Ha örül Horger Antal úr, hogy költőnk nem nyelvtant tanul, sekély e kéj - Én egész népemet fogom nem középiskolás fokon taní- tani! " (Részlet a Születésnapomra c. költeményből) A Tiszta szívvel hatására azonban nemcsak a tanári pályától tanácsolták el a fiatal verselőt, hanem egyúttal költővé is avatták. Ignotus Pál ezt írja a versről: ".. egy húsz vagy hány éves kis magyar költő: József Attila. Ennek szeretem, lelkemben dédelgetem, simogatom, dünnyögöm és mormolgatom egy versét [... ]. Gyönyörű szép. " (Szerző: Buda Villő) Ha pedig József Attiláról van szó, mi kétszer is megörökítettük őt pólóinkon, ráadásul egyik alkalommal még a Születésnapomra című vers egy részlete is adta az ihletet:
Portrénk Horger Antal tudós, nyelvész, akadémikus életéről és munkásságáról, halálának 75. évfordulója után. Egy idős nyelvészprofesszor hunyt el Budapesten, nagyrészt ismeretlenül 1946. április 14-én. A nyelvtudományban a Horger-szabály ma is megkerülhetetlen. Ám a nem nyelvész végzettségűek valószínűleg nagyon keveset tudnak Horger Antalról. A középiskolai irodalomórák emlékeként mindenki fejében derenghet egy apró információ arról, hogy József Attila a professzornak tulajdonította elütését a tanári pályáról. A helyzet ennél azért bonyolultabb volt. De ne vágjunk a dolgok elébe! Horger Antal 1872. május 28-án született a Krassó-Szörény megyei (ma a romániai Temes megyéhez tartozó) Lugoson, egy német eredetű családban. Mint sok nemzetiségi családból származó ember, elkötelezett magyar lett. Tanári oklevele megszerzését követően a fiatal pedagógus előbb a Brassói Főreáliskolában, majd a budapesti VI. kerületi állami felsőbb leányiskolában tanított irodalmat. Már ekkor tekintélyes nyelvészi kutatások álltak a harmincas évei elejét taposó tanár háta mögött: gyűjtést végzett a dél-erdélyi, Brassóhoz közeli Halmágy községben (ennek a falunak érdekessége, hogy a teljesen szász környezetben székelyek lakták, akik évszázadokon át nem asszimilálódtak a többséghez), kiadott hétfalusi csángó népmeséket (1908), majd érdeklődése ismét a székelyek felé fordult, és tanulmányt írt Udvarhely megye székely nyelvjárásának hangtani sajátosságairól.
Az eseményekhez nem szükséges kommentár, a történet magáért beszél. De a házasságban "furcsa szokás"-on érdemes eltűnődni. Ugyan mi a csuda lehetett. Horger Antal, Lugos, 1872. május 28. – Budapest, 1946. április 14., nyelvész, egyetemi tanár. Kapcsolódó: József Attila Születésnapomra Harminckét éves lettem én -- meglepetés e költemény csecse becse: ajándék, mellyel meglepem e kávéházi szegleten magam magam. Harminckét évem elszelelt s még havi kétszáz sose telt. Az ám, Hazám! Lehettem volna oktató, nem ily töltőtoll koptató szegény legény. De nem lettem, mert Szegeden eltanácsolt az egyetem fura ura. Intelme gyorsan, nyersen ért a "Nincsen apám" versemért, a hont kivont szablyával óvta ellenem. Ideidézi szellemem hevét s nevét: "Ön, amig szóból értek én, nem lesz tanár e féltekén" -- gagyog s ragyog. Ha örül Horger Antal úr, hogy költőnk nem nyelvtant tanul, sekély e kéj -- Én egész népemet fogom nem középiskolás fokon taní- tani! (1937. április 11. ).
1946. április 14-én hunyt el Budapesten Horger Antal nyelvész, szegedi egyetemi tanár, akit sokan csupán József Attila megbuktatójaként emlegetnek anélkül, hogy ennek hátterét ismernék – holott sokrét tudományos pályafutásával méltán írta be nevét szellemi életünk nagyjaink közé. Horger Antal neve jóformán csak József Attila egyik korai verse, az 1925-ben írt "Tiszta szívvel" kapcsán ismeretes: Nincsen apám, se anyám, se istenem, se hazám, se bölcsm, se szemfedm, se csókom, se szeretm. Harmadnapja nem eszek, se sokat, se keveset. Húsz esztendm hatalom, húsz esztendm eladom. Hogyha nem kell senkinek, hát az ördög veszi meg. Tiszta szívvel betörök, ha kell, embert is ölök. Elfognak és felkötnek, áldott földdel elfödnek s halált hozó f terem gyönyörszép szívemen. Valljuk be, harmatgyenge lírai hajtás. (Igaz, máskülönben a "Nem, nem soha! " is az – bármennyire is tiltakozzanak ellene egyesek. ) Nem is beszélve a belle áradó nihilizmusról. Bizony a mai momentumosok "lelkisége" ez.
Horger magához hívatta a költőt, és egy tanú szerint ezeket mondta március 30-i beszélgetésükön: "Kérem, József úr – mondja Horger –, ön egy verset írt a Szeged múlt vasárnapi számába. Többek között azt írta, hogy nincs istene, se hazája. És hogy ha kell, eladja magát és embert öl… középiskolai tanár ilyen felfogással nem lehet, ilyenre nem lehet oktatni a magyar ifjúságot. Ön elvégezheti a bölcsészeti tanulmányokat, de tanári oklevelet, míg én itt leszek, nem fog kapni. " A költő hiába mentegetőzött azzal, hogy amikor a verset írta, valóban három napja nem evett, ahogyan a költemény szól róla. Horger Antalnál magyar nyelvből kellett volna vizsgáznia, de a professzor értésére adta: amíg ő él, soha nem lehet tanár. Horger Antal, a közhiedelemmel ellentétben, tehát nem tiltotta el József Attilát az egyetemről. Nem is tilthatta el, hiszen ilyen joga nem volt. Bár gyakran emlegetik a kar dékánjaként, valójában ezt a tisztséget csak két évvel később töltötte be. S mint látható, a tanulmányok elvégzését nem gátolta volna, csupán a tanári oklevél megszerzését és kinevezését.
Az már merőben habitus kérdése, hogy a kettejük közötti, a kortársak és főleg az utókor által elefántméretűre duzzasztott nézeteltérés egyeseknek a nyelv kutatója és a nyelv teremtője közötti romantikus konfliktusként, másoknak a konzervatív ízlésű, a hivatalos Magyarországot jelképező professzor és a baloldali mozgalmak irányába tájékozódó, radikális indulatú fiatalember földhözragadtabb ellentéteként fordítódik le. József Attila 1924-ben Az eset azzal kezdődött, hogy a szegedi egyetem hallgatója, József Attila Tiszta szívvel című verse megjelent 1925. március 25-én a Szeged című folyóiratban. Ekkor már a szerző neve nem ismeretlen hatósági körökben sem: ez évben ügyészségi vádjavaslat készült a Nem én kiáltok című kötet ellen, majd perbe fogását tervezték a Lázadó Krisztus című verse miatt. Végül mindkét esetben fölmentést nyert, illetve a Nem én kiáltok kötet ügye el se jutott a bírói szakaszig. Mindezek a körülmények csak azért fontosak, hogy megértsük: miért válthatott ki egyáltalán ekkora figyelmet a húszéves költő verse.
), utótagja pedig a fi szó (vö. fér-fi). A magyar fi főnév ma f hangon kezdődik ugyan, de valamikor p-n kezdődött, ahogy pl. a rokon zűrjén és votják nyelvben még ma is pi-nek hangzik, s az ősi finnugor szavak szókezdő p-jének a magyarban f-fé való változása más esetekben is egészen szabályos […] Az egykori népi i hangjának elveszése is egészen szabályos, mert a többtagú szavak végén álló rövid i, ü, u hangok az Árpádok korában minden más esetben is kivétel nélkül mind elvesztek. (L. erről kis a. ) Sajátságosnak tetszhetik talán, hogy egy összetétel, amelynek tagjai egyenként azt jelentik, hogy nő és fi a maga egészében, összetételként, azt jelentheti, hogy populus, Volk. De az ilyenfajta összetételek (az indogermán nyelvektől eltérően) nagyon gyakoriak a finnugor nyelvekben, s éppen egyik jellemző vonásáúl tekinthetők a finnugor népek sajátos észjárásának. A mi nyelvünkben azonban, amely már több mint ezer esztendeje állandóan ki van téve a szomszédos indogermán nyelvek hatásának, nem sok ilyen ősi fajta összetétel őrződött meg napjainkig.
A Kakaós kalács kenyérsütőben sütve hozzávalói: 2, 5 dl langyos víz 1 enyhén felvert tojás 40 dkg liszt 20 dkg porcukor 1/2 mk só 7 dkg kakaópor 5 dkg puha margarin 7 gr szárított élesztő A Kakaós kalács kenyérsütőben sütve elkészítési módja: Így rakom sorba be a gépbe ahogy felsoroltam, a porcukrot-sót-kakaóport összekevertem már előre. Édes-programon sütöm. Kalács sütés kenyérsütőgépben!. Kategória: Sütemények, édességek receptjei A kakaós kalács kenyérsütőben sütve elkészítési módja és hozzávalói. Ha ez a recept tetszett, az alábbiakat is ajánljuk figyelmedbe:
Sziasztok! Nekem tej, tojás és glutén allergiám van az én kalács receptem kenyérsütő gépben nektek: - 500 g Glutenix glutén mentes foszlós kalács sütőkeverék - 4dl kakaós rizstej - 50 g friss élesztő - 20 g lágy margarin - 1 evőkanál - Fe-mini tojáshelyettesítő por Elkészítés: A langyosra melegített kakaós rizstejbe bele rakjuk az élesztőt és jól elkeverjük, adunk hozzá 4 kávés kanál cukrot és 2 csipet sót. Ehhez hozzá adjuk a nővényi margarint ha ezek csómómentesen össze vannak kavarva hozzá adjuk a liszt keveréket. Ezt jól összegyúrjuk, csomómentesen és 30 percig a tálban hadjuk dagadni. Majd ezután bele tesszük a kenyérsütőgépbe édes kenyér programba (ez már nem dagaszt és gyúr hanem egyből sütni kezd) 1 óra alatt kész is a finom friss omlós kalács. Tipp: 20 perccel a program lejárta előtt egy kevés vízben cukrot, fahéjjat és vanilliás cukrot összekeverünk és ecsettel a kalács tetejét megkenjük ettől friss, finom, fényes és ropogós lessz! Sziasztok! Olvasom itt pirkadatkor a hsz kat.
Kategória: Sütemények, édességek Hozzávalók: 2, 5 dl langyos víz 1 enyhén felvert tojás 40 dkg liszt 20 dkg porcukor 1/2 mk só 7 dkg kakaópor 5 dkg puha margarin 7 gr szárított élesztő Elkészítés: Így rakom sorba be a gépbe ahogy felsoroltam, a porcukrot-sót-kakaóport összekevertem már előre. Édes-programon sütöm. A receptet beküldte: rekag Ha ez a recept elnyerte tetszésed, talán ezek is érdekelhetnek: » Egyszerű mézeskalács » Kakaós csiga (Update 1) » Diétás kalács » Kakaós zabkorpás muffin » Kakaós sütemény » Sonka kalácstésztában » Kakaós kuglóf 2 » Fokhagymás csirkemáj sütve » Kakaós nutellás kekszgolyó » Mézeskalács házikó kerttel » Húsvéti kalács » Csirkecomb borban sütve » Almás körtés kalácspuding » Gyors kalács, batyu, csiga » Pöti mézeskalácsa » Kakaós, lekváros sütemény