A képekért Nagy András, a vágásért Király István, a hangért Balázs Gábor felel, a díszleteket Hujber Balázs, a jelmezeket Breckl János, a speciális maszkokat Hámori Dániel tervezte, a zenét Pacsay Attila szerezte, a vizuális trükkök készítését Benyó Zoltán irányította. A forgatókönyvíró Zánkay Piros, a történet Bergendy Péter rendező és Hellebrandt Gábor kreatív producer munkája. A Post Mortem október 28-án kerül a hazai mozikba az InterCom forgalmazásában. Filmfesztivál díj Nyert tarolt post mortem
Az őrangyal-sorstárs vonal, ami még szóba jöhetne a két főszereplő összekovácsolódásának okaként, viszont nem elég hihető, a Trónok harca Hodorjának sorsát idéző időhurok pedig zavaros. Hogy emellett olyan kérdések is maradnak bennünk, hogy mi a jelentősége Tomás állítólagos német voltának a perfekt magyartudása mellett, hogy az után, hogy a világháború elvileg megtizedelte a férfiakat, hogyhogy ilyen sokan vannak a faluban, vagy hogy miért pont a padlásokhoz vonzódnak, és miért vízzel jelzik jelenlétüket a szellemek, az már tényleg csak apróság. A Skanzennek van ugyan egy óhatatlanul kísérteties hangulata, ám ekkora mennyiségben kilóg a lóláb, és amit hiteles díszletnek szánnak, az erőltetetten népiesch lesz végül. Hasonló sorsra jut a könnyű kézzel szórt CGI: túlszalad, izzadságszagú lesz, egységes vizuális stílus hiányában pedig leginkább az a benyomásunk, főleg a film csúcspontjának szánt apokalipszis-jelenetben, mintha egy komputeranimációs program demonstrációs anyagát néznénk. Amikor a Post Mortem nek először hírét vettük, azonnali lelkesedés lett rajtunk úrrá, már csak a zsáner ritkasága miatt is, ám az érzelmi sekélyesség és a forgatókönyv általános hiányosságai miatt dugába dől a büszkeségünknek szánt skanzenhorrorunk.
Pedig közönség alighanem lenne rá: a magyar mozinéző tipikusan zsánerfilmes alkat, kedvencei jellemzően a vígjáték-akciófilm-horror szentháromságból kerülnek ki. Így aztán meglepő, hogy a magyar horrorfilmek listája finoman szólva is rövidke. Olyannyira, hogy Bergendy Péter Post Mortem jét több helyen az első magyar horrorfilmként aposztrofálják. Ám hiába lovagolt be elsőként a film erre a magányos vidékre, kevés sikerrel tette azt. Intercom Az alaphelyzet pedig egészen izgalmas: már első világháborús filmből sincs sok, olyan pedig még kevesebb van, ami szinte a harcok végének másnapján veszi fel a fonalat. Pedig az, hogy hogyan áll talpra a világégés sokkja után az ország, amelynek sorsát kétségkívül hosszú időre megpecsételte a világháború, bőven kínálna megénekelnivalót. A Post Mortem rövidke csatajelenetes prológus után innen indul: a harcok végével az életet újrakezdeni próbáló vásárban találkozunk először Tomásszal ( Klem Viktor), aki post mortem fotósként keresi a kenyerét, azaz nemrég elhunyt halottakat öltöztet be, sminkel ki, és örökít meg a gyászoló családnak, nem egyszer velük közös felvételeken.
És talán ugyanitt kezdődnek a problémásabb részek is. KLISÉHALMOZÁS KIMAXOLVA Mindegy is talán, hogy a Post Mortem nem tud, vagy a szélesebb közönségsiker reményében nem is akar elszakadni a zsáner unalomig ismert kliséitől: Összességében olyan érzetet kelt, mintha az alkotók a hatáskeltő elemek teljes választékát bele akarták volna zsúfolni a kétórás játékidőbe. De tényleg, az összeset. Mint például: petróleumlámpával a gyanús hangok nyomába eredő főhős arcba tolt vallási jelképek hangos üvöltéssel szertefoszló szellemek felgyorsítva rángatózó alakok céltalan és esetenként rosszul időzített jump scare-ek képhatárokívülre vonszolt szereplők idejétmúltnak tűnő CGI árnyéklidércek, bezombult gyerekek. A Post Mortem legproblémásabb része pedig mégis csak az, hogy az összedobált elemek között nem teremti meg a kapcsolódást. Nem a néző készülékében van a hiba, amikor a cselekmény során felvetülő kérdésekre nem találja a filmben a választ – egyszerűen nincsenek ott. Elképzelhető, hogy az eredeti forgatókönyvben ezek valamilyen formában egy szerves, működőképes egészet alkottak, a kész produkciót megtekintve azonban több a kínzó kérdés, mint a konkrét válasz.
Jó példa a mögöttes tartalom hiányára, hogy megannyiszor elhangzik a filmben, a főhős, Tomas sváb, egyszer valaki még oda is kiáltja neki, hogy "nem, nem, soha", aztán ezzel az egésszel nem kezd semmit a film, nem lesz semmilyen jelentősége, értelme, célja a származásnak vagy a társadalmi feszültségek fél másodperces ábrázolásának. Sőt: még azokra a kérdésekre se kapunk választ, amelyeket maga a film vet fel; nemhogy szimbolikusat, de semmilyet, a cselekmény legalapvetőbb pontjai maradnak magyarázat nélkül. De még ezzel sem lenne nagyobb baj túl azon, hogy a filmet egy lemondó sóhajjal besorolnánk a tucatfilmek közé, ha magabiztosan megütné azok színvonalát. De nem üti, felsorolni is hosszú, mennyi minden miatt. A feszültnek szánt részek sokszor ritmustalanok, vontatottak, ismétlődőek vagy ezek tetszőleges kombinációi: van, hogy a főhős percekig jár lábujjhegyen a házban, ahol néha felhangzik egy sikoly vagy egy gazdátlan cipődobogás a távolból, miközben nem érezni, hogy bárminek tétje lenne.
A forgatáson minden főszereplőnek volt kaszkadőr dublőrje, ők végezték Kósa László kaszkadőrszakértő irányításával a veszélyes jeleneteket. A kaszkadőrök olyan amerikai sorozatokban és filmekben is dolgoztak, mint a Trónok harca vagy a Bosszúállók: Ultron kora. A kísértetek és egyes halottak mozgásait az 1918-ban spanyolnáthában elhunyt Egon Schiele rajzai inspirálták, egyes halottpózokat pedig különféle műalkotások ihlették: egyebek mellett Munkácsy Mihály, Csók István vagy Francis Bacon festményei, Robert Capa ikonikus fotója és Bernini egyik szobra. A halottakat kortárs táncosok és néptáncosok alakítják. A négy Magyar Mozgókép Díjjal kitüntetett horrorfilm főszereplői Klem Viktor és Hais Fruzsina, mellettük Schell Judit, Anger Zsolt, Hámori Gabriella, Kiss Diána Magdolna, Ladányi Andrea és Reviczky Gábor láthatóak.
Nemcsak kutatott, hanem kiváló vezető és menedzser is volt egy személyben. 1923-ban részvénytársasággá alakította a céget, és szerteágazó nemzetközi kapcsolatait használva hatékony exportba kezdett. A harmincas évek végére 70 országra kiterjedő képviseli hálózatot hozott létre, és 10 külföldi leányvállalatot alapított. Nem elhanyagolható a gyár nemzetközi elismertsége sem, a 30-as években 12 aranyérmet szerzett termékeivel a nemzetközi piacon. Richter Gedeon érdemei elismeréseként 1929-ben magyar királyi kormányfőtanácsosi címet kapott. A vállalat stabil helyzetét a nagy gazdasági világválság sem tudta megingatni, elbocsájtásokra még ebben az időben sem került sor. WebShop beléptető. Az alkalmazottak tudták, hogy a Richterben dolgozni érdemes, hisz ez a gyár volt Kőbányán akkoriban a legjobban fizető és a legjobb összetételű munkahely, ahol családias légkörben, a hosszú távú munka reményében tevékenykedhettek. Ismerői szerint Richter Gedeon csendes, szerény, meditáló, szorgalmas, szeretetre méltó, kiegyensúlyozott személyiség volt, akinek sikeres pályafutását a zsidótörvények megaláztatásai és a II.
Róbert Gida, Micimackó gazdája Torma Gedeon, a Matula igazgatója Szabó Magda Abigél c. regényében Jegyzetek [ szerkesztés] Források Ladó János – Bíró Ágnes: Magyar utónévkönyv. Budapest: Vince. 2005. ISBN 963 9069 72 8 Az MTA Nyelvtudományi Intézete által anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített utónevek jegyzéke. (Hozzáférés: 2019. március 5. ) Az MTA Nyelvtudományi Intézetének Utónévkereső adatbázisa (béta verzió). ) Nyilvántartó – Lakossági számadatok – Utónév statisztikák. ) További információk Kálmán Béla: A nevek világa (Csokonai Kiadó, 1989) ISBN 963025977x Fercsik Erzsébet, Raátz Judit: Keresztnevek enciklopédiája. Www gedeon hu budapest. Tinta Könyvkiadó, 2009. (Hozzáférés: 2020. március 28. )
Referenciák | H-L Mérnök Kft.
Nyílászáró megoldások korszerűen. minőségi alapanyagból.
Országos Hagyományos Tűzoltóversenyt. A rendezvényen a Richter Dorogi Fióktelepén működő… Szeptember 11-én a dorogi Otthon tér ad otthont a Richter Egészségvárosnak. Az egészségtudatosságot és a betegségmegelőzést népszerűsítő rendezvénysorozat lehetőséget biztosít arra, hogy ingyen, előzetes időpont egyeztetése… Első alkalommal rendezik meg Dorogon a Richter Egészségvárost 2021. szeptember 11-én, szombaton. A Richter Gedeon Nyrt. 3, 5 millió forint alapadományt ajánl fel a dorogi kórház fekvőbeteg… Befejeződött a Magyar Állam tulajdonában álló 9 777 658 darab Richter-törzsrészvénynek a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány tulajdonába adását szolgáló részvénytranszfer 2021. augusztus 9-én – közölte a Richter Gedeon… A RYEQO® nevű készítmény egy, az aktív korú nők negyedét érintő elváltozásra kínál megoldást. július 20-án jelentette be, hogy az Európai Bizottság… Több beruházás is folyamatban van a Richter Gedeon Nyrt. Richter Gedeon Nyrt. – Dorogi-medence Regionális Hírportál. Dorogi Fióktelepén. Többek között napelemparkkal és új mikrobiológiai ellenőrző laboratóriummal bővül a vállalat.