Leírás Háromkirályok – Karácsonyi versek József Attila; Ady Endre; Kosztolányi Dezső József Attila Betlehemi királyok című műve, Ady Endre Kis, karácsonyi éneke, Kosztolányi Dezső Karácsonya olvasható a kötetben. József attila a három királyok. Adjonisten, Jézusunk, Jézusunk; Tegnap harangoztak / holnap harangoznak e gyönyörű sorok mára beépültek a karácsonyi ünnepkörbe, s gyerekek, felnőttek egyaránt ismerik. A Scolar Kiadó 2016 karácsonyára méltó köntösbe öltözteti a magyar költők klasszikussá nemesedett remekműveit. Kiadó: Scolar Kiadó Oldalak száma: 21 oldal Boritó: kemény kötés ISBN: 9789632446783 Kiadás éve: 2016
A dalt megtanultuk már, mindenki a maga versszakát, csak még koronánk nincsen. Jaj, gyorsan, el ne maradjon: épp papírból vagdossuk, ragasztjuk. És közben izgatottan várjuk már, mint amazok ott a freskón, hogy elinduljunk végre… Balról jobbra olvasom a festményt, lassan betűzöm, ahogy a kisiskolás az első sorokat az olvasókönyvéből. Elsőre egyszerű karácsonyi jelenet, József és Mária, ölében Kisjézussal, előttük a messze földről érkező három vendég: klasszikus ikonográfia. Aqvila János – a középkori festőművész – tisztelettudóan felmondja a kötelezőt: Melchior-Menyhért, Baltazár-Boldizsár, Casparus-Gáspár, a három napkeleti bölcs sorakoznak egymás nyomában. Háromkirályok - József Attila - könyváruház. Hogy tévedés ne essék, ahova lehet, a nevüket is odaírja, sőt odapingálja köréjük a perzsa származás néhány egzotikus ismertetőjegyét is. De aztán szabadon engedi a képzeletét, és a fal felé fordulva – túllát azon – odaképzeli a mögötte húzódó falu templomba igyekvő népét, a csupán néhány emberöltő óta keresztény hitre tért magyarokat.
Csak később veszem észre a jelenet túloldalát. A negyedik királyt. Mert a Találkozáson túl is van élet. Sőt, a találkozáson túl van az igazi élet! Szent László még egyszer, döbbenek rá! Igen, ugyanaz a hajkorona, ugyanaz az arc! De nem ugyanaz az ember! Már nem a lovon ül, hanem a saját lábán áll. Már nincs szüksége lóra. Szálfa alakja a legenda szerint így is fejjel magasabb, mint a többieké. Biztosan és rendíthetetlenül áll, és épp arra néz, mint lovon ülő ijedt alteregója, de ebben az irányban most már a Megváltó van, az ő vezérlő csillaga. Kezében a paragrafusok helyett bárd: félelmetes fegyver, a Lélek kardja. József attila három királyok. Dicsőségét nem maga szerzi, Isten angyala az, aki koronát helyez fejére. Csodálatos átváltozás, a karácsony csodája, hogy nem csupán gyermek születik nekünk, hanem hogy mi magunk születhetünk új emberré Őbenne.
... és ami a kettő között van Háy Jánosnak nemcsak a regényei, hanem a drámái is igen sikeresek az olvasók és a színházak körében egyaránt, ezért kicsit talán meglepő, hogy a Magyar Színház pont a novelláiból készített egy színpadi adaptációt. Viszont az előadás már megért pár évet, így ez azt igazolja, hogy ez is működik a színpadon. A Háy-t olvasók tudják, hogy a szerzőnek van egy sajátos nyelvezete, ami olyan szikáran és nyersen képes a képünkbe tolni a valóságot, hogy abban a legmélyebb emberi gyengeségeinket, esendőségünket és élethazugságainkat láthatjuk kirajzolódni könyörtelen pontossággal. Annak, aki csak egy kicsit is őszinte önmagával, és elolvas az írótól egy kötetet, örökre az olvasója marad, mert elsőre önmagára talál a sorokban. Viszont pont ettől a kissé egyedi nyelvezettől nehéz ezt a deszkákon hitelesen visszaadni. A Magyar Színház ezt mégis megkísérelte, és jó pár csodálatos színésznek köszönhetően ez egész jól sikerült is. Vásárlás: Házasságon innen és túl (2019). Bede Fazekas Szabolcs nagyon jól hozza az alulról jövő, de már jobb módban, viszont annál rosszabb házasságban élő apát.
A novelláskötet egyik legtalálóbb tematikus átkötése, ahogy a "genetikailag ízléstelen" királyi családok mélyenszántó történetfilozófiai tézisén merengő fogfájós szerelmes elgondolja, hogy "ha most királyság lenne, az esztétika tanszék tanárainak kiadná a parlament utasításban, hogy vizsgáztassa le a várományos uralkodót, hogy biztosan semmiféle esztétikai érzékkel nem rendelkezik. A vizsgálat eredményét Bacsó Béla tanszékvezető foglalná össze egy mindenre kiterjedő elemzésben, amely... " stb. Nem is elemzem. A kötet legesetlenebb darabjának a Margit című hídnovellát tartom erőltetett Arany-átkötése (hídja) miatt, ami még akkor se találja meg a helyét, ha az elhagyott feleség bárgyúságát parodizálja. Házasságon innen és túl by János Háy. Majdnem ezt a színvonalat hozza a Szabadság is, és ezen még az olyan metázások sem segítenek, mint "a hidak elnevezése tulajdonképpen arra utal, ami hiányzik az embernek". A könyv legemlékezetesebb darabja talán A halottember és A népzenész, amely a szó hatalmának kiszolgáltatott nő férjgyilkosságának blődségében jelzi a halál végzetes esetlegességét.
előadás, magyar, 2015. Szerkeszd te is a! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat! Értékelés: 2 szavazatból Háy darabja tragikomikus játék, modern labirintus, egymásba gabalyodó kapcsolatok szövevénye. A szerelem irracionalitása és a házasságok kapcsolatdinamikája szabdalja az egyéni és az összeforrott sorsokat. Felnőttek kétségbeesett fogócskái, melyet valószínűleg a házasságon belüli kommunikációs csapdák és érzéketlenségek indukálnak. A "házasságon túli" kapcsolatok, idegesítővé degradálódott szerelmesek mindennapjainak, ünnepeinek fáradt szomorúsága, szeretők miatti hazudozások kusza hálója. Meg talán az is, hogy itt Közép-Európában az élet értelmét, feladatát kutatva, elbizonytalanodtunk... Házasságon innen és tulle. Tanulunk, lakásra, számlákra, nyaralásra gyűjtünk, míg elérkezik a nyugdíjas évek bizonytalan, megalázó horizontja... Ennyi lenne az ember nagyszerű küldetése?
Az Erzsébet című novellában azonban mindez úgy módosul, hogy kettejük közé hídként a gyerek kerül, reflektálva ezzel a II. ciklusra, amelynek novellái a gyerek-szülő viszony torzulásait veszik számba. A híd mint a két part közötti átkötés tehát egyfelől térbeli funkciót tölt be, másfelől a családi v(iszony) metaforájaként sűríti az egész kötet tematikáját. Harmadrészt viszont, beékelődve az I. és a II. Házasságon innen és tulipe. ciklus közé, a III. (híd) ciklus vezeti át az olvasót az élet kicsinyes (érzelmi, pénz- és egyéb) ügyeitől zajos partjáról az utolsó szakasz, a halál kietlen partjaira. Az innenből a túlra. Szintén hídként működnek a III. ciklus novelláiban azok a kötések, amelyekkel az elbeszélő az egykor voltat, a történeti időt bevonja a jelenbe: legyenek ezek térbeli átkötések (régi és mai utcanevek, terek és épületek összekapcsolása) vagy éppen tematikusak. Ez utóbbit példázza a Petőfi hídon átsétáló öregasszony graffitiértelmezése, melyben generációk kapcsolódnak össze, amikor "tulajdonképpen tetszettek is neki a fura arcok és számára nem értelmezhető angol szavak, hogy fuck you, meg kiss... ".
Férfi (Feri) Bede Fazekas Szabolcs Férj (Laci) Tóth Sándor Ügyvéd (Gábor) Kálid Artúr Pszichológus (Jóska) Fillár István Barát (Gyuri) Rancsó Dezső Nő (Kriszta) Andrea Feleség (Erzsi) Soltész Bözse Másik feleség Tóth Éva Szerető Benkő Nóra Barátnő (Kati) Balsai Móni Öreg néni (Marika néni) Csernus Mariann Kutyás nő Dániel Vali Lány Frank Ágnes Dramaturg: GECSÉNYI GYÖRGYI Díszlettervező: PINCZÉS ISTVÁN Jelmeztervező: TORDAI HAJNAL Ügyelő: BERECZKI SÁNDOR Súgó: TÓTH LOVÁSZ MÓNIKA Rendezőasszisztens: LÉVAI ÁGNES Rendező: PINCZÉS ISTVÁN Fotó forrás: Magyar Színház
A felvétel stílusa is rengeteg újítást tartogatott: az alkotók többnyire filmes elemekkel dolgoztak, ami teljesen új perspektívába helyezte a darabot. Az egyedi kameraállások a leskelődő megfigyelő szerepébe helyezték a nézőt, aki csak kívülről, idegenként figyelheti meg a szereplők életét és hallgathatja ki őket. Az első jelenetben a bokrok közül szemléljük a két szerető veszekedését a Normafánál, míg a második jelenetben az erkélyablakon keresztül nézhetjük végig, miképpen bukik le a csalfa feleség a férje előtt. Ez azonban még nem feltétlen különbözteti meg a Magyar Színház streaming szolgáltatását a többitől. Házasságon innen és túl | Ceglédi Városi Televízió. A rögzített előadás egyediségét a filmes vágások, valamint a jeleneteket átkötő fél perces zenei betétek és epizódok adták. Ezek egyrészt segítették a különböző történetszálak elkülönítését, másrészt pedig új stílust adtak a színházi előadások klasszikus közvetítési formájának. Bár a koncepció nem használt bizonyos színházi elemeket, mint például a díszletváltások láthatóságának lehetőségét, amire kíváncsi lettem volna, és inkább olyan érzetet keltett bennem, mintha egy sorozat epizódot néznék, azt el kell ismerni, hogy rendkívül kreatív megoldásokat választottak az előadás felvételére, amivel határozattan érdemes lehet tovább kísérletezni.