A Várkert Bazár 2014-ben felújított épületei jelenleg kiállításoknak, irodalmi, táncművészeti és számos további kulturális, könnyűzenei valamint gyermekprogramnak ad otthont. Emellett közkedvelt rendezvényhelyszínként működik. De azt talán sokan nem is sejtik, hogy a 20. század második felében is pezsgő kulturális színfoltja volt a városnak. Pedig ha a falak beszélni tudnának, nem unatkoznánk. Várkert bazár augusztus 20 minutes. Mivel az épületek nem szólalnak meg, mesélünk mi: Budapest titkait felderítő sorozatunk harmadik része következik. A Várkert Bazár építési munkálatai az 1870-es években kezdődtek Ybl Miklós neoreneszánsz tervei alapján. Eleinte kereskedők használták, ezután a két kiürült bérpalotába a Történelmi Arcképcsarnok kiállítása került. Később női festőiskola, majd szobrászműhely működött itt, a két világháború között már főleg reprezentációs célokra használták. Itt működött a Fiume szálló, ami diplomaták mellett egy irodalmi kört is befogadott, többek között Móricz Zsigmond részvételével. A második világháború végén azonban súlyosan megrongálódott, és sokáig nem is renoválták.
Első alkalommal nyitotta meg kapuit a folkkocsma karaokéval, mesemondókkal, énektanítással és táncházzal. Kiállításon mutatkoznak be az UNESCO szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékén szereplő közösségek, a matyók, a mohácsi busók és az idén a listára felkerült kékfestő műhelyek is. A rendezvényen keddig népzenészek, énekesek, mesemondók és néptáncosok lépnek színpadra. Újra pénz áll a Várkert Bazárhoz | Hír7. A 33. Mesterségek Ünnepe kiemelt témája a lábbeli, ezen belül pedig a szegedi papucs, ehhez kapcsolódva kiállítások, divatbemutatók láthatók. Az érdeklődők elleshetik a cipészmesterek titkait és az is kiderül, hogyan értelmezik újjá a hagyományos lábbeliket kortárs, magyar cipőtervezőink. Érkeznek cipőkészítők többek között Izlandról, Spanyolországból és Törökországból, valamint bemutatkozik a világ legjobb cipésze címmel rendelkező mester is. Immár tizedik alkalommal várja az érdeklődőket Budapesten a Magyar Ízek Utcája a Várkert Bazártól a Szilágyi Dezső térig, amelynek szervezői idén a Kárpát-medencei népi gasztrokultúra sokszínűségének bemutatására helyezik a hangsúlyt.
A Bergendy zenekart érdemes még megemlíteni, amit a park törzszenekarának is szoktak nevezni. Magyarország zeneileg azonban fővároscentrikus volt, a vidéki művészeknek nem volt könnyű dolguk. Orgiák a fa alatt Ironikus módon, Budapest talán legszigorúbban ellenőrzött ifjúsági szórakozóhelyének története szorosan összekapcsolódik a kor tinédzserlázadásával is, nevezetesen a Nagyfa Galerivel. Várkert bazár augusztus 20 juin. Az Ifjúsági Park fölött, fák lombjának takarásában, a Nagyfa tövében gyűltek össze azok a fiatalok, akiket kitiltottak a parkból, vagy egyszerűen nem is akartak bemenni. Az itt összegyűlő hosszú hajú, lezseren öltözködő fiúk, és a hozzájuk tartozó csajok a szülők rémálmai voltak. Legtöbbjük nem járt dolgozni vagy iskolába, és nem a kulturált időtöltésük miatt híresültek el. Ezek a veszélyesnek titulált háború-, munka- és rendszerellenes fiatalok tehát tehát itt töltötték délutánjaikat, csoportosultak, hangos zenét hallgattak, és a legendák szerint orgiákat is tartottak. A Nagyfa környéke a fiatalok lázadásának szimbólumává vált.
1969 jelentős évnek számított. Bevezették a rendőri tiszti ügyeletet, és a Coca-Colát, csocsóasztalokat és flippergépeket helyeztek el. Ez év május 27-én üdvözölték az egymilliomodik vendéget is. A hetvenes évek az előző évtizedhez képest konszolidáltan indult: a csápolás, galerizés helyett a kulturált tömeg visszatért a tánchoz. 1974-től ráadásul szeszesitalt sem árusítottak. Várkert bazár augusztus 20 szeged. Olyan zenekarok lettek népszerűek, mint az Ex-Vér, a Gemini és a Kék Csillag. Pár szezon után visszatért a rock-őrület, a Piramis, a Mini és a P-Mobil lettek a sztárok. Az Ifipark fiatalok számára élőzenét, az előadók számára felemelkedési lehetőséget biztosított. Az utóbbira a legjobb példa a Sakk-Matt, aminek bemutatkozó koncertje itt volt 1968. május 1-jén. Leírások szerint hatalmas show-t csináltak, külföldi rock bandák mintájára. Radics Béla, a gitáros később a Tűzkerék, majd a Taurus együttes tagjaként is gyakran megfordult a Park színpadán (az utóbbi első előadása szintén itt volt, 1972 május 1-jén). Szintén nagy karriert futott be az Ifiparkban a Kex, amelynek énekese, az 1972-ben disszidált Baksa Soós János színpadi alakítása a közönség kedvence volt.
Kötetlenebb beszélgetések, dunai kilátás és olcsó sör mellé olyan számok szóltak, mint a Fogj egy sétapálcát vagy a Marina. Heti négy napra hirdettek nyitvatartást, és vasárnap délelőtt a fiatalabbak élvezhették a gyerekprogramokat. A magyar zene fellegvára A hatvanas évek második felében a beat- és a jazz-zene, a külföldi rádió megjelenésének hatására a park arculata, a programok is változtak. Az évtized végére végre megtörtént a váltás, ami soha nem látott tömegeket vonzott a parkba. Olyan fellépőket engedhettek meg maguknak, mint a Hungária vagy a Bajtala. Várkert bazár - hírek, cikkek az Indexen. "Ez volt a nagy találkahely. Itt flangáltak a népies körből frissen érkezett szövő- és fonólányok, a belvárosi-városi diákcsajok pedig nem csak a mennyiségi, hanem a minőségi választékot is biztosították jelenlétükkel"- emlékezik vissza Schuster Lóránt. Az Ifipark tehát megfelelt a várakozásoknak, és a budapesti fiatalság nagy része tengette itt napjait társalgással, cigarettázással és alkalmanként tánccal -ellenőrzött körülmények között.
Tálaláskor vaniliás- vagy porcukorral meghintjük a tetejét. Kinek a kedvence ez a recept? favorite Kedvenc receptnek jelölés Kedvenc receptem Recept tipusa: Krémes sütik, report_problem Jogsértő tartalom bejelentése
Visszajelzés küldése
A 170 fokra előmelegített sütőben kb. 50 perc alatt készre sütjük. Amikor kihűlt porcukorral hintjük meg. Hasonló receptek