index 4/10 Napkelte 5:50 Napny. 19:18 K 12 | Éjjel Túlnyomóan felhős. A legalacsonyabb hőmérséklet 11°C. 54% UV-index 0/10 Holdnyugta 4:29 Sze 13 | Nappal Túlnyomóan felhős. A legmagasabb hőmérséklet 23°C. Szélerősség D 15 és 30 km/h közötti. 43% UV-index 3/10 Napkelte 5:48 Napny. Időjárás újfehértó 30 napos 18. 19:20 Sze 13 | Éjjel Felhős. 60% UV-index 0/10 Holdnyugta 4:51 Cs 14 | Nappal Felhős.
Újfehértó, jelenlegi időjárási körülmények Időjárási állomás: DEBRECEN 35, 8km távolságra Újfehértó Állomás elhelyezkedése: Szél. 47. 483 Hossz 21. 600 Magasság 109m
51% UV-index 8/10 Napkelte 5:06 Napny. 20:24 Kedd éjjel Túlnyomóan derült. Szél ÉÉNy 10 km/óra Eső valószínűsége 10% Páratart. 68% UV-index 0/10 Holdkelte 5:28 Holdnyugta 21:19 Szerda Túlnyomóan derült. 30 Napos Időjárás Előrejelzés Hajdúnánás. A legmagasabb hőmérséklet 30°C. 51% UV-index 8/10 Napkelte 5:07 Napny. 20:22 Szerda éjjel Helyenként felhős. A legalacsonyabb hőmérséklet 19°C. Szél ÉÉNy 10 km/óra Eső valószínűsége 20% Páratart. 69% UV-index 0/10 Holdkelte 6:42 Holdnyugta 21:53
08:22) bővebben »
A világháború végére Magyarország teljesen kimerült, több mint egymillió halott és súlyos sebesült, 830 ezer hadifogoly, leálló gyárak, sztrájkoló munkások, városi éhínség jellemezte 1918 őszét. Teljes politikai átalakulást követelt mindenki, reményüket a Magyar Nemzeti Tanács elnökébe helyezték, gróf Károlyi Mihályba. Az elnököt mindenekelőtt gondos mérlegelés jellemezte, és addig-addig fontolgatta a hatalomátvétel különböző módozatait, amíg majdnem lemaradt a forradalomról. 1918 - Az őszirózsás forradalom tündöklése és bukása » Múlt-kor történelmi magazin » Történelmi Magazin. Az események gyorsan követték egymást: 1918. október 24-én megalakul a Magyar Nemzeti Tanács, amely követelte az azonnali békekötést, demokratikus jogok kiterjesztését és a magyar függetlenség biztosítását. Az utca azonnal mozdult, másnapra megalakultak a katonatanácsok Csernyák Imre elnökletével. Szántó Béla szakszervezeti vezető, a munkástanácsokat irányította, céljuk, általános felkeléssel megdönteni a regnáló kormányt, és Károlyit jutatni a miniszterelnöki székbe. Lánchídi csataként vált ismertté az az esemény, mikor a felvonuló emberek közé lövetett Budapest rendőrkapitánya, október 28-án.
Ami persze nem jelenti azt, hogy a véres harcnak ne lettek volna haszonélvezői. A háború "aranyhegyein" elképesztően meggazdagodtak a hadiszállító nagyiparosok. A csepeli lőszergyáros, Weiss Manfréd a háborús évek alatt felhalmozott vagyonából például egész Horvátországot megvehette volna, végül csak bárói címet vásárolt. Az őszirózsás forradalom győzelme. A kereskedők mellett jól jártak a nagybirtokosok is, új kastélyokat építettek, s a módosabb parasztság sem panaszkodott: majd minden kisgazda, akinek legalább 10 holdas birtoka volt, részesedett a hadi konjunktúrából. Nem volt ez jelentéktelen réteg, százhúszezer híján másfél millió családnak volt ennyi vagy több földje 1918-ban. Ugyanakkor 100, mezőgazdasággal foglalkozó magyarból 45-nek egyáltalán nem volt földje, márpedig a magyar lakosság 62, 5 százaléka a mezőgazdaságból élt. A két és fél milliós kisgazdanépességgel szemben ott volt több mint négymillió földnélküli mezőgazdasági munkás és gazdasági cseléd, illetve megközelítően még egyszer ennyi kis- és törpebirtokos a családjával.
3. A forradalom vezéralakja Bár az utcai harcokban a pesti srácok domináltak, az 56-os forradalom jellegzetes figurája a kiábrándult reformkommunista volt. Ők alkották a forradalom politikai vezetésének magját, Nagy Imre pedig kommunista létére a forradalom emblematikus vezéralakjává vált. 1918-ban hozzá hasonló kulcsszerepet töltött be Károlyi Mihály, aki, mint Nagy Imre, egyszerre volt a régi elithez ezer szálon fűződő politikus és a forradalom vezére. Egyikük sem volt kimondottan karizmatikus népvezér vagy szónok, egyiküket sem őrizte meg az emlékezet határozott és erőteljes államférfiként, számos hibát követtek el, számos illúziót tápláltak, a későbbi propagandával ellentétben azonban mindketten felelős államférfiak voltak, és mindketten rendkívüli népszerűségnek örvendtek a forradalom idején. Az őszirózsás forradalom - Gyorstalpaló - YouTube. 4. A forradalom programja Mindkét forradalom előestéjén nagyon hasonló polgári demokratikus átalakulást sürgető programokat dolgoztak ki. Az 1918. október 24-én megalakult Nemzeti Tanács 12 pontban foglalta össze programját (ezzel is tudatosan felvállalva 48 örökségét), míg 1956. október 22-én a MEFESZ 16 pontban fektette le követeléseit.
A munkásság támogatása sem volt egyértelmű, hiszen a szociáldemokrata párt vezetése túlságosan megosztott volt, polgári demokraták együtt ültek a kommunistákkal. Hogy ki kerül ki győztesen, az mindig az adott politikai erőegyensúly szerint változott. A nagytőkések, bár nem alkottak egységes politikai csoportot, várakozó álláspontra helyezkedtek, sajnos Károlyi fel sem vette velük a kapcsolatot. 1919 januárjától a tőke már menekült az országból: "egy kormányzat, amely csak negatívumokkal és légüres teóriákkal van felszerelve, egyáltalán nem lehet életképes. " Népköztársaság Sokáig eldöntetlen maradt Magyarország államformája, Károlyi ragaszkodik a királyi kinevezéshez, ám a budapesti tömegek követelésére azonnal felmentését kéri esküje alól. Az őszirózsás forradalom és a tanácsköztársaság okai és következményei - YouTube. Az ország egy király nélküli királyság, törvényhozói, államfői hatalom nélkül, ezért a kormány is félig illegitim. A kormányzatnak választania kell, vagy a Nemzeti Tanács nyilvánítja magát ideiglenes nemzetgyűlésnek, amely létrehoz egy alkotmányt, és azonnal kiírja a választásokat, vagy rendelettel tűzi ki a választás időpontját.
A háborús propaganda éppen úgy hazugsággal és képmutatással itatta át a mindennapi életet, mint az 50-es években, az embereknek hazudtak reggel, nappal és éjjel. A régi rezsim mindkét forradalom előtt olyan fokú hitelvesztést szenvedett, hogy egész egyszerűen kormányképtelenné vált - a baloldal és a jobboldal jelentős része is a változás mögött sorakozott fel egy szűk, a valóságtól elszigetelt elittel szemben. Mind Károlyi, mind Jászi keserűen emlékezett meg később arról, hogy az októberi napokban a későbbi Horthy-rendszer elitjét képezők többsége még maga is forradalmi lázban égett, ezt később éppúgy letagadták, mint sok pálforduló kommunista. 2. A forradalmi jelvényváltás A gyűlölt önkényuralom jelképeit mindkét forradalomban spontán nemzeti jelképek váltották fel. 1918-ban a forradalmárok letépték a császári jelvényeket és helyette a Kossuth-címert vagy az őszirózsát viselték, erről kapta a nevét a forradalom. 1956-ban a forradalmárok kivágták a gyűlölt szovjet címert a zászlókból, a Kossuth-címert, de méginkább a lyukas zászlókat használták, ez lett az 56-os forradalom jelképe.
Segítséget Wlassics Gyula, a főrendiház elnöke, adott, mikor meghozta Károly császár lemondólevelét Eckartsauból. Nem figyeltek fel a levél különös megfogalmazására, Károly csak uralkodói jogairól mondott le, a trónról nem. A végső döntést ismét Budapest népe hozta meg, november 16-án kétszázezres tömeg kényszeríttette ki és ünnepelte a Népköztársaság kihirdetését. Választójogi törvényt csak 1919. március 15-én jelent meg, mert az antant nem támogatta az új választások kiírását, sajnos nem tudjuk miért kérte ki Károlyi a győztesek véleményét, hiszen erre semmi nem kötelezte. Elfogyott az ország A kormány pacifizmusa nem ismert határokat, még a fegyverszünet megkötése előtt elhangzott Linder Béla hadügyminiszter hírhedt mondata: "Nem kell hadsereg többé! Soha többé nem akarok katonát látni ismét! " Két hónap alatt szélnek eresztettek egymillió katonát, akik falujukba érve fegyverrel szereztek érvényt földkövetelésüknek, vagy a városban maradva váltak a demagógia áldozatává. Nem maradt az országban egyetlen hadrafogható hadosztály se!