Almás-gesztenyés kevert süti - Recept Videók - YouTube
Gesztenyés-almás sütemény A tészta hozzávalóit gyors mozdulatokkal összegyúrjuk, cipóvá formázzuk, és fóliába csomagolva hideg helyen egy órát pihentetjük. Ezután téglalap alakúra kinyújtjuk, és kibélelünk vele egy közepes nagyságú tepsit úgy, hogy pereme is legyen. Az almát meghámozzuk, kicsumázzuk és lereszeljük. A gesztenyemasszát krémesre keverjük a tejszínnel meg a rummal. Almás gesztenyés kevert süti kiszúró. A tészta alját megkenjük a lekvárral, belesimítjuk a gesztenyemasszát, erre pedig egyenletesen rászórjuk a reszelt almát és a mazsolát. Kevés porcukorral meghintve a 170-180 fokra előmelegített sütőbe toljuk, és 35-40 percig sütjük. A kihűlt süteményt a hűtőben kissé megdermesztjük, mert csak úgy lehet szépen szeletelni.
Keverd csomómentesre, végül add hozzá az almakockát is. A tésztát egyengesd el sütőpapírral kibélelt tepsiben, és told a sütőbe annyi időre, hogy a beleszúrt villára már ne ragadjon rá a tészta. Alma nem csak süteménybe kerülhet - a roppanós gyümölcs a Waldorf-salátának is kihagyhatatlan alkotóeleme.
Az Antigoné és az Oidipusz király című tragédiákhoz kapcsolódóan úgy gondoltam, hogy érdemes lenne egy kicsit jobban elmerülni az ókori görög színház kialakulásában, fejlődésében, jelentőségében. Íme. Az írást Esszina készítette, ha tetszett és hasznosnak találtad, akkor kérlek nyomj egy lájkot a bejegyzés alatt! Köszi: Zsiráf Az ókori görög színház című íráshoz kapcsolódó, ajánlott bejegyzés: Az ókori görög dráma Az írás vázlata: Bevezetés A színházak keletkezése A színház, mint építmény Színházi kellékek és színpadkép A színházi előadások rendje A színdarabok társadalmi szerepe és hatása Az ókori görög színház utóélete Az ókori színjátszás a vallási élethez kapcsolódó dramatikus szertartásokból, népszokásokból alakult ki, amelyeknek egyes elemei (pl. Korinthosz volt az egyik legerősebb görög városállam | Good Mood. meghaló és feltámadó istenek) nemcsak az antik görög, hanem más népcsoportok (mezopotámiai, egyiptomi, dél-amerikai) kultúrájában is megjelentek. Krétán már az archaikus (knósszoszi) korban (i. e. 7-6. század) olyan kultikus szertartásokat tartottak, amelyeknek az állatviadalok, akrobatikus mutatványok, énekes-táncos, színjátékszerű betétek is részét képezték.
Efezosz (Efes) Efezosz (törökül: Efes, latinul: Ephesus) a Földközi-tenger vidékének, illetve Törökország egyik legnagyobb ókori lelőhelye. Fénykorában, a Krisztus előtti első században ez volt a világ második legnagyobb városa, Efezosznál csak Róma rendelkezett nagyobb hatalommal. Számos rekonstruált építmény és rom látható itt, köztük az Artemisz-templom, az ókori világ hét csodájának egyike. Pergamon (ma Bergama) A csodálatos dombtetőn fekvő Pergamon története a Kre. 5. Törökország ősi szíve: Izmir | Törökország | OTP TRAVEL Utazási Iroda. századra nyúlik vissza, amikor a kultúra és a tudomány egyik legfontosabb központja volt. Virágzása egészen a XIV. századig tartott. A zűrzavaros időszakok ellenére Pergamon legfontosabb épületeinek maradványai megmaradtak, így az akropolisz, a Vörös bazilika, a régi vízvezetékek, a merészen meredekre épített amfiteátruma és egy történelmi jelentőségű könyvtár is. Bergama Asklepion (Pergamon Asclepeion) A Bergama Asklepion (Pergamon Asclepeion) valóságos orvosi központ volt az ókorban, amely a görög Asklepios isten védelme alatt állt.
Az ezután elkezdődő ivászat és lakoma, amelyeket gyakran zenészek és táncosnők is kísértek, inkább egyfajta borgőzös orgiára emlékeztettek, nem pedig a szimphózium mai értelemben vett tudományos tanácskozásaira. Szókratész a híres filozófus is részt vett ilyen találkozókon, s le is írta vélekedését a túlzott borfogyasztás veszélyeiről. A történetírás lejegyzett nagy görög alkoholfogyasztókat kik óriási mennyiségű bort fogyasztottak életükben. Ilyen volt például a Kr. 5. században élt Kalliasz, kinek a neve a perzsa háborúkat lezáró béke összehozásában játszott szerepe miatt ismert, de iszákossága és hírhedt boros összejövetelei miatt vált hírhedtté. Nagy Sándor, a macedónok nagy uralkodója sem vetette meg az istenek italát, többször említették alkoholos ámokfutásait, amelyek egyikén még saját barátját is megölte. Máskor pedig több napos tivornyáit több napos mélyalvás követte. Nem kizárt az sem, hogy halálát, igen fiatalon alkoholmérgezés okozta, bár az sem lehetetlen, hogy a borba titokban belekevert méreg végzett vele, amely gyakori módszere volt a gyilkosságoknak a borkedvelő görögök, makedónok körében.
Athén külpolitikája bukását okozza. A Delosok Ligája szövetségesek szövetségéből egyenlőtlen birodalommá fejlődik, ahol a lázadó városokat könyörtelenül megbüntetik. Sparta, aki féltékeny Athén jólétére és vágyakozik presztízsének visszaszerzésére, megragadta az alkalmat, hogy létrehozza az athéni imperializmussal ellenséges városok szövetségét. Sparta és Athén egyre inkább ellenségesek voltak egymással, és a peloponnészoszi háborúval (Kr. 431–404) tetőzött, amely 404-ben Athén vereségével ért véget. Ezen ismételt konfliktusoktól meggyengülve a városok könnyen engedtek Macedónia északi felemelkedésének. 338-ban II. Fülöp katonai zseni király a chaeroneai csata után egész Görögországot elfoglalta. Gyűjti a görög civilizáció örökségét, amelyet fia, Nagy Sándor számos hódítása során széles körben terjeszt. A görög civilizáció öröksége Az írás nélkül ebből semmi sem lett volna lehetséges. Míg más ősi rendszerek különböző szimbólumokat használtak, addig a görögök 20 karakteres fonetikus ábécét fogadtak el.